A legendás Jaguar D-Type hírnevét főleg a három egymást követő évben szerzett (1955, 1956, 1957) Le Mans-i 24 órás-győzelemnek köszönheti. Na meg annak, hogy a tervezett száz példányból végül csak hetvenöt készült el – hát hol a maradék huszonöt? Most, 62 évvel az utolsó, gyártósorról legördülő D-Type után a Jaguar a modell történetének méltó befejezése mellett döntött: hamarosan legyártják az eredeti tervekkel minden egyes részletében megegyező, hiányzó huszonöt darabot. És ha már feléled egy legenda, utánanéztünk, hogyan is lett mára a Jaguar világszerte keresett márka.
Az angliai Blackpoolban 1901-ben született Bill Lyonst tizenhét évesen fertőzte meg az autógyártás – akkor kezdett mérnökgyakornokként dolgozni az autókat, buszokat és katonai járműveket gyártó Crossley Motorsnál, majd rövidesen kereskedő lett a Sunbeam Motorcarsnál.
Pár évre rá, 1922-ben találkozott a stílusos motorkerékpár-oldalkocsikat gyártó William Walmsleyvel, akivel rövidesen közös vállalkozásba fogott: Walmsley és Lyons megalapították cégüket, az oldalkocsik gyártására specializálódott Swallow Sidecar Companyt. Az oldalkocsikat rövidesen saját karosszériák követték, amelyeket először Austin Seven, majd Standard, Swift és Fiat alvázakra építettek.
A recept egyszerű volt: olcsó, de stílusos, elegáns autókat építeni – ennek szellemében készült az első két teljesen új modell, az SS I és az SS II kupé, amelyek az 1931-es London Motor Show-n debütáltak. Walmsley pár évvel később kiszállt a cégből, és az akkor még S.S. Cars Ltd. néven alatt futó Jaguar elindult a világsiker felé.
Lyons lelkesedése és odaadása minden egyes modellben visszaköszönt – az elkövetkező évtizedekben a versenyautók és az E-Type kivételével minden modell dizájnját maga tervezte, mindezt úgy, hogy állítólag rajzolni sem tudott.
„Az autó a legélőbb dolog, amit valaha megalkothatunk” – vallotta.
A márka gyors ütemben fejlődött, egyre kifinomultabb autókat gyártott, hamarosan új, jobban illeszkedő névre lett szükség. Így született meg a cég reklámügynökségének javaslatára a Jaguar név, 1935-ben még csak kategórianévként. A teljesen új luxus- és sportkocsisorozat – beleértve a háború előtti idők sportautóinak nagy klasszikusát, az SS Jaguar 100-at – hatalmas siker lett.
A második világháború alatt az oldalkocsik gyártása a katonai megrendelések következtében jelentősen megnőtt, a háború utáni évek azonban nehéz időszakot jelentettek a brit ipar számára, különösen az acélhiány miatt. Mindeközben, mivel a nyilvánosság az SS elnevezést a náci védőosztaggal azonosította, a vállalat elhagyta nevéből a cég gyökereire uraló előtagot, és Jaguar Cars néven folytatta.
1948-ban a Jaguar megjelent az első háború utáni modellel, a Mark V-val, néhány évre biztosította a vállalat megélhetését. Lyons azonban szeretett volna belépni a az autóversenyzés világába, hogy a Jaguar végre nemzetközi terepen is bizonyíthasson: a vállalat a sportkocsigyártás felé fordult, és nem sokkal később megszületett a Lyons által tervezett XK120, mely az 1948-as Motor Show-n óriási sikert aratott.
Az autó komoly teljesítményével (120 lóerő – ami a névadó is egyben) és csúcssebességével (193 km/h) akkoriban a világ leggyorsabb sorozatgyártású modelljének számított. Az XK120 modellel a Jaguar belépett az autóversenyek világába: 1949-ben Silverstone-ban a Production Sports Car versenyen három modell is indult, olyan neves versenyzőkkel a volán mögött, mint Peter Walker, Leslie Johnson és a sziámi Bira herceg, akik közül Walker és Johnson megszerezték a dobogó első két helyét.
Az 1950-es években a Jaguar megjelent az első nagy szedánokkal, az Mk VII sorozattal, melyek a motorháztető alatt rejtőző XK-motor ellenére nem arattak elsöprő sikert. A kisebb és eltérő megjelenésű Mk II viszont a Jaguar második legkeresettebb autója lett. Mindeközben pedig az XK-motorral a Jaguar a versenypályákon is aratott: 1951 és 1953 után az 1954-ben bemutatott D-Type 1955 és 1957 között sorozatban nyerte a versenyeket.
Az 1956-os év két okból is mérföldkőnek számít a vállalat és az alapító Lyons életében: a Jaguar elsőként tudott győzni a Le Mans-i és a monte-carlói versenyen is, Erzsébet királynő pedig lovagi címmel tüntette ki William Lyonst a brit iparnak nyújtott szolgálataiért.
Öt év sem telt el, mire a vállalat bemutatta a világ egyik leghíresebb versenyautójaként számon tartott E-Type-ot. Közben a cég számos komoly átalakuláson ment keresztül: felvásárolták a Daimlert és a tehergépkocsikat gyártó Guy Motorst, '63-ban átvették a motorokat és villástargoncákat gyártó Coventry–Climax vezetését, '68-ban pedig egyesültek a British Motor Corporationnel, mely innentől British Motor Holdings (BMH) néven működött tovább.
A kormány nyomására a BMH néhány évvel később egyesült a Leyland Motorral, 1975-ös szétválásuk viszont komoly anyagi nehézségekkel járt. Sir William Lyons 1972-ben nyugdíjba vonult, de még megérhette a vállalat Sir John Egan irányítása alatti újjászületését. 1989-ben a Jaguart végül eladták a Ford Motorsnak a British Land Roverrel együtt, míg nem 2008-ban az indiai Tata Motorsnál landolt mindkét márka.
Az erő, luxus és elegancia mintaképének számító brit Jaguar a filmvásznon is sokszor sikert aratott: Hitchcock 1958-es Szédülés-ében egy Mk VIII modell tűnt fel, a Blues Brothers-ben és az Austin Powers-ben a híres E-Type-pal tépték az aszfaltot, Pierce Brosnan, alias James Bond pedig egy Jaguar XKR-t vezetett a Halj meg máskor-ban.
A legjobb mégis az, hogy a Jaguar azóta se adta alább, a forma és a stílus a mai napig egyedivé teszi a születő modelleket.
(Fotók: Getty Images)
verseny | autó | Bill Lyons | Sir William Lyons | lovag | brit
Ezekkel az elektromos bringákkal stílusosan tekerhetsz hegyen-völgyön-városon át
Így készülnek a prémium bútorok Magyarország legnagyobb gyártójánál
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!