Close
Ilyen eszméletlen kaland harmincméteres, befagyott vízesésen felmászni

Ilyen eszméletlen kaland harmincméteres, befagyott vízesésen felmászni

Fagyott vízeséseken felkapaszkodni jégcsákánnyal és tűéles hágóvassal az egyik legextrémebb sportnak mondható. Nem csak extrémeknek!

A jég az a közeg, ami szinte soha sem ugyanolyan. Nincs két egyforma jégre fagyott vízesés, mert napról napra változik, hízik a jég. És maga a jég is mindig másmilyen, módosul a keménysége, a színe.

A hőmérséklettől függően a jég lehet puha és kemény. Ha meleg van, szinte vizes és fehér, valamint megesik, hogy olyan keményre fagy a vízesés, hogy szinte fájdalmasan nehéz beleütni a szerszámot, és visszapattan a fejsze nyele. Ilyenkor a jég hűvös sötétkék színű.

Ekkor számít igazán, hogy az a bizonyos fejsze bizony pengeéles legyen.

A jégmászás fantasztikus sport, és eszméletlenül szép, amikor egy tíz, húsz, harminc méter magas vízesésen araszolsz felfelé, jégcsavarokat csavarva a jégbe, és mindösszesen két pengeéles vassal lépkedve a meredek jégfalon. Nagyon hasonlít a sziklamászásra, csak itt nem érinted meg a kezeddel közvetlenül a falat, hanem egy jégfejszét használsz, amivel kapaszkodsz a jégbe. Nemcsak fejsze kell hozzá, hanem több kiló más vas is. Hágóvas, ami nem ugyanolyan, mint amit a hegymászáshoz használunk, hanem speciálisan jégmászáshoz kialakított.

Kellenek jégcsavarok és speciális karabinerek. És nagyon fontos a vízhatlan ruházat, mert nem ritka, hogy a nyakadba folyik a víz, és a jéggel érintkezve is vizes lehetsz. Egyébként egy viszonylag fiatal sportról beszélünk: az első világbajnokságot 2002-ben rendezték, azóta töretlen népszerűségnek örvend.

Az olaszországi Valle d’Aosta-beli Cogne völgy az egyik kedvelt helye a jégmászóknak, akik minden évben december közepétől február végéig ellepik a környéket. Decemberben a Cogne Ice Opening nevű fesztivál nyitja meg a szezont, amikor három napra összegyűlnek a sport szerelmesei, és esznek, isznak, másznak. A környéken akadnak jégmászóhotelek is, mint például az Ondezana, ahol a legújabb felszereléseket is kibérelhetjük, illetve az összes szükséges szakirodalmat is elolvashatjuk.

Olaszország másik népszerű jégmászó birodalma a Dolomitokban található, és Sappada a központja. Egy ilyen kalandba egy hegyi vezetővel belevágni a legjobb, mint például Marco Milanesével, aki a környékről származik, és egyben rendkívül tehetséges extrém alpinista.

Marco szerint legideálisabb hely kezdőknek Sappada, ahol közel száz jég közül választhatnak, és ez igazán nekik is való terep.

Marco azt mondja, a jégmászás alapjainak elsajátításához mindenképp helyismerettel rendelkező hegyi vezetőre van szükség, akivel két-három nap alatt eljuthatunk olyan szintre, hogy fel tudunk mászni egy könnyebb, fagyott vízesésen. Az ügyesebbek már három nap után felmennek a százötven méteres Futurán is, ami egy szép, klasszikus jégútnak számít.

Persze egy kezdőkurzus után sem ajánlott egyedül jégmászó túrára indulni, a biztos technika és főleg a jégcsavarok elhelyezésének trükkjeit ugyanis évekig kell tanulni.

A jégmászás abban hasonlít a sziklamászáshoz, hogy itt is függőlegesen mászunk felfelé, abban viszont különbözik, hogy a jég egy képlékeny massza, ami a sziklától eltérően jóval törékenyebb és változékonyabb, ezért a biztosítás sokkal-sokkal nehezebb. A meteorológia ismerete nagyon fontos, de nemcsak előre, hanem időben visszafelé is. Ugyanis a jég állapota attól függ, hogy milyen fagyok voltak a mászást megelőző napokban. Én sajnos személyesen jelen voltam Sappadában egy olyan mászáson, ahol két barátunkat veszítettük el egy balesetben, amikor leszakadt egy jégtömb, rajta a mászókkal. A balesetek tehát csak úgy kerülhetők el, ha nagyon-nagyon óvatosak vagyunk, és szakemberrel vágunk neki a jégnek.

Jégmászó-paradicsomnak számít az ausztriai Maltatal is, ahol mi a jégmászóbarát Hubertus panzióban szálltunk meg. Itt bérelhetünk felszerelést, és a tulajdonosok a honlapon mindig közzé teszik a jegek állapotát is (érdemes hegyi vezetőt bérelni a jeges kalandhoz). Maltatal és a többi népszerű jégmászó helyszín is azért alkalmas a jégmászásra, mert a völgy hideg, és csak ritkán napos. Ez a két dolog pedig összefügg: lehetővé teszi a sok és tartós jég képződését.

Szlovénia is varázslatos jégeséseket kínál, de az szerintem inkább haladóknak való terep. Kevesebb az olyan jég, amilyen például Maltatalban, amihez csak le kell parkolni az autót, és az úton sétálni pár száz métert. A szlovén jégmászóhelyek már hegyi túrát igényelnek, és sokszor több száz méteres mászások várnak rád.

Ez már igazi extrém túra, de pár év kitartó munkával eljuthatsz ide is.

És akkor ne feledkezzünk meg a legközelebbi helyszínről, Szlovákiáról. A Szlovák Paradicsom (tényleg ez a neve) fantasztikus és barátságos jegekkel van tele, és lenyűgözően szép, nem hiába Szlovákia egyik legszebb nemzeti parkjában találjuk. A nyáron vízesésként megcsodált helyszínek igazi játszótérré fagynak télen: a Kolostor-szurdok, a Sólyom-völgy, a Létánfalvi malom környéke, valamint a Zejmar-szurdok – ugye még a nevük is gyönyörű? Ehhez az kell, hogy tartósan hideg legyen, hosszú ideig legalább mínusz tizenöt fok, és ebben a hidegben a vízesések szépen meghízzanak.

Ha kedvet kaptál a jégmászáshoz, használd ki a fagyokat, mi pedig megígérjük, hogy új dimenziót nyer a tél egy ilyen kaland után!

(Fotók: Getty Images)

Close