Close
A nyolckerből indulva terjeszti a japán teakultúrát a Kezemura

A nyolckerből indulva terjeszti a japán teakultúrát a Kezemura

Somoskői Gábor alkotásait a természet, az építészet, és mindenek előtt Ázsia ihleti. Kezemura néven nagyrészt teázáshoz köthető kerámiákat gyárt egy nyolcadik kerületi műhelyben megbújva, kizárólag kézzel. Meglátogattuk. 

Hogy az általános iskolai agyagozás és a japán esztétika szeretete együtt mivé tud fajulni, arra Gábor esete az egyik legjobb precedens.

A korábban fotózással és gördeszkakészítéssel foglalkozó fiatalember ugyanis mára keramikusként bűvöli el a világot könnyedén felismerhető termékeivel.

Egy átlagember kerámiázással kapcsolatos ismeretei alighanem kimerülnek a Szomszédok teleregényben Szikszai Etus művésznőtől látott késztermékek simogatásában, esetleg a kultikus Ghost film talán legemlékezetesebb jelenetének pillanatképeiben, amikor Patrick Swayze és Demi Moore összefonódott ujjai lágy dallamok kíséretében túrnak bele a korongon formálódó, még nedves agyagba.

Somoskői Gábor műhelye a fenti két steril példával ellentétben igazi életszagot áraszt. A roskadozónak tűnő helyiségben tucatjaival hevernek a kész és félkész(nek tűnő) poharak, edények, kannák, aztán ott figyel egy szerszámoktól düledező asztal, illetve természetesen a bizonyára több ezer kerámia születésénél bábáskodott alapfelszerelés, a korong.

Gábor még általános iskolában nézte ki magának az agyagozást, hogy aztán egy egyéves egyesült államokbeli gimnáziumi kiküldetésén szeressen bele végleg. Hazatérését követően picit szünetelt a viszonyuk, majd miután kezébe került egy kerámiából készült pohár, az elfeledettnek hitt érzések újra visszatértek. Gyártott magának egy csészét, és egy műhelyben hobbiból ismét korongozni kezdett.

Amikor a tanítómesteréről kérdezzük, lelki szemeink előtt rögtön bevillannak képek a Karate kölyök-ben látott Miyagiról, de letöri a lelkesedésünket, mert nagyrészt autodidakta módon tanult, rengeteg gyakorlással – ha valahol mégis elakadt, ismert keramikusokhoz (Buday Nagy Anna, Szabó Edit, Saás Kinga) fordult, végső esetben felvette a kapcsolatot “YouTube-mesterrel.”

Fő inspirációként a nyugat-európai példák jártak előtte, ahol négy-öt esztendővel ezelőtt kezdtek divatba jönni a mini manufaktúrákban kézzel készített kerámiák.

Az utóbbi egy-két évben Gábor szerint mintha kicsit túlcsordult volna a kerámiatrend, ami azért némi előnnyel is jár: az év ezen szakaszában egymást érik a megrendelések.

Az agyagozás ugyan elsőre a világ legnyugtatóbb munkájának tűnik, azért nem minden esetben van így. Gábor: “A legtöbben interneten találnak rám. Gyakran az egyedi kerámiára vágyó megrendelővel közös ötletelésen találkoznak az elképzeléseink, ami néha stresszes is lehet, mert ki kell találnom, milyen mázat tudok elképzelni a megálmodott kerámiához. Utána pedig azon izgulok, vajon a vevőnek is bejön-e. Inspiráció? Általában magától jön, és szerencsére még nem fogyott ki az ötletládám, sőt. Nagyon sok elképzelés van a fejemben, amiket a megrendelések és a vásárokra készülődés miatt nem tudtam még megvalósítani.”

Sokaknak nem esik le az utólag egyértelműnek tűnő áthallás a Kezemura elnevezésről, melyről azt hinnénk, valamilyen agyagozáshoz köthető japán szakkifejezés.

Nem is tévedhetnénk nagyobbat.

– “Rengeteg gyakorlást igénylő, precíziós kézmunkáról beszélünk. Ha fejben megvan, mit szeretnék alkotni, akkor ahhoz, hogy meg tudjam csinálni, magabiztosnak, a kezem urának kell lennem. Innen a név.”

Mindennap bejár a műtermébe, reggeltől késő délutánig tart a munkaideje. Maga a kerámia elkészítése igen lassú folyamat, hiszen a kemencét hosszú ideig melegíti, aztán a késznek tűnő darabnak száradnia és hűlnie is kell, nem beszélve a „mázolásról”. – “Az egész műveletnek van egy fajta fejlődéstörténete. Első lépésként megpróbálom lerajzolni az koncepciómat, igaz, nem vagyok benne valami ügyes. Talán ezért is foglalkozom agyagozással, mert a kerámia sokkal könnyebben alakítható. Szóval ha összeálltak a fejemben a gondolatok, leülök a koronghoz, bekészítem, majd lemérem az agyagot, hogy az adott tárgyhoz éppen mennyi szükséges. Megcsinálom a formát, ami lehet, hogy csak ötödjére sikerül. Miután egyre közelebb kerülök az elképzelt ideálhoz, »megkorongozom«, majd hagyom megszikkadni, hogy kimenjen belőle a víz.

Utána berakom a kemencébe, ahol eltölt néhány napot. Időközben keresek hozzá mázat – a mázkeverés a legnagyobb kihívás, mert tiszta alkímia az egész: oda kell figyelnem, mivel, mit és mennyit kutyulok össze. Tisztára, mint egy receptkönyvben. Előfordulhat, hogy másként fest a kikevert a máz, mint a majdani végeredmény, például a sötétbarna máz világoskékre éghet. Ha ezzel is megvagyok, visszateszem az ezerkétszáz fokra hevített kemencébe, aztán jön a legizgalmasabb rész, a kemencenyitás. Ilyenkor vagy nagyon boldog vagyok, vagy bosszús, mert megesett már, hogy nem azt kaptam vissza, amit elképzeltem.”

A termékeit illetően a teázós kellékeket mondanánk zászlóshajónak.

Imád csészéket formázni, de azzal nem ért egyet, hogy csak teáskészletekre specializálódott volna.

Azért nem lehet véletlen, hogy Budapest legmeghittebb teázójával, a Zhao Zhouval összeért már az életvonala.

Mostanában tányérok, kannák és étkészletek gyártása tölti ki az idejét. Mind közül a legnehezebben egy teáskanna áll össze, mert aprólékos odafigyelést igényelnek a munkafolyamatok: a forma, a kiöntő, a hozzá igazítandó fogó, és persze a fedőnek sem árt pontosan illeszkednie. Mivel mindent kézzel csinál, ezért két totálisan egyforma kerámia nehezen jön létre, pici eltérést mindig találunk közöttük.

– “Szeretném azt mondani, hogy van saját stílusom. Úgy érzem, még keresem, de talán a letisztultságot említeném. A Kezemura márkának a geometrikus, színes mázazás a védjegye, ám szeretnék ebből kilépni” – mondja befejezésül Gábor, kikacsintva picit a jövőbeni tervei felé. – “Az álmom egy természethez közeli, a mostaninál nagyobb és inspirálóbb műhely, ahol esetleg tanítanék, vagy lehetőséget adnék az embereknek, hogy kipróbálhassák az agyagozást. A kerámiakészítés igazi meditatív tevékenység, teljesen kikapcsol. Sokaknak jót tenne.”

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Kezemura)

Close