Freiburg fennállásának kilencszázadik évfordulóját ünnepli, de innovatív kialakításának és öntudatos polgári körének köszönhetően a középkori alapítású város a bolygó egyik legfenntarthatóbb, legélhetőbb, és leggyermekbarátabb városává vált.
„900 éves fiatal” – olvasható Freiburg frappáns jellemrajza az egyik helyi villamoson, amint épp keresztüldöcög a történelmi óvároson. A Fekete-erdő lábánál, a svájci–francia–német hármashatár közelében fekvő Freiburgot 1120-ban alapították szabad mezővárosként; a neve is innen ered, ami szabad vagy független várost jelent.
Freiburg im Breisgau mintegy kétszázhúszezer fős lakosságának tíz százaléka a tekintélyes Albert Ludwig Egyetemen tanul, összességében mintegy harminc-negyvenezer egyetemista él itt, így a baden-württembergi város büszkélkedhet Németország egyik legfiatalabb lakosságával. Martin Horn polgármester is mindössze harmincnégy éves volt, amikor munkának látott négy évvel ezelőtt.
Pazar földrajzi adottságok
Mint már arról volt szó, Freiburg földrajzi adottságai lenyűgözőek. Az elhelyezkedése kifejezetten kedvező, hiszen három kulcsfontosságú európai nagyváros – Bázel 60, Zürich 86, Strasbourg 85 kilométerre – is elérhető közelségben van.
Emellett a déli városrészek a Zarteni-medencéhez vezető völgyben fekszenek, Freiburg egyéb porcikáit pedig a híres Fekete-erdőben találjuk. Többek között a Fekete-erdő egyik legmagasabb csúcsa, a Schauinsland is a város területén fekszik. Nem csoda hát, hogy Freiburg Németország legnagyobb magasságkülönbségével bíró városa, akár ezer méter is lehet a szintkülönbség a település két pontja között.
A freiburgi nyár különlegessége a Fekete-erdő magaslataiból leáramló Höllentäler szél, amely sötétedés előtt átszellőzteti a város egyes részeit.
Freiburg kilencszáz éves, viszont az óvárost szegélyező színes favázas házak, valamint az autómentes, macskaköves utcák tényleg fiatalok, hiszen a második világháborús bombázások után újjá kellett építeni a város infrastruktúrájának jelentős részét. Ezek az eklektikus, több korból származó történelmi összetevők egyaránt kellettek ahhoz, hogy a mai Freiburgot jelenlegi formájában lássuk.
Öntudatos város
A város úgynevezett fenntarthatósági fordulópontja 1975-ben következett be, amikor tüntetők ezrei táboroztak le mintegy kilenc hónapon át Freiburgtól északra, a Fekete-erdőben, hogy megakadályozzák egy atomerőmű felépítését. „A tiltakozás akkoriban békés volt, csupán a szolidarizálás zavartalan eszközeivel élt” – mesélte Axel Mayer, a Németországi Környezet- és Természetvédelmi Szövetség (BUND) ügyvezető igazgatója, aki részt vett az akkori tüntetéseken.
Az akkori tiltakozók között helybéli aktivistákat, elzászi borászokat, síelőket, német gazdálkodókat, építészeket, orvosokat, tanárokat, újságírókat, zenészeket és rendőröket is találhattunk, mindannyian küldetésüknek érezték, hogy leállítsák a Wyhlbe tervezett nukleáris erőmű építését.
A mai németországi Zöld Párt is gyakorlatilag az atomellenes mozgalomból nőtt ki, amely az évek során még fontosabb társadalmi üggyé vált. De hogy Freiburgnál maradjunk: a hetvenes évek második felében a teherautók egyszer csak elhagyták a helyszínt, az építkezés leállt; ez a pozitív, erős üzenet pedig egyfajta motivációs és eszmei mérföldkövévé vált a régióban élőknek.
A polgári aktivizmus sikeres példája arra késztette Freiburgot, hogy az alternatív gondolkodás táptalajá váljon, és megágyazzon a zöld innovációknak és mozgalmaknak.
Az azóta eltelt évtizedekben a város egyfajta környezetfejlesztési kutatási központtá vált. 1994-ben itt épült meg a világ első energiaplusz háza; 2002-ben zöld polgármestert választottak meg, valamint elnyerték a Dubai International Best Practices díjat, amelyet a város a fenntartható fejlődés modellrendszerének követéséért és alkalmazásáért kapott. 2010-ben a klímavédelmi erőfeszítésekért nyertek országos díjat; 2012-ben Németország legfenntarthatóbb városának választották; 2017-ben pedig itt húzták fel a világ első, többletenergiát termelő középületét.
A bringaparadicsom
Freiburg egy igazi bringaparadicsom a négyszáz kilométeres bicikliúthálózatával – a városban két és félszer annyi kerékpárt találunk, mint autót. Sok helyi lakos egyszerűen nem használ autót a mindennapi közlekedéshez, hiszen Freiburgban nagyon egyszerűen megoldható biciklivel szinte minden. Ez a bringabarát várostervezés a háború utáni újjáépítési időszakra vezethető vissza, mégis rendhagyó volt a kortárs német városfejlesztési koncepciókhoz viszonyítva.
Míg más német városok a háborúkat követő újjáépítések során autósközpontú városkép kialakítására törekedtek, Freiburgban már akkor is emberléptékűbb megközelítést alkalmaztak, és a tömeg-, illetve biciklis közlekedésre helyezték a hangsúlyt.
Már évtizedekkel ezelőtt kiszélesítették az utcákat a villamosok és a kerékpárutak befogadására, és kiterjedt gyalogos övezeteket hoztak létre.
A hatvanas években, amikor Németországban jellemző módon már autópályákat és hatalmas parkolókat építettek, Freiburgban környezetbarát városi közlekedéspolitikáját hirdettek.
A városközponttól három kilométerre található külváros, Vauban pedig tényleg a fenntarthatóság mintaövezete, úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez a városrész Freiburg a Freiburgban. Az itt élők rettentően tudatosan szervezik az életüket, a vaubani informális közösségi háló pedig tanítani való a kissé elgépiesedett, elszemélytelenedett kortárs világban. Vaubanban körülbelül százhetvenkét autó jut ezer lakosra, mondhatni csak minden hetedik ember birtokol járművet. A polgári szerepvállalás része a kollektív építés is: a polgárok közösen vásárolnak telkeket, és maguk építenek rá alacsony energiafelhasználású bérházakat, ahelyett, hogy azokat cégektől vásárolnák meg egyenként.
Nehéz és talán fölösleges is általánosítani egy kétszázezer fős város esetén, de azért az talán elmondható, hogy az őslakosok egyfajta szellemi örökségként szívják magukba azt, hogy odafigyeljenek egymásra és a régió természeti örökségére is. Mindez talán a város földrajzi adottságaihoz is visszavezethető. Hiszen
Freiburgban felnőni azt jelenti, hogy az ember bárhol is van, látja, érzi a hegyeket és az erdőket.
A helyiek kötődnek a természethez, a fenntarthatóság érthető módon mélyen gyökeredzik a gondolataikban – ez a kapcsolat pedig jóval korábbra vezethető vissza a környezettudatos korszellem térnyerésénél, amely ma már a greenwashing (zöldre mosás) révén a marketingben, a popkultúrában és a szolgáltatószektorban is teret nyert. Strasbourg, Bázel és Zürich közelsége, valamint az öntudatos német polgárság jelenléte pedig egyfajta garancia arra, hogy az idilli város mellett egyszerűen akkor sem roboghat el a fejlődés vonata, ha épp úgy akarna.
Ez is érdekelhet:
Feröer természeti és építészeti adottságaiban, valamint hangulatában is hozza nekünk az izlandi életérzést.
(Forrás: BBC Travel)
nagy sztori | freiburg | Németország | város | Európa
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!