Nem olyan híres, mint a Panama- vagy a Suezi-csatorna, pedig nem kevésbé látványos a Korinthoszi-csatorna – olyannyira, hogy Athénból egésznapos kirándulásokat is szerveznek oda. Milyen évezredes problémát oldott meg, és mi köze van hozzá a magyaroknak?
„Mintha valaki fogott volna egy jókora kést, és átvágta volna vele Görögországot” – így jellemezték nemrég a Korinthoszi-csatornát, Görögország 6343 méter hosszú mesterséges hajóútvonalát.
A Korinthoszi-földszorost átvágó, ezzel az Égei- és a Jón-tengert összekötő csatornát 1881-től 1893-ig építették, és mérnöki csúcsteljesítménynek számított a maga korában. Noha a hajózható út szélessége 21,3 méter (a teljes szélesség is csak pár méterrel több), és nem közlekedhetnek rajta robusztus teherhajók és óceánjárók, még így is rendkívüli forgalmat bonyolít:
évente mintegy 11 ezer, főleg a turizmust kiszolgáló hajó halad át rajta.
Ezen kívül jelentős a partmenti teherhajó-forgalom is. Érthető a turistahajók népszerűsége: van pont, ahol a sziklák 63 méterrel magasodnak a csatorna partjai fölé.
Ugyancsak látványosak a felszíni közlekedés hídjai a csatorna fölött, illetve a fényviszonyok függvényében hol türkiz-, hol sötétkék víz.
A keskeny földszoros az antik görög kultúra kezdetei óta akadályozta a hajózást, négyszáz kilométeres kerülőre kényszerítve az Adriai-tenger és a Földközi-tenger keleti vizei közt közlekedő hajósokat. Periandrosz ókori görög uralkodó már az i.e. 7. században szeretett volna csatornát építeni, ám ez akkor még megoldhatatlan feladat volt, ezért egy kövezett szállítóutat építettek, amin vontatták a kisebb hajókat.
A következő csatornaépítési kísérlet Néró császáré volt, aki i.sz. 67-ben hatezer rabszolgát küldött a feladat elvégzésére, de miután egy évre rá meghalt, a munkálatok leálltak, és a terv feledésbe merült.
Ami nem sikerült Periandrosznak és Nérónak, azt megoldotta Türr István és Gerster Béla.
Türr, az olasz királyi altábornagy az építkezés egyik szervezője volt, míg Gerster – aki a Panama-csatorna építéséből is részt vállalt– főmérnökként irányította a kivitelezést. Nem volt egyszerű: az építkezést kezdő francia társaság csődbe jutott, majd egy görög vállalkozói csoport tíz év alatt fejezte be a munkát.
A csatornán nincsenek zsilipek, a két végén merülőhidakon halad a közúti forgalom – ezek a hidak 7,6 méterrel a víz alá buknak a hajók érkezésekor (ezen a videón kerek három perctől látható a működésük).
És a csatorna mozgalmas története ma sem merül ki az ide-oda cikázó turistahajókkal: idén áprilisban például a francia Belem bárka ezen áthaladva szállította az olimpiai lángot Marseille-be, hogy onnan tovább utazzon Párizsba, a július 26-án kezdődő nyári olimpiára.
(Forrás: Wikipedia, fotók: GettyImages)
hajó | tenger | görögország | hajóforgalom | lista | nagy sztori
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!