Nem olyan híres, mint a Panama- vagy a Suezi-csatorna, pedig nem kevésbé látványos a Korinthoszi-csatorna – olyannyira, hogy Athénból egésznapos kirándulásokat is szerveznek oda. Milyen évezredes problémát oldott meg, és mi köze van hozzá a magyaroknak?
„Mintha valaki fogott volna egy jókora kést, és átvágta volna vele Görögországot” – így jellemezték nemrég a Korinthoszi-csatornát, Görögország 6343 méter hosszú mesterséges hajóútvonalát.
A Korinthoszi-földszorost átvágó, ezzel az Égei- és a Jón-tengert összekötő csatornát 1881-től 1893-ig építették, és mérnöki csúcsteljesítménynek számított a maga korában. Noha a hajózható út szélessége 21,3 méter (a teljes szélesség is csak pár méterrel több), és nem közlekedhetnek rajta robusztus teherhajók és óceánjárók, még így is rendkívüli forgalmat bonyolít:
évente mintegy 11 ezer, főleg a turizmust kiszolgáló hajó halad át rajta.
Ezen kívül jelentős a partmenti teherhajó-forgalom is. Érthető a turistahajók népszerűsége: van pont, ahol a sziklák 63 méterrel magasodnak a csatorna partjai fölé.
Ugyancsak látványosak a felszíni közlekedés hídjai a csatorna fölött, illetve a fényviszonyok függvényében hol türkiz-, hol sötétkék víz.
A keskeny földszoros az antik görög kultúra kezdetei óta akadályozta a hajózást, négyszáz kilométeres kerülőre kényszerítve az Adriai-tenger és a Földközi-tenger keleti vizei közt közlekedő hajósokat. Periandrosz ókori görög uralkodó már az i.e. 7. században szeretett volna csatornát építeni, ám ez akkor még megoldhatatlan feladat volt, ezért egy kövezett szállítóutat építettek, amin vontatták a kisebb hajókat.
A következő csatornaépítési kísérlet Néró császáré volt, aki i.sz. 67-ben hatezer rabszolgát küldött a feladat elvégzésére, de miután egy évre rá meghalt, a munkálatok leálltak, és a terv feledésbe merült.
Ami nem sikerült Periandrosznak és Nérónak, azt megoldotta Türr István és Gerster Béla.
Türr, az olasz királyi altábornagy az építkezés egyik szervezője volt, míg Gerster – aki a Panama-csatorna építéséből is részt vállalt– főmérnökként irányította a kivitelezést. Nem volt egyszerű: az építkezést kezdő francia társaság csődbe jutott, majd egy görög vállalkozói csoport tíz év alatt fejezte be a munkát.
A csatornán nincsenek zsilipek, a két végén merülőhidakon halad a közúti forgalom – ezek a hidak 7,6 méterrel a víz alá buknak a hajók érkezésekor (ezen a videón kerek három perctől látható a működésük).
És a csatorna mozgalmas története ma sem merül ki az ide-oda cikázó turistahajókkal: idén áprilisban például a francia Belem bárka ezen áthaladva szállította az olimpiai lángot Marseille-be, hogy onnan tovább utazzon Párizsba, a július 26-án kezdődő nyári olimpiára.
(Forrás: Wikipedia, fotók: GettyImages)
lista | Korinthoszi-csatorna | hajózás | hajóforgalom | tenger
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!