Close
A jelen művészete a jövő nagy befektetése? Kapcsolódj be a kortárs vérkeringésbe Nóriékkal

A jelen művészete a jövő nagy befektetése? Kapcsolódj be a kortárs vérkeringésbe Nóriékkal

Kováts Nóri és a testvére, Dávid a frissen létrehozott Dobossy Aukciósházzal nyitna a fiatalok felé, bekerülne a nemzetközi vérkeringésbe, de mindenek előtt a hétköznapok részévé tenné a kortárs festészetet, elvégre egy kép ugyanúgy hat, mint egy könyv vagy zene.

Egy hűvös budai műteremlakás, a téli reggel sápadt fényei, egy citromsárga pulóver, benne a műkereskedelem egyik feltörekvő fiatalja. Így fogad bennünket Kováts Nóri, a Blitz Galéria korábbi vezetője, aki tavaly év végén a testvérével, Dáviddal aukciósházat indított.

Mire bejutunk az interjú helyszínére, az egyik utcafronti szobába, elhaladunk vagy két tucat festmény mellett – a decemberi aukcióban el nem kelt képek ezek, illetve amiért még nem jöttek el. A Dobossy Aukciósház éppen csak túl van az első árverésén, a következő, májusi még picit odébb van, a célok azonban teljesen világosak: természetesebbé, hétköznapivá tenni a kortárs festészet fogyasztását, bekapcsolni a folyamatba a fiatalokat, az aukciósházzal pedig bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe.

„Ha érdekesen nyúlunk egy témához, akkor felfigyelnek rá – mondja Kováts Nóri – ezért igyekszünk formabontó dolgokat kitalálni. A magyarországi aukciósházak közül elsőként készítettünk mobil applikációt, a kiállítás megnyitóján egy kiterjesztett valóság program segítségével lehetett megnézni a több mint száz műalkotást.

Banksy: Toxic Mary, illetve Murányi Kristóf: Szünet/Intermission című képe is szerepelt a decemberi árverésen

A következő nagyobb aukciónk májusban lesz, a köztes időszakban pedig kisebb árverésekkel, és különböző programokkal, eseményekkel jelentkezünk. Nagyon fontos, hogy a mi generációnk is kapcsolatba kerülhessen a művészettel és a műkereskedelemmel, és

ne gondolja azt egy idegen világnak, ahová csak arany Rolexszel lehet belépni.”

Ugyanakkor az első árverésen szerepelt Yoko Ono objekt, valamint Warhol és Banksy kép is, az utóbbi rekord áron, 1,2 millió forintért kelt el (a licit 900 ezerről indult), volt, aki külföldről utazott ide a kedvéért.

A Yoko Onóért ugyanakkor már szerény 45 ezer forinttal is csatába lehetett indulni, és 120 ezer volt a leütési ára.

Ez utóbbi jól mutatja, hogy érdemes résen lenni, figyelni az aukciósház Facebook-oldalát, mert hasonló csemegéket ki lehet fogni a következő árveréseken is.

Az árverés teljes anyaga is meggyőző: már 30-40 ezer forintért is találunk képeket, szó sincs tehát milliókról. Az aukciósházak egészen másképp működnek, mint a galériák, ide jellemzően nem a festőműhelyekből kerülnek ki a művek, hanem egy tulajdonostól. Az eladásnak számtalan oka lehet: megunta, örökölte, pénzt szeretne belőle, vagy egyszerűen csak frissíteni akarja a gyűjteményét. Másrészt a vásárlók szempontjából előny, hogy itt áttekinthető a kínálat, nyilvánosak az eladási árak, ellentétben egy galériával, vagy a közvetlenül a festőtől való vásárlással.

A nyilvános – és nem feltétlenül csillagászati – áraikkal, a széles kínálatukkal az aukciósházak kiváló belépési pontok a műkincspiacra. Ez jó alap egy aukciósház sikeréhez, de önmagában nem elég: kell egy világos cél, és egy annak alárendelt, határozott karakter.

Láttuk, a Kováts testvéreknél a cél adott, és ötletekben sem szűkölködnek. Szó szerint a génjeikben van ez a világ: az aukciósházat a nagypapáról, Dobossy Andrásról nevezték el, aki bejárta a fél világot, mérnökként repülőgépeket tervezett, az édesapjuk, Kováts Lajos pedig 1991-ben megalapította a Blitz Galériát.

Ilyen közegben „igazán inspiráló felnőni”, mondja Nóri, aki kislányként rengeteget rajzolt, fotózott. „Egyértelmű volt számomra, hogy valami ilyesmivel foglalkoznék, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy mindig is műkereskedőnek készültem.”

Kováts Nóri és Győrffy László Rómeó gyötrelme című képével

Dávidnál ugyanez erősebb volt, elvégre

„ő már az óvodában készített rajzaira is ráfestette a kétforintos árat, és vitte a papához árulni a galériába”.

Egy időre elváltak a testvérek útjai, Dávid saját galériát vitt, 2009-ben Londonba költözött, ahol  Art&Business szakon diplomázott, majd a Sotheby’s-nél dolgozott, a kiemelt gyűjtemények felbecslését menedzselte.

Kupcsik Adrián Tete de la Course című képe is szerepelt az árverésen

Nórit egy ideig a fotózás foglalkoztatta, Viszlay Márk asszisztense volt egy évig, de aztán eljött a pillanat, amikor a műkereskedelem kezdte érdekelni. 2010-től az apja mellett dolgozott, majd öt évre rá átvette tőle a galéria vezetését.

Amikor önálló útra lépett, érezte, hogy bizonyos szerepekből, mintákból kiszabadulna, kiszállna a „Kováts Lajos kislánya” szerepből,

így jutott tavaly év végén a bátyjával arra az elhatározásra, hogy belefognak valami egészen újba, amit majd kizárólag hozzájuk kötnek majd.

Noha rendkívül fiatalok, ketten együtt több évtizednyi tapasztalatot halmoztak fel, méghozzá különböző irányokban. Mivel a Dobossy Aukciósház egyelőre még friss és kicsi, mindketten csinálnak mindent, nem bontották szét a feladatköröket.

„A legjobb, hogy nincsenek szerepek, testvérekként és egyenrangú felekként dolgozunk együtt.”

Az internetet ügyesen használják a céljaik eléréséhez, de jól tudják, mennyire fontos a nemzetközileg jegyzett művészek jelenléte, ahogy a

Dobossy első aukcióján szerepelt Banksy, Warhol és Yoko Ono kép is.

Ám ugyanilyen fontos lehetőséget adni a fiatal alkotóknak, akikhez több a kapcsolódási pontja az aukciók vegyes, de egyre több fiatal érdeklődőt felvonultató közönségének. Ezen kívül kifejezetten figyelnek arra, hogy elérhető áron is legyenek minőségi, egyedi munkák.

„Az igazán jó klasszikus képek már komoly gyűjteményekben vannak, ezért is inkább a kortárs művek felé érdemes tekintenie annak, aki belekezdene a gyűjtésbe”

– jegyzi meg Kováts Nóri, és ezzel ismét ott kötünk ki, hogy ha kortárs zenét hallgatunk, sorozatokat nézünk, és követjük a ruhadivatot, akkor miért nem ugyanilyen evidens a kortárs képzőművészet jelenléte a hétköznapjainkban?

„Valóban nem egyértelmű kortárs képeket feltenni a falakra, ezt látom a barátaimnál és sokszor az irodákban is. Pedig elképesztően sok mindent lehet kapni egy képtől, például annak, aki egész nap egy irodában ül a gépe előtt, számokkal, vagy racionális döntési helyzetekkel szembesül,

a művészet, a kreatív terület ideális, izgalmas kiegészítés. Ugyanúgy rendkívül inspirálóak lehetnek a képek, mint egy-egy jó zene vagy könyv.”

Ez is érdekelhet:

Close