Close
Ilyen a modern család, avagy kutyával teljes az élet

Ilyen a modern család, avagy kutyával teljes az élet

“Bezzeg a mi időnkben” – szól a nagyszüleink kedvenc mondata. Tagadhatatlan, mennyi minden változott: míg nekik a korai gyerekvállalás és a reggeltől estig végzett kőkemény munka volt a természetes, az Y és Z generációt már inkább a tanulás, a karrierépítés, az utazás, a pörgős városi lét hozza lázba. És a helyzet az, hogy ebbe egy négylábú sokkal jobban illik egy kétlábúnál.

Ha Európa nyugatibb részén járunk – bár már Budapest is jó példa –, nehéz úgy keresztülmenni egy parkon, hogy ne ütközzünk önfeledten szaladgáló kutyákba és gazdáikba.

Divat lett a kutya, de egyúttal porba tiporja a tézist is, miszerint az Y és Z generáció végtelenül “lusta”, “felelőtlen” és “céltalan”. A kutya igenis komoly felelősség, és ebben a mai huszonévesek nagyon is helytállnak.

A kutyások lettek a modern kor motorosai és dohányosai egyszerre: nem ritka, hogy a közös téma és a közös séta összehoz vadidegen embereket, és ennél a digitális korban aligha lehetne üdvözlendőbb.

El tudtuk volna képzelni úgy tíz évvel ezelőtt, hogy a kutyát magunkkal vihetjük egy menő étterembe, vagy szinte bármelyik plázába vásárolni? Még van hova fejlődni – például kisállattal albérletet találni a tizes nehézségi skálán még mindig kb. 8-as –, de egyre nagyobb a nyitottság, ha házi kedvencekről van szó: a kutyákból családtag lett.

Persze, nem kérdés, hogy van egy jó nagy adag hájp is a kutyamánia mögött. A gasztro- és utazásfotókkal büszkélkedő örök hedonisták mellett a kutyások a szociális platformok legaktívabb szereplői. Arról nem is beszélve, hogy sose volt még akkora divat örökbefogadni menhelyi ebeket, mint most, és egy szörföző bulldogból percek alatt lehet nagyobb Youtube-sztár Justin Biebernél.

A “kutya mint like-vadász” valószínűleg az elkövetkezendő években komoly kutatási témája lesz egyetemi szakdolgozatoknak, de szerencsére ezen túlmutat a szőrös és ártatlan tekintetű lények szerepe a modern életben.

A kutya egyúttal a gyerekvállalás előszobája is lett. Egész egyszerűen azért, mert míg szüleink vagy nagyszüleink idejében elképzelhetetlen volt az összeköltözés a házasság előtt, ma tizennyolc-húsz éves fiatalok bútoroznak össze, kötöttségek nélkül.

A házasságig még legjobb esetben is eltelik öt-hat év, hiszen közbeszól az összes 21. századi érv: mi lesz a karrierrel? Mikor valósítsam meg az ötleteimet? Hogy keressek elég pénzt? Kellett hát egy köztes lépcsőfok, egy elköteleződés, egy kapocs két ember között, és az érzés, hogy a kapcsolat tart valahová. Ide ékelődött be a kutya.

Persze, a kutyák iránti rajongás és tisztelet maga nem újekeletű.

Homérosz például már Kr.e. 800-ban az Odüsszeiában kutya és ember kapcsolatának szívszorító történetét írta meg: Odüsszeüszt tízévnyi trójai harc és még tízévnyi barangolás után álruhában hazatérve csak kutyája, Argosz ismerte fel, aki kitaszítva és elhagyatottan várta gazdája visszatérésére, hogy aztán békében átléphessen a túlvilágra. De az ősi indiai Mahábhárata egyik történetében is a kutya mint hűséges kísérő és az őszinteség jelképe jelenik meg.

És bár a mítoszokban, az irodalmi művekben nagyon korán megjelent az ember-kutya kapcsolat, a valóságban sokáig még magányosan vadászó állatok voltak. Csak a 18-19. században kezdődött meg az a folyamat, melynek eredményeként a 20. századra vadon élő állatokból az ember legjobb barátjává váltak – bár ezzel a jelzővel először 1789-ben II. Frigyes porosz király illette szeretett olasz agarát.

A 21. században a kutyák már az emberekkel egyenértékű családtagok, akik egyre több munkahelyen, kávézóban és étteremben is felbukkannak gazdáik oldalán. Arról nem is beszélve, hogy a kutyatartás elterjedésével párhuzamosan egyre több cikk szól az állattartás tudományosan alátámasztott pozitív egészségügyi és lélektani hatásairól: a kutyákkal való játék bizonyítottan oldja a stresszt, boldogsághormonokat termel, napi rutin kialakítására sarkall, hozzájárul a kiegyensúlyozottabb lelkiállapothoz, és a napi minimum kétszeri kutyasétáltatás növeli a fizikai aktivitást, amit sikerült a sok irodai ülőmunkával nulla közelébe redukálnunk.

Minden pozitív egészségügyi hatás és vonzó közösségimédia-fotó ellenére azért minden kutyás elismeri, hogy a kutyatartás kb. tizenhárom évbe sűrítve a gyereknevelés közel minden stádiumát magába foglalja. Rengeteg gondoskodást, nevelést, megértést, türelmet, időt és egy teljes életmódváltást igényel – de a jutalom se marad el.

Close