Jövőálló beltér vagy romkocsma? Ilyen lett a megújult bankfiók az Oktogonon

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

Tavasszal megújult egy bankfiók az Oktogonnál, a nagyon mai, indusztriális dizájn viszont sokakban vetett fel sarkos kérdéseket, és ennek hangot is adtak. Nézd meg képekben, olvass a ház történetéről, a felújítást jegyző LAB5 tervezői pedig reagálnak a felmerült kérdésekre.

Az Oktogon Budapest egyik legerősebben megkomponált tere, a Nagykörút és az Andrássy út metszéspontján: a nyolcszögletű alaprajz négy térfalát egyforma házak alkotják, melyeket Szklanitzky Antal tervezett az 1870-es években. Itt, az egykori legendás Abbázia kávézó helyén nyílt meg 1990-ben egy K&H bankfiók, amire igencsak ráfért már egy frissítés. Mindenekelőtt nézzük meg, milyen lett!

Monarchián, forradalmon és szocializmuson át

Az egykori Abbázia nemcsak a kivételes vendégköréről (neves újságírók, festők, építészek és írók) volt híres, de a belső tere is kivívta a kora kritikai elismerését. Itt volt az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb velencei tükre, a teret pedig az abbáziai tengerpart hangulatát felidéző délszaki növények díszítették.

Jóval később, a szocializmusban a társasági élet a nyilvános terekből a privát terekbe helyeződött át, a kávézók pedig presszókká csendesültek. Ezek a változások nemcsak a dekorban, hanem a szerkezeten és a homlokzaton is beavatkozásokat jelentettek.

Egy másik nagy „beavatkozás” is történt: 1956-ban az épületet ágyútalálat érte.

Később három évtizeden át olcsó étkezde működött itt, mígnem az első rendszerváltáskor, 1990-ben megérkezett a K&H Csoport, és megnyitotta a legnagyobb bankfiókját. Igen ám, de ez is bő 30 éve történt már, így érthető módon döntött a bank egy nagyszabású felújítás mellett 2024-ben.

Klasszikus múlt, szabad elrendezés

Miután szélsebesen változnak a pénzügyi szokásaink, szinte lehetetlen  megjósolni, hogyan használunk majd egy bankfiókot 5-10-20 év múlva, ezért kézenfekvő volt jövőálló koncepciót kidolgozni. A megoldás egy szabadabb elrendezés lett, amely kiszolgálja a mai igényeket, de teret enged a változásoknak. A LAB5 koncepciója az épület anyagát vette alapul, mind fizikai, mind szellemi értelemben: a tereket kiürítették, hogy rugalmas alaprajzot lehessen biztosítani.

Az eredeti szerkezet számos beavatkozás nyomait őrzi különböző történelmi korokból; ezek csupaszon maradtak, így most is láthatjuk őket.

Ilyenek a különböző teherhordó elemek (köztük a poroszsüveg tégla-acél födém), az egykori kávéházat díszítő gipszornamentikák, de előkerült az 1956-os ágyútalálattól megolvadt és elgörbült nyíláskiváltó is. Ez mind része az épület történetének, ahogy a mostani felújítás is: a teherhordó falak kivágása előtt nyitott hengeres lyukakból némi polírozás után váza lett.

Szemfülesebb látogatók olyan egyedi elemeket is kiszúrhatnak, mint a főbejárati kilincs és korlát, valamint a lépcsők kőfelületeinek éleinek és stokkolásának oktogonális geometriája.

Abbázia szelleme, mai működés

Ház-a-házban stratégia mentén egymás mellé sorakoztak fel a zárt teret kívánó funkciók (iroda, kistárgyaló, privát bankár), melyeket expandált fémlemezek – a régi kávéházi spanyolfalak absztrakciói – burkolnak. A növényzet szintén Abbázia hangulatára emlékeztet.

A megőrzött elemek egységes kompozíciót alkotnak; mintha a tervezők kurátorok lettek volna, akik gondosan szemezgettek a megtartandó és az idehozandó elemek között.

A felfrissült bankfiók szó szerint feltárja a múltat, miközben nyers, szabadon hagyott gépészeti elemeivel nagyon mai is. Akár az álomképek, úgy sejlenek fel a régmúlt elemei, de nem feltétlenül tudatosulnak. Emellett nagyvonalú is, mert hagy játékteret a bizonytalan jövőnek.

„Miért megyünk a bankba a jövőben: megtárgyalni a bizalmas döntéseinket vagy éppen oktatásra, networkingre, más közösségi eseményre? Hol a határ digitális és valós tér között? Milyen lesz ez a tér 5 vagy újabb 150 év múlva?” – tengernyi kérdést sorolnak a tervezők, amelyek egy részére ez a merész, útkereső projekt válaszol is.

Igen ám, de a kommentelők még több kérdést vetettek fel, elsősorban éppen a nyers felületek látványát, a tér indusztriális jellegét kifogásolva.

Divat vs. őszinteség – válaszolnak a tervezők

Néhány hozzászóló a „mai divatot” kárhoztatta a fotók láttán, egyikük egyenesen azt írta, hogy „a polgárpukkasztás ma nagy divat, de azért ezt mégsem kéne! Olyan, mint a Katona József Színház belülről. NEM KÉREM!!!” Kérésünkre erre, és a többi felvetésre is reagált a LAB5, a továbbiakban őket idézzük:

„A Katona belsőépítészetét (Molnár Bea, 2012) valóban releváns előképnek tartjuk, a párizsi Palais de Tokyo és rengeteg Jo Nagasaka alkotás mellett.

Tekintve, hogy ezek évtizedes művek, nem neveznénk »divatnak«, inkább úgy fogalmaznánk, jól megmutatják a korszellemet. Több oka is van, hogy tiszta eszközökkel oldottuk meg a feladatot, most a legfontosabbakat emelnénk ki.

Koncepció

Bankról lévén szó, a transzparencia kiemelkedő fontosságú. A banki funkció hatalmas átalakuláson megy keresztül, az okos eszközökre költözött appok mellett most formálódik, hogy milyen helyzetekben van még szükség fizikai térre és jelenlétre. Korábban azt gondoltuk, mára a fizikai bankolás eltűnik, de nem ez történik, ritkábban megyünk bankfiókba, de akkor kiemelt ügyekben. Nem tudjuk, mire lesz szükségünk 5 év múlva, ezért a központi tér egy üresen hagyott, később szabadon berendezhető mező.

Fenntarthatóság

Mára olyan sebesen érik egymást a változások, amit már nemcsak építészettel, de sokszor belsőépítészettel sem lehet lekövetni. Akár pár év alatt is elavulnak iroda- és üzletbelsők. Miért építenénk be többlet anyagot, ha az erőforrások egyébként is szűkösek?

Építészeti értékek

A szükséges bontásokat elvégezve a teret díszítő izgalmas felületeket találtunk, amelyek egyben őszinték is:

az épület tényleg így néz ki, tényleg így működik, és tényleg így viseli a korok nyomait.

Jó példa a felújítás eszköztárára, hogy az álmennyezet elhagyásával majdnem kétszer akkora belmagasságot kaptunk, mint ami előtte volt a térben. Látszik, milyen sokféleképpen, milyen eltérő korokban, hogyan váltottak ki és erősítettek meg szerkezeteket, és érezhetjük, ez egy mai napon is zajló folyamat. Ráadásul előtűnnek régi díszek is, a majd’ 150 éves Abbázia Kávéház mennyezeti stukkói. Értjük, hogyan kerül a friss levegő a tárgyalóba, az elektromosság a konnektorokba. Ez a tágasság és áttekinthetőség nagyvonalúságot, invitáló hatást hoz, inkább tűnik minden magától értetődőnek, mint esztétikai értelemben tervezettnek.”

Homlokzat

A megújult homlokzatot több hozzászóló elismeri, de akadt, aki megjegyezte, hogy nem állították vissza a korábban „szétbarmolt” földszinti homlokzatot, sőt még tovább növelték a „roncsolást”. Nos, építész szemszögből „eredeti” és „roncsolás” kérdése messze nem egyértelmű:

„A homlokzattal nagyon sok kérdést kellett felvállalnunk. Egyrészt a korabeli, sok kis íves nyílás helyreállítása anakronisztikus lett volna, másrészt, a liget felől érkezve, az épület ikertestvére is immár nagy portálokkal rendelkezik. A cél az volt, hogy urbanisztikai léptékben legyen rend a homlokzaton, így teljesen a Burger King sarokhoz hasonultunk, és nem a másik kettőhöz; a főbejárat visszakerült a homlokzat fő tengelyébe. Ehhez elő kellett venni a régi fotókat, és meg kellett vizsgálni az Andrássy út többi homlokzatának kváderosztását. A nyíláskeretezés egyedi, itt már megengedtük magunknak, hogy a portált friss, mai eszközzel keretezzük, melynek csillogása és színe a pénzre is utal, de a kisföldalatti lejáratára is.

Másfelől az eredeti homlokzat egy évtizedig sem állt a téren: az Abbázia megnyitása egyből átalakításokat hozott magával.

A középső tengelyből jobb szélre került a lakók bejárata, a Kávéház lépésről lépésre foglalta be a teljes szabad földszintet, még az egykori belső udvart is. A portálok életébe az 1956-os harcok is beleszóltak, a gyors helyreállításkor két nyílást is befalaztak, amiket egyébként most helyreállítottunk, kiemelve a szovjet tank lövedéke által elgörbült kiváltót. Később presszó, étterem, majd a mostani bankfiók nyílt meg itt, minden alkalommal átalakítva a homlokzatot. Jogos felvetés, hogy miért nem az eredeti nyílásrend állt helyre, de hozzátartozik az őszinteséghez, hogy a 150 évből 140 éven át ez a nagyportálos elrendezés volt előttünk itt, és ez is hozzátartozik egy védett épület értékéhez, életéhez, így mi ezt nem érezzük roncsolásnak.”

Beltér, növényzet

Ismét más szerint „a belső tér kinézete egy évtizedek óta elhagyatott pincerendszer hangulatát adja”, és „a növények miatt olyan, mintha már a természet kezdené visszavenni azt. Mintha nem is embereknek tervezték volna, hanem valami raktárnak.”

„Valóban, keletkezik egy urbex-hangulat is – írja a LAB5 –, hiszen a belső designhoz tényleg egy kutakodás vezetett, ilyesmire utalhat a hozzászóló is. Ebbe jól illeszkedik a növények beültetése. Mivel alattunk egy pince van, aminek boltvállai felett vaskos homokfeltöltést találunk, miért ne ültessük abba a növényeket, miért hoznánk ide kaspókat?”

LAB5 még

Korábban többször foglalkoztunk már a LAB5 épületeivel, ők tervezték 2018-ban a Skanska irodáját, amivel elismerő kritikákat és díjakat söpörtek be, de ők jegyzik az RTL tavaly előtt elkészült székházát is Budapest emblematikus modernista épületében, a hajdani MÉMOSZ székházból kialakított Liget Centerben.

(Fotók: Batár Zsolt)

bankfiók | dizájn | lab5 | budapest | nagy sztori | építészet