Close
Megtalálták a legfőbb hibást a szombati M1-es tömegbalesetben: műholdképekről derült ki az igazság

Megtalálták a legfőbb hibást a szombati M1-es tömegbalesetben: műholdképekről derült ki az igazság

És a geográfusok szerint egyre gyakoribbak lehetnek pont emiatt az ugyanilyen katasztrofális balesetek.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai szerint

a klímaváltozás és az intenzív földhasználat is hozzájárult a porvihar kialakulásához, amely a fő oka volt az M1-es autópályán szombaton történt tömegbalesetnek.

A rendőrség vasárnapi közleménye szerint a szombati balesetben 41 gépjármű volt érintett. Egy férfi meghalt, további 39 ember megsérült; ketten életveszélyesen, tizenketten súlyosan, huszonöten könnyebben.

Az SZTE közleménye idézte Sipos Györgyöt, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docensét, aki kifejtette, az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő porviharok Magyarországon. Erre volt példa a szombati porvihar, azonban az elmúlt év első felében is rendkívül gyakoriak voltak az ilyen események.

Tavaly a szélsőségesen száraz időjárás is nagyban hozzájárult a porviharok kialakulásához. Idén a csapadékhiány nem oly nagymértékű, viszont látszik, hogy egy-egy területen így is könnyedén meg tudja bontani a kellően erős szél a talaj felszínét.

A klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási helyzetek, így a szélviharok egyre gyakoribb előfordulása várható, megfelelő területhasználat nélkül pedig megszokott jelenséggé válhatnak a porviharok a Kárpát-medencében. Az elmúlt hétvégéhez hasonlóan idén már több ciklonhoz vagy hidegbetöréshez kötődő hidegfront okozott jelentős, 100 km/h sebességet elérő vagy meghaladó szélvihart. A nagyon erős szelek mellett azonban a baleset rávilágított az intenzív tájhasználat rendkívül komplex hatásmechanizmusára is. A területet, a Zsámbéki-medence középső részét vastag lösztakaró borítja, melyen egykor mészlepedékes csernozjomok alakultak ki, amelyek Magyarország egyik legjobb talajtípusai.

Az országban szinte mindenhol jelentős szélerózió sújtja a csernozjomokat, lejtős területeken pedig a vízerózió is akár több tízcentis talajpusztulást eredményez néhány évtized alatt. Herceghalom környékén mindkét jelenség jellemző.

A műholdképeken a baleset helyszínétől északra és délre is felfedezhetők a szántóföldeken azok a világos színű foltok, ahonnan a termékeny talajtakaró gyakorlatilag már eltűnt

– közölte Barta Károly, a tanszék docense. A porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel – részben műholdas megfigyelések alapján – számszerűsíthető például a felszínborításra, a növényzetre, a talajra és az éghajlatra vonatkozó adatok felhasználásával. A talaj típusa, a szélsebesség, a szélirány és a csapadék hiánya jelezheti, hogy az adott terület jobban ki van téve a porviharoknak – hangsúlyozta Van Leeuwen Boudewijn egyetemi adjunktus.

A magyarországi termőföldek Európában a legjobb minőségűek között vannak. Kulcskérdés a magyarországi talajok termőképességének megőrzése, a talaj- és tájvédelem. A Magyarországon az 1960-as évek óta jellemző nagytáblás művelés kopár felszínei azonban sok esetben elősegítik a szél okozta talajpusztulást. A táblák közé telepített mezővédő erdősávok hatékonyan csökkenthetik a szélerózió, ezáltal a termőréteg pusztulás mértékét.

Ahol a területhasználat változtatására – a szántóterületek gyepesítésére vagy erdősítésre – nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodást, a forgatás nélküli talajművelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során – hangsúlyozta Szilassi Péter, az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense.

(Fotók: MTI, Police.hu)

autópálya | porvihar | m1 | baleset

FOLYTASD EZZEL

Ritmus, ha elkap – Ezeken a kihagyhatatlan Bartók Tavasz-programokon el fog

Ezek a világ legjobb helyei, ha a cseresznyefák virágzásában gyönyörködnél

Rendeld meg a Roadster magazin 11. számát!

Mi a közös Rio de Janeiróban, egy alig ismert horvát luxus menedékben, és egy hotellé alakított New York-i reptéri terminálban? Mindet bemutatjuk a Roadster legfrissebb számában! Ezeken kívül találkozunk a világ egyik legnevesebb dizájnerével, Jaime Hayonnal, bemutatunk hat remek hazai kabinházat és kiderítjük, hol lehet jó vermutot inni Magyarországon. Ezzel még nincs vége, ugyanis elmentünk Provence-ba és kipróbáltuk az új 7-es BMW-t, Svédországban pedog a Toyota RAV4-et. Egy asztalhoz ültettük Péterfy Bori rocksztárt, Gerendai Károly kultmogult, Szabó Simon színészt, Molnár S. Szonja kurátort és Tombor Zoltán fotográfust, és kifaggattuk őket Budapesthez fűződő érzelmeikről. Elmeséljük milyen Marokkó egyik feltörekvő szörfmekkája, Taghazout, és benézünk a főváros új dizájnhoteljébe, a Verno House-ba is. Megszólaltatjuk még Kertész Attila képzőművészt, Sivák Zsófit, a Heves-megyei kocsmák Robert Capáját, és még Puzsér Róbert is tollat ragadott a kedvünkért. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
Instagram
Close
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom