Close
Minden égtájról felbukkanó meglepetésízekkel köszönt be a Dobka

Minden égtájról felbukkanó meglepetésízekkel köszönt be a Dobka

Könnyedén betájolható és megjegyezhető. A Hogyan nyissunk éttermet? című képzeletbeli (?) könyv első fejezetének első bekezdésében biztosan szerepelne ez a két tétel. A budapesti vendéglátásban debütáló Dobka alapítóinak valószínűleg megvan ez a kötet, mert a lokációt és az ételkínálatot tekintve megfogadták a tanácsot.

Kezdjük előbbivel: a hajdani Cupákos helyére beköltözött étterem a fővárosi bulinegyed két ismert utcájának találkozásánál húzott be egy piros ikszet a térképre. Az eredeti tervek szerint még valamikor március elején nyitott volna, ám a világjárvány szót kért, és módosította a forgatókönyvet.

Gyorsan végigpörgetve a környék gasztronómiai múltját, emlékezhetünk rá, hogy a talponálló hentesüzlet-jellegű előd az abszolút magyaros tendenciát követte, és kicsit nyersebb hangulatot hozott.

Az utód viszont elhagyja a kevésbé trendinek mondható, zsíros-húsos vonalat, és inkább másfelé fordul: az egészségesebb, lágyabb, bisztrósabb utat választja.

A Dobkában nemcsak a szemléletmódot illetően tenyereltek rá az újratervezés gombra, hanem a Dob és a Kazinczy utca sarkán álló (innen a név…) épület belsejét is teljesen áthúzták. Eltűntek a csempézett falak és a lelógó húsok, sokat játszottak a színekkel, és az alkotóelemekkel, hogy a ridegebb hangulatot felváltsa a melegebb, otthonosabb érzet. Utóbbiról már a belépésnél kiderül, hogy jól sikerült: a zöld és a barna harmónia kellemes, letisztult légkört áraszt, a – filmes – ínyencek pedig rögtön észrevehetnek egy kis kikacsintást is Wes Andersonra, de hogy pontosan mit, azt nem áruljuk el.

Természetesen az enteriőr mellett a konyha struktúrája is változott, bár a hivatalos nyitást megelőző sajtóeseményen Tasnádi Ákos séf elmondta, hogy egy-két Cupákos-kedvencet nem volt szívük lehagyni az étlapról. Megmaradt például a sörben és zsírban –  tíz-tizenkét órán át –  sült, egészen roppanós sertéscsülök burgonyapürével és savanyított zöldségekkel, vagy a rántott mangalicakaraj petrezselymes újburgonyával és tejfölös uborkasalátával, tehát a hazai falatokra éhezőknek nem kell tanácstalanul vakarniuk a homlokukat a menüsort böngészve.

Ákos azt is elárulta, hogy nem szeretnék beskatulyázni magukat egy irányba sem. Minden égtájból lecsippentenek egy kicsit, úgyhogy találunk az étlapon ázsiai, olaszos, magyaros, és a környékre tekintettel zsidójellegű fogásokat is. A szezonalitás pedig – mint gyakorlatilag már mindenhol – alapvetésnek tekinthető, nem beszélve a hetente változó séf ajánlatáról, ami esetében az örömfőzésről szól.

Ákosék új ötletek és inspirációk mentén alakítják ki a heti fogásokat, ez pedig alkalmanként meglepetésízek felbukkanásával járhat.

Az előételek közül választható Dobka tatár beefsteaknél mindjárt belefuthatunk ilyenbe: a kovászos kenyér mellé nem hétköznapi partnerként petrezselyem és savanyú uborka érkezik, az általunk rajongóként imádott hideg kacsamájhoz pedig egészen lágy és édeskés zöldalma társul.

A kerülethez igazodva változtattak picit a wakamával készült, ramen alapú zöldséges erőlevesen, amelynek nehezékét a séf kicsit gyömbéres, kézzel tört izraeli pászkából készült maceszgombóca jelenti.

Szaftos és kontrasztos fogásként kiemelhető az édes-csilis sajtkrémmel nyakon öntött királyrákos házi tészta, a fajsúlyos ételek közül pedig egyértelműen a cseresznyés-vörösboros raguban áztatható szuvidált kacsamell került a kedvencek közé, amihez köretként az itthon talán kevésbé bevett arancini (olasz rántott rizsgolyó) jár.

A desszertajánlatból nagyon bejött az egzotikusnak mondható kókusztejes mahlabi kakukkfüves crumble-lel és sárgabarackkal, ami ebben az évszakban kellemesen hűsítő választás.

Az ételek mellé egy kétszeres sommelier bajnok által összeállított borsorból szemlézhetünk. Ahogy a Dobkának külsős tanácsadóként segítő Horváth Máté elmondta, igyekeznek támogatni a magyar borászokat, ezért a választék a hazai kínálatra épül, illetve innovatív, friss szemléletet követnek, miközben nem felejtik el a régi klasszikusokat sem.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Pajger Adrienn)

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom