Close
Itt van minden, amiért Szlovéniát csak imádni lehet

Itt van minden, amiért Szlovéniát csak imádni lehet

A területe akkora, mint a Dunántúl fele, de vannak drámai hegyvonulatai, van mediterrán kisvárosokkal és homokos strandokkal teli tengerpartja, valamint urbánus kalandokat ígérő nagyvárosai. Szlovénia ráadásul közel van, autóval is könnyen megközelíthető, ami posztpandemikus világunkban nem elhanyagolható tényező. A legfontosabb azonban, hogy Szlovénia minden utazónak sokat ígér, és ezeket az ígéreteit rendre be is tartja. Remélhetőleg ezeket az ígéreteket hamarosan számon kérhetjük, hiszen mostanság nem igazán ajánlatos útra kelni, de tervezni, álmodozni nyugodtan lehet. Szlovéniával kapcsolatban pedig bőven van mit. 

Ahol a zord vadság és az alpesi nyugalom találkozik

A tél elmúltával a síelőket és a snowboardosokat leváltják a raftingosok, a kajakosok, kanyoningosok és túrázók, Szlovénia legnagyobb területű és legmagasabb hegységrendszere pedig átváltozik az outdoorturisták zarándokhelyévé.

A Júliai-Alpok igazi négy évszakos kirándulóhely, ahol egymásba kapaszkodnak a zubogó vízesések, a kék és zöld tavak, a titokzatos szurdokok és a gyönyörű kilátást nyújtó hegyormok. Ezernyi árnyalatában pompázik a természet, minden évszakban egy kicsit másként, de mindig ugyanúgy: káprázatosan. A kiadós tavaszi esőnek köszönhetően a zöld millió árnyalatába öltöznek olyankor az erdők, a folyók kicsit megvadulnak és az ásványi anyagok miatt csodás smaragdszínben virulnak. Mivel a hegyek nem tartoznak az égimeszelő kategóriába, az erdők egész magasra felkúsznak, és csak a hegycsúcsok világítanak hófehéren.

A Triglav nem egy hegy, hanem egy királyság.

Julius Kugy

A Júliai-Alpok nagy része Szlovéniához tartozik, közte a legmagasabb csúccsal, a 2865 méterig nyúló Triglavval. A hegység legnagyobb része a Triglav Nemzeti Park területét öleli át. A Nyugati-Alpokkal ellentétben a fehér mészkő a jellemző kőzet, ami a lemenő nap narancssárga fényében egészen különleges látványt nyújt. Egy szelíd hegy, de azért nem adja magát könnyen.

Roadster-tipp: Érdemes a Trenta-völgyből elindulni a Triglavra, ez az útvonal kevésbé népszerű, ezért nem annyira zsúfolt.

Ebben a kicsi országban több mint tízezer kilométernyi turistaösvény vezet fel a magasba és aztán a völgyek mélyére – nem csoda hát, hogy a szlovén igazi természetimádó nemzet. Ha valahol otthonra lelnek a terepfutók, a kerékpárosok és a túrázók, akkor az a kiindulópontnak szinte tökéletes Bovec, amely nyáron nyüzsgő üzemmódba kapcsol és megtelik élettel. Kötelező túrának számít az öt és fél kilométer hosszú, néhol meredek és csúszós ösvény végén található Boka-vízesés, történjen akár gyalog, akár biciklivel.

Ha valaki nem vágyik túrázni vagy jógázni, annak teremtették az egyre trendibb flyfishinget, amire a Soca-völgynél kedvezőbb helyet nagyon nehezen találunk, pláne nem Magyarországról hatórányi autózásra.

A tradíciókhoz ragaszkodó helyiek nyitottak az újdonságokra, de érthetően védik a völgyet és a nem mindennapi természeti adottságokat. Rengeteg hágót építettek annak érdekében, hogy ne szigetelődjenek el a világtól, aminek a hegymászók örülhetnek igazán. Ahhoz, hogy megmásszuk Szlovénia negyedik legmagasabb csúcsát, nem szükséges, hogy tagok legyünk a hegymászó hírességek csarnokában, mivel a Mangart egy hegyi szerpentinen autózva is megközelíthető.

Szlovénia legszebb természeti attrakciójának címére sokan pályáznak országon belül, de a Soča (magyarul: Isonzó) folyó völgye alighanem favoritként indulna egy ilyen képzeletbeli versenyen. Maga a folyó nyáron sem feltétlenül ajánlott fürdésre – a legforróbb évszakban is 10 Celsius-fok körüli a vízhőmérséklet –, érdemes viszont hajóba pattanni és evezőlapátot markolni, mert az átlag raftingtúrákhoz képest jóval hosszabb útvonalakon kanyaroghatunk az olykor vadul robogó hullámok tetején. Bovecben ajánlott a Thirsty Rivernél szállást foglalni. Ez egy olyan kisüzemi sörfőzde, amely apartmanokat is üzemeltet.

Kevésbé elszántak választhatják a folyók által kivájt kanyonokban haladó kanyoning túrákat, a kisebb adrenalinfröccsre szomjazók az ország leghosszabb drótkötélpályáját, a bátrabbak pedig – megfelelő körültekintéssel, felkészüléssel és hegyi vezető segítségével – a magashegyi túraútvonalakat, netán a via ferratákat.

Roadster-tipp: Két aktivitás közötti pihenésre és egy kiváló krémesre nagyszerű választás a híres Bledi-tó és a szigetre épült templom, vagy a vadregényes Bohinji-tó és szépséges vidéke.

A tengernél

A szlovén tengerpart igazi butikjelenségnek számít, az aprócska, negyvenöt kilométeres szakaszt autóval bő félóra alatt átszelhetjük. A szlovén tengerpart fontossága, eszmei jelentősége, a nemzeti pszichére gyakorolt hatása azonban nem olyasmi, amit kilométerekben lehet vagy kell mérni.

Ezen a félszáz kilométeres részen öt kisváros helyezkedik el, a legnagyobb ezek közül Koper, amely a kereskedelmi hajózás központjának is számít. A szlovén tengerpart Siófokja, azaz bulifővárosa Portorož, itt működnek a legnépszerűbb strandok is.

Csendesebb élményeket ígér Piran, amelynek fő látványossága a Tartini tér. Az idén éppen kétszázötven éve elhunyt olasz zeneszerzőről, Guiseppe Tartiniről elnevezett tér pontosan úgy fest, mint egy olasz kisváros piazzája. Ahogy mondjuk egy dél-tiroli, elméletben olasz kisváros (mondjuk Santa Maddalena) a valóságban inkább tűnik egy osztrák alpesi kivárosnak, úgy Piran vagy Izola is inkább egy olasz kisvárosra emlékeztet – az olasz kultúra és benne az építészet magnetikus ereje talán sehol sem érezhető annyira, mint itt. (Nincs ebben semmi meglepő, ugyanis az Isztriai-félsziget évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz, majd Olaszországhoz tartozott, és csak 1945-ben vált Jugoszlávia részévé.)

Piranban érdemes felsétálni a Szent-György-templomhoz, innen képernyővédőnek is beillő kilátás nyílik a városkára és a tengerparti öbölre. Ajánlott még a templom mögött induló sétányon átgyalogolni vagy kerékpározni az alig egy kilométerre lévő Portorožba.

Vacsora a tengerparton

Az egyik legizgalmasabb kulináris kaland Portorožban várhat ránk, ahol a helyi fine dining éttermek (Tomi, Rizibizi, Istrian Tapas, Sofia restaurant) séfjei kínálnak ötfogásos vacsorát minden hónap utolsó vasárnapján a város főkikötőjében egy mólón. A Dinner at the pier fogásait a környék legjobb borászatának (Klen’art, Kmetija Mahnič, Santomas, Rodica, Vinakoper) tételei kísérik, az ára 75 euró fejenként. (Asztalfoglalás: dinner@portozor.si)

Olyan, mint egy szimfónia

Nem túlzás azt állítani, hogy Szlovéniát Ana Roš tette fel a világ gasztronómiai térképére. A negyvenhét éves séfet 2017-ben a World’s 50 Best Restaurants Akadémia a világ legjobb női séfjének választotta. A férjével, Valter Kramarral, az organikus borok szakértőjével közösen vezetett étterme, a Hiša Franko jelenleg a világ 38. legjobb éttermének számít. A Roadster a szlovéniai Kobaridban találkozott az éttermet vezető séffel.

Az étterem a Kobaridból Olaszország irányába vezető platánsor végén áll. Nem egy nagyváros kellős közepén, ahol az emberek naponta étterembe járnak. A hegyeken még ott a hósapka, de a völgyben már éledezik a természet. A Hiša Franko menüje – nem túlzás – költői. Egy vacsora pedig itt inkább egy színházi előadáshoz hasonlít, mint egy hagyományos éttermi estéhez.

Az asztalokat úgy helyezték el, hogy a körülöttük zajló beszélgetések hangfoszlányai nem érnek el a másik asztalhoz, a világítás pedig gondosan az ételekre helyezi a hangsúlyt. Szinte kizárólag helyi alapanyagokból sütnek-főznek, főképp szezonálisokból, vagy nyárról télire eltettekből.

“Nem arról van szó, hogy én jobb vagyok, mint más séfek, sokkal inkább arról, hogy nagyon másképp gondolkodom az ételekről és a hozzávalókról. Ez a hely az otthonom, a föld, ahova születtem. Személyesen ismerem a termelőket, ismerem az évszakok változásait, a folyót, a Sočát. Amit én csinálok, az csak a teteje a csapat munkájának. És ez épp olyan, mint egy szimfónia; csak a zenekarral együtt szól ilyen gyönyörűen. És én tényleg hiszek abban, hogy mindez együtt az, ami az én konyhámat annyira megkülönbözteti a többiekétől” – vallja Ana Roš.

A sočai pisztráng, gyógynövények, a méz, a pollenek és a híres Tolminc sajt a fő hozzávalók a Hiša Franko konyháján. Valtert nemcsak a borok és az őrült dolgok vonzzák (nem mellesleg sört is főz), de fanatikusan keresi a helyi termelőket és azok között is a legjobbakat. Így talált rá arra a sajtra, amit Tolminból egyenesen az olasz Emilia Romagnába visz, ahol négy hónapig érlelik, végül onnan kerülnek vissza a sajtok Valter sajt pincéjébe, ahol tovább pihennek a szalámik társaságában.

Egy vacsora legalább három-négy órán át tart. A húsz fogásból álló vacsora alatt az ételek és a borok is úgy követik egymást, hogy sokkal boldogabbnak érezzük magunkat az esti szeánsz végére, olyan utazást teszünk meg, amelyhez a Soča völgye méltó díszlet, de maga az előadás a Hiša Frankóban születik. A pincérek profin mesélik el az ételek és a borok történetét. Így kerekedik az az élmény, ami ma a Hiša Frankót feltette a világ kulináris térképére.

“Nagyon keményen dolgozunk minden áldott nap, hogy minden tökéletes legyen. Mi egy nagyon különleges élményt kínálunk a vendégeknek azzal, hogy minden hozzávaló különleges, és talán még különlegesebb az a gondolkodásmód, ahogyan ezeket a hozzávalókat étellé összeállítjuk. Aki itt elkölt egy vacsorát, az megérti ezt, és megérzi, hogy olyan ételeket fogyasztott, amelyek teljesen egyediek és csak ehhez a környezethez köthetők. Az emberek kilencvenkilenc százaléka vevő erre, de még akik nem, azok is látják, hogy mire törekszünk: arra, hogy a környezetünkben megtalálható hozzávalókat és a termelőket összekössük velük, és a Soča völgyét, no meg a benne élő fantasztikus embereket támogassuk” – mondja Ana.

Város a hegyek között

Ljubljana egy nagyon szerethető hibrid. A belvárosban sétálva percenként más és más európai város jut eszünkbe: van, ahol egy kis Pécset idéz, pár száz méter múlva isztriai kisvárosnak tűnik, tovább haladva a csatornák mentén mintha Bernben járnánk, ha pedig felnézünk a várost ölelő Alpokra, akkor akár Salzburgban is érezhetjük magunkat.

De mindez talán nem is olyan fontos, hiszen Ljubljanát legfőképpen önmagért lehet szeretni.

Az elmúlt években rohamtempóban fejlődött Ljubljana kulturális élete, gasztronómiája és a szlovén kortárs művészek körében is népszerű állomás. Hangulatát meghatározzák a kiterjedt zöldterületek és a progresszív közlekedés: a belváros egy összefüggő sétálóövezet. Kedves kávézókkal, galériákkal, egyre magasabb szintű gasztronómiát képviselő helyekkel.

Nem titok, hogy 2020-ban már nemcsak a Gault&Millau, hanem a Michelin-kalauz is megérkezett Szlovéniába.

Galériák

Ha modern művészetek, akkor kihagyhatatlan az MG+MSUM, a Škuc Gallery és a Mao Ljubljana Építészeti és Dizájn Múzeum. Az első szlovén magángaléria, a Galerija Fotografija (és könyvesboltja) a fotóművészetek kedvelőinek lesz igazi csemege.

Kávézók

A forró italok és elnyújtott ücsörgések kellemesek a Moderna Specialty Caféban, mesések a brunchok a több belsőépítészeti díjjal is büszkélkedő Kavarna Rogban, és kihagyhatatlan a helyi mikropörkölőkkel dolgozó hipermodern Stow Coffee Roasters főhadiszállása. Lelke van a folyóparti TOZD-nak is.

Bisztrók

Tradíció és modern kulinária keveredik az Alpok–Adria 100-ban is szereplő Manna Restaurantban, friss és ízgazdag minden az Altrokéban és a TaBarban, a jelenlegi egyik legígéretesebb versenyző pedig a szezonalitást előtérben tartó Monstera Bistro.

Fine Dining

Foodie-állomás a JB, Janez Bratovž stílusos mediterrán konyhája, mely első szlovénként szerepelt a World’s Top 50 Restaurants listájában. A Maxim klasszikus eleganciája és francia–szlovén fúziója is figyelemre méltó, és ötven euróból már ötfogásos degusztációs menüt kapunk a hangulatos Ateljében.

Bárok

Borozni a profi Vinoteka Moviát ajánljuk, de a helyiek a Sukljét is nagyon bírják. A Nebotičnik Ljubljana felhőkarcolója, a legmagasabb balkáni épület. A rooftop bárban bármilyen ital jól eshet, a Kolibri koktélbárban viszont bízzuk magunkat a bartenderekre. A város kreatívjai az előremutató, multifunkcionális hipszter fellegvárba, a Pritličjébe járnak kisüzemi sörökért.

Hotelek

Egyik legfurcsább és legegyedibb ljubljanai szálláshely hostel kategóriában indul. Egy száz évig börtönként működő épületet alakítottak át a Hostel Celicára. Minden tömlöc dekorációja más világhírű művész munkája. A Vander Urbani Resort történelmi homlokzata high-end, betonnal, acéllal, üveggel variáló belsőt takar. Egy építész pár álmodta meg a város legizgalmasabb szállodáját, ahol a naplementét a stílusos tetőteraszon érdemes megvárni. Harmincnégy teljesen különböző, szlovén dizájnerek által tervezett szobát biztosít a Nox Hotel, ami kívülről egy Chesterfield kanapéra hajaz.

Sztártipp

Samir Handanović Szlovénia egyik legnépszerűbb sportolója és egyben az olasz Internazionale kapusa. A Roadster megkérdezte a ljubljanai születésű labdarúgót, hogy melyek a kedvenc helyei a fővárosban. Így válaszolt:

“A város központját nagyon szeretem, főleg a folyópartot övező utcácskákat. Ez a rész tele van remek kávézókkal, ezeket én leginkább kora reggel szeretem felkeresni. Fogom a kávét, és kimegyek vele a folyópartra. Én az ilyen pillanatot szeretem leginkább Ljubljanában.”

(Készítették: Csáki Csaba, Pákozdi Nóra, Molnár Anikó, Izing Róbert. Fotók: Pixabay, Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Legyen tiéd a limitált szériás giftboxunk!
Mi jobb, mint egy Roadster magazin?
A válasz egyszerű: öt Roadster magazin.
Úgy döntöttünk, összerakjuk egy díszdobozba az eddigi számainkat, és ha megrendeled magadnak vagy valaki másnak ajándékba (spoiler alert: jön a karácsony!), akkor a következő, sorrendben ötödik számunkat ajándékba kapod tőlünk.
Az öt szám együtt díszdobozban most 8950 Ft.
Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom