Amikor Goriziánál átlépjük az olasz határt, már tökéletesen szól a Radio Gioconda. Nekem már ott, a műsorvezetők vidáman hadaró beszélgetéseivel és az italo pop megunhatatlan slágereivel kezdődik az Olaszország-élmény, nem csak amikor meglátjuk a Friuli-Venezia Giulia-táblákat. Imádom felfedezni az ország minden szegletét, de leginkább az életszeretetüket érzem a sajátoménak. Olaszország-rajongásom alapja az a stílusosság, amire a bella figura kifejezés született. Arról van szó, hogy a legjobbat akarják mutatni magunkból, mert élvezik a szépséget, és annak elismerését. Persze könnyít a helyzeten, hogy csodálatos természeti adottságok és lenyűgöző kulturális örökség veszi körbe őket, de folyamatosan építik is ezt, hogy az élet szép legyen – és az is maradjon. Szuna Noémi írása.
Kezdjünk kávéval: al banco vagy al tavola
Anno tényleg igaz volt, hogy Olaszországba érve az első autópálya melletti büfében is remek kávét ihattunk, vagy legalábbis sokkal jobbat, mint itthon bárhol. Ezzel az állásponttal ma már azért vitatkoznék, de kávézni mindig élmény náluk.
Először is azért, mert már reggelente megtelnek a kávézók, ilyenkor általában férfiak tömörülnek a pult mellett (al banco), hogy sietősen megigyák a kávéikat munkába menet. Hatalmas, négykaros gépek sistergése tölti be a teret, megállás nélkül készülnek a caffék – eszpressónak csak a külföldiek nevezik a kis feketét. A ráérősebbek asztal mellett (al tavola) üldögélnek, édes péksütemények és cappuccino társaságában. Meg sem kell szólalniuk, egyszerűen látszik rajtuk, hogy olaszok.
Sprezzatura szendviccsel a kézben
Ez a divatos fogalom a hanyag eleganciára utal, és tényleg illik az olasz férfiak jelentős részére. Nemcsak Róma sétálóutcáit járva érezzük a magabiztos stílusérzéket, hanem egy udinei kávézóban hétfő délelőtt is.
Az öltözködés mint kifejezési forma minden korosztályra jellemző, és azt tapasztalom, hogy az olasz férfiak ebben legalább olyan jók, mint a nők, sőt!
Talán az lehet az egyik oka, hogy Olaszországban – és főleg a déli féltekén – elsősorban ők járnak munkába kora reggelente, a hölgyek esténként öltöznek fel igazán.
Elegáns férfiak majszolják el napközben a gusztusosan megpakolt szendvicseket a bárokban az évszaknak megfelelő anyagú, szabású és színvilágú öltönyeikben. Milánó ebből a szempontból az egyik legizgalmasabb város, hiszen a divatházak egyedi kreációitól kezdve a bespoke szabóságok tökéletesen passzentos öltözékein át az elegáns konfekcióruházatokig mindent látunk felvonulni. A milánói divathétnél számomra jóval érdekesebb leülni az Isola negyed modern felhőkarcolóinak árnyékába, és figyelni az irodákból ebédidőben megérkező elegáns tömeget.
Gasztronómia mint világörökség
Tavaly több olasz kormányzati szerv kezdeményezésére az olasz konyhát hivatalosan is felterjesztették az UNESCO világörökség címére. Az országot járva azonban teljesen nyilvánvaló, hogy az olasz konyhát a régiók, városok, termőföldek és az azokat művelő, többgenerációs családok változatos hagyományai és innovációi jelentik.
Rengeteg élelmiszervédjegy segít eligazodni a borok, sajtok, sonkák világában, a pizza pedig más jelent Rómában, mint Nápolyban. Mégis beszélhetünk olasz konyháról abban az értelemben, ahogy a bella figura kifejezést emlegetjük. Számomra ugyanis az olaszul főzés is ezt jelenti:
megmutatjuk a legjobbat, a kiváló alapanyagainkat, és készítünk belőle könnyedén valami finomat.
Nem bonyolítjuk, nem agyaljuk túl, és nem esszük meg gyorsan, hanem hagyunk időt az ízek élvezetére. Persze nem állítom, hogy az olaszok egyszerűen főznének, hiszen a csúcsgasztronómiát illetően is jól állnak: 395 Michelin-csillagos éttermük van idén, ebből ráadásul tizenhárom kapott három csillagot.
De az evés ügyében is ugyanazt érzem, mint az öltözködésben: nem kell ahhoz világhíres divatházaktól öltözködnünk és gasztroszupersztárok asztalai mellett vacsoráznunk, hogy különlegesnek érezhessük, amit kapunk.
Az élet művészet
Hiszek abban, hogy alapvetően a széphez és a jóhoz vonzódunk, legyen szó a minket körbevevő környezetről, kulturális értékekről vagy egy másik emberről. Olaszországban a szépséget a természet is bőkezűen osztogatta, amelyhez csodálatos épített örökség és izgalmas kortárs építészet párosul.
Ehhez társul a képzőművészet, amely felöltözteti a tereket, valamint a hihetetlenül erős stílusérzék az alkalmazott dizájn területén. Nemcsak a nemesi paloták csodálatosak, hanem az üzletek kirakatai is, az Alfa Romeo oldtimerek a Comói-tó mentén, és bennük ülő kalapos signorák, akik a bella figura kortalan dívái. Az a sokféle szépség, amit Olaszország nyújt, valahogy magabiztossá és vonzóvá varázsolja a benne élőket. Talán ez az élet igazi művészete, amiért annyira jó átlépni az olasz határt, és részt venni a grande bellezza sok kicsi gyönyörűségében, újra és újra.
A cikk a W by Roadster első számában jelent meg.
(Fotók: Getty Images)
olaszország | élet | szeretet | örökség | nagy sztori
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Inspirál, feltölt, felszabadít – a W by Roadster magazin egy olyan univerzumba kalauzol, amiben szívesen létezünk. Magával ragadó egyéniségeket és sztorikat mutat be és kínál inspirációt a világ minden tájáról. Szofisztikált, könnyed és elegáns, akárcsak az olvasói.
Az 2024/1. szám tartalmából:
Ha nyár, akkor irány a mediterráneum: különböző alkotókon, helyeken és élményeken keresztül járjuk be a Mediterrán térség legvágyottabb helyeit. Gyönyörű enteriőröket mutatunk be a Balaton-felvidéktől Puglián át egészen Marokkóig, valamint elkalauzolunk a régió leggyönyörűbb hoteljeibe is. Izgalmas, kreatív nőkkel beszélgetünk művészetről, alkotásról és az élet művészetéről. Divatanyagunkban pedig a szabad, korlátok nélküli létezésre inspirálunk.
