Nagy Feró Hamlet feldolgozását láttad már? Ha nem, most megnézheted

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

Hamlet és Nagy Feró, Bereményi és Cseh Tamás, zene és színház. Krasznai Vilmos és társulata az elmúlt esztendő legizgalmasabb független darabját hozta össze Frontátvonulás címmel, idén pedig tovább folytatják a maguk 220 voltos, magas oktánszámú stílusukban, méghozzá a nemzet csótánya, azaz Nagy Feró Shakespeare átdolgozásával. Krasznai Vilmos rendezővel és társulatvezetővel beszélgettünk fociról, zenéről, punkról és a feldolgozások maximális számáról.

– A ti nevetekhez fűződik a tavalyi év egyik legizgalmasabb független előadása, a Frontátvonulás, ami Bereményi Géza darabjából készült. Mennyire lepett meg téged ez a siker?

– Hát, köszönjük szépen! Igen, tényleg jól sikerült az előadás, büszkék vagyunk rá. Természetesen marhára meglepett. Végzősök voltunk a Színművészetin, amikor engem már eléggé piszkált a rendezés gondolata, kaptam is ebben kellő noszogatást tanáraimtól. Utolsó félévünkben pedig belevágtunk, fogalmunk sem volt róla, hogy mi lesz a sorsa az előadásnak, de igazából nem is érdekelt minket olyan nagyon.

Szerettünk volna közösen színházat csinálni, úgy ahogy azt mi jónak tartjuk.

Furcsa időszak volt, mindenki más színházakban próbált mellette párhuzamosan, de valahogy elkészültünk. Azt, hogy bejárjuk vele az országot és a legkülönbözőbb helyeken is teltházzal játszunk, azt sose gondoltuk volna.

– Mesélj egy kicsit magadról, mert a Frontátvonuláson kívül nem sokat tudhatunk rólad.

– Nagyon későn kezdett foglalkoztatni a színház. Egész gyerekkoromban focistának készültem, bánhatja is a magyar labdarúgás, hogy ez nem így alakult. Sok barátom, sok testvérem és sok kutyám van, szüleimből kettő és van egy világbajnok nagymamám. A színházat hasonló csapatsportnak gondolom, mint a focit és ezt is szeretem benne igazán. A Sicc production mellett játszom a Vígszínházban, az Átriumban és független produkciókban. Idén lefutottam a Maratont és szabadidőmben általában valamelyik haverom építkezésén dolgozom.

– Úgy döntöttetek a tavalyi év végén, hogy társulatot alapítotok. Miért hoztátok ezt a döntést, és kik a tagok?

– A Frontátvonulás alatt már téma volt közöttünk, hogy jó lenne valamilyen formában együtt maradni, aztán elkezdtünk komolyabban beszélni róla. Nyáron megkerestek az Akvárium Klubtól, ahova szintén elvittük az előadásunkat) hogy jó lenne közösen gondolkodni színházban. Nekem akkor éppen alakult a csapatom, hívtam a srácokat és bele is csaptunk.

Szerencsére sokfelé játszunk és vannak előadások, amiket nagyon szeretünk, de mégis más úgy dolgozni, hogy te választod ki, hogy mivel foglalkozol.

Persze ez nagy felelősség és sokszor nehéz is, de egyenlőre tudunk jól vitatkozni és ez segít. Az alapító tagok: Fülöp Kristóf, Kerek Dávid, Liber Ágoston, Sas Zoltán, Turi Péter, Vatamány Atanáz illetve jómagam.

– Már próbáltok egy új darabot. Mit lehet tudni erről?

– Nagy Feró 1984-ben írt egy Hamlet punk-rock operát, most ezzel foglalkozunk. Érdekes, hogy sose volt koncepció, hogy majd én leszek az, aki a gyerekkorában unásig hallgatott lemezeket színpadra viszi, de a Frontátvonulás után ez is egy olyan anyag lett, amit édesapám mutatott még régen. A zene kemény zúzda és merőben eltér a zenei világ az előző bemutatónkétól, de ez is nagyon közel áll hozzám. Ha a Casablanca „a” film, akkor a Hamlet „a” Dráma. Rengeteg előadás, rengeteg gondolat és nagyon sok releváns értelmezés.

Nem is tudom, hogy szabad-e belevágni a Hamletbe, biztos van erre valami szabály, hogy a feldolgozások száma elérte a maximumot, de hát mire vannak a szabályok, ugye.

Ez már egyébként a zene miatt is nagyon más, de azt remélem, hogy mi is tudunk beletenni valamit, amitől ez a mi Hamletünk lesz. Kiegészítettük prózai jelenetekkel is, mert a zenei anyag csak negyven perces, sajnos ennyi maradhatott fent. Mi ezt most feltornáztuk másfél órára és tettünk bele még ezt-azt.

– Ahogy a Frontátvonulásban, itt is fontos a zene. Máris beskatulyáztátok magatokat? A Sicc csak zenés műveket fog színpadra vinni?

– A zene valamilyen formában valószínűleg helyet kap majd az előadásainkban, de ki tudja, lehet, hogy megunjuk és akkor lehet nézni, hogy egy széken ülve beszélünk az élet értelméről. Ennek az egésznek az az alapja, hogy mi egy zenés-színész osztályban végeztünk. Osztályfőnökeink Novák Eszter és Selmeczi György voltak, akiknek mi voltunk azt hiszem a negyedik zenés osztálya. Fontos nekünk a zene és sok munkát ölünk bele, hogy érvényesen tudjunk így is megszólalni.

– Hol lehet majd látni ezt a darabot?

– Január 13-án mutatjuk be az Akvárium Klub Nagyhalljában. 30-án van a második előadás és tervezzük továbbjátszani. Január 26-án visszatér a Frontátvonulás is, szintén az Akváriumban és készülünk a további bemutatókra is.

nagy sztori | bereményi géza | színház | sicc productions | cseh tamás | krasznai vilmos