A magyar nyugdíjasok között nincsenek annyira elterjedve az utazások és a nagy utazások, de ennek nem kell feltétlenül így lennie. Ebben a cikkben áttekintünk néhány okot, amely felelős ezért és teszünk néhány megoldási javaslatot. Kitérve arra is, hogy azoknak, akik még nem a nyugdíjas korosztály tagjai, milyen lehetőségei arra, hogy nemcsak pénzügyi biztonságra, hanem akár utazásokra is legyen pénz a személyes költségvetésben. Ezek mellett kitekintünk egy-egy külföldi példára is a nyugdíjasok utazási szokásai között.
Történeti áttekintés
Az 50-es évekig nagyon nehéz volt
A jelenleg nyugdíjas és most nyugdíjba vonuló korosztály életének egy jelentős részét olyan érákban töltötte, amikor utazni bonyolult vagy akár közel lehetetlen volt. A második világháború előtt a külföldi utazás kevesek kiváltsága volt, míg a világháború alatt a nemzetközi turizmus közel sem tartozott a létfontosságú elfoglaltságok köréhez. A 40-es és 50-es évek szintén nem a Magyarországról induló nemzetközi turizmus csúcsévei: az 50-es években, volt, aki egy belföldi járaton üzemelő gépet térített el csak azért, hogy el tudja hagyni Magyarországot. Ilyen „utazási kultúrában” nem véletlen, hogy kevesen éreztek rá a külföldi utak kellemes ízére.
A 60-as, 70-es és még a 80-as években is nagyon körülményes volt az utazás
Az 1960-as évektől kezdve ehhez képest nagy arányú enyhülés állt be: nemcsak, hogy a keleti blokk országaiba, de kommunista országok között szokatlan módon háromévente egyszer nyugatra is lehetett utazni. Ez később évente egy utazásra változott, turistaútlevéllel.
Azonban ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy utat manapság (COVID előtt, legalábbis): előre meghatározott napon kellett meghatározott határátkelőn átlépni, majd visszatérni. Mindent aprólékosan meg kellett tervezni előre, az útlevelektől kezdve a vízumokig és a közlekedési lehetőségekig.
1989-től megindulnak a nagy utazások?
Papíron igen, világútlevelet már 1988. január 1-jétől lehetett igénybe venni, és sokan valóban ki is használták a hirtelen jött szabadságot a ’90-es években. Sokaknak azonban a munkahelyek elvesztése, a létbizonytalanság, a hidegháború elvesztése, a rendkívül magas infláció stb. olyan egzisztenciális problémákat teremtettek, amelyek mellett az utazásra nem esett semmilyen hangsúly, így sokaknak nemcsak, hogy a külföldi utazások nem történtek meg, de erről alig-alig álmodtak csak.
Manapság
Az utóbbi időben (most feledkezzünk el a COVID-19 világjárvány okozta, remélhetőleg átmeneti időszakról) az utazás valóban elképesztő módon lett könnyebb. Míg az 1980-as években volt, aki börtönbüntetést reszkírozva lépte át a határt Ausztria felé egy jobb élet reményében, 2007 decembere, a schengeni rendszer itthoni életébe lésée óta egy elbóbiskoló utas egy buszon, vonaton vagy autóban (nem a vezető ülésben persze) úgy lépheti át a korábbi vasfüggönyt, hogy észre sem veszi.
Sőt, útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal is van lehetőség utazni nem csak az Európai Unióban, hanem több balkáni (Szerbia, Montenegró, Bosznia és Hercegovina, Macedónia stb.) és kaukázusi országban (mint Grúzia) is.
Ezen felül olcsón és könnyedén elérhető egyre több desztináció fapados repülőtársaságokkal, mint a WizzAir, Ryanair vagy Easyjet.
Mindenki utazik akkor?
Bár az utazás terén is rengeteg lehetőség jelent meg az utóbbi 30 és különösen az utóbbi 10-15 évben, ezt nem mindenki használja ki. A magyar nyugdíjasok ritkán utaznak külföldre, amelynek ma már (ismét, a COVID időszakán kívül) nem a korlátozások, bürokrácia, adminisztráció stb. a legnagyobb nehézsége.
Milyen más okok állnak a magyar nyugdíjasok utazási kedvének a hátterében?
Nevelés, fiatalkori szokások
Ha valaki úgy nő fel, hogy a családjával és egyénileg nem utazott külföldre, valószínűtlen (igaz, nem lehetetlen), hogy ezt 65 éves kora után kezdi majd el. Tehát a szocializáció óriási jelentőséggel bír ebben a tekintetben is.
Nyelvtudás
Emellett nagyon fontos megemlíteni, hogy a magyarok egyik legfőbb problémája a külföldi utazás megszervezése és kivitelése kapcsán az idegen nyelvek beszédének, értésének a hiánya. A történelmi múlt, ismeretek, nosztalgia mellett ezért is jellemző sokaknál a történelmi Magyarország olyan részeire utazás, ahol magyarul beszélő, magyar emberek élnek (Erdély, Felvidék / Dél-Szlovákia, a szerbiai Vajdaság és az ukrajnai Kárpátalja).
Fontos megjegyezni, hogy a technológia egyre újabb és újabb eszközökkel áll elő, amelyekkel áthidalható a nyelvtudás hiánya: az Európai Unión belül a mobilinternet azonos áron érhető el, mint Magyarországon és sok applikációval lehetséges a kommunikáció valamilyen szinten. Ilyenek a jól ismert Google Fordító és a nemrég magyar nyelven is elérhető DeepL Translator is.
Az utazás csak a fiataloké?
Míg egyes országokban, például az Amerikai Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy egy keményen ledolgozott élet után (amely során évente sokan legfeljebb két hét vakációt kapnak) nyugdíjas korban kezd utazni az ember, akár évente 2-3 vagy több nemzetközi utazást is https://pixabay.com/hu/photos/t%c3%b3-hegyek-term%c3%a9szet-szabadban-6627781/megtéve.
Németországban szintén népszerűek az utazások idősebb korban is, sokan két keréken, kerékpárral járják be Európát.
Magyarországon azonban kisebb a piaca a nyugdíjasok utazásának: sokan nem érzik úgy, hogy ez illik idősebb korban, sokaknál pedig az érdeklődés hiányzik. Ha valaki az egész életét egy helyen töltötte, sok esetben a kíváncsiság sincs meg a külföldi utazások iránt.
Az anyagiak
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban hadd szóljunk a magyar valóságról is a nyugdíjasok körében. Jelenleg az átlagos nyugdíj összege hazánkban 140-145.000 Ft környékén mozog, azonban a medián nyugdíj összege ennél is alacsonyabb, 127.000 Ft körüli összeg. (A medián nyugdíj azt jelenti, hogy a nyugdíjas fele ennél az összegnél magasabbat, míg a másik fele ennél az összegnél alacsonyabb összeget visznek haza. Ez tehát az átlagos nyugdíjas nyugdíja.)
127.000 Ft a cikk írás idején, középárfolyamon 349,66 eurós összeg. Ha sikerül félretenni egy teljes havi nyugdíjat, akkor sem fog túl messze jutni vele az ember, sajnos.
Összehasonlításképpen egy átlagos németországi nyugdíj 1290 euró (közel 450.000 Ft). Míg Németországban az élet sok szempontból drágább lehet egy nyugdíjasnak, mint itthon (igaz, nem mindenben: sok élelmiszer kint hasonló árú vagy olcsóbb), egy külföldi utazásnál valóban számít az euróban számított összeg.
Az anyagiakat figyelembe véve nem véletlen, hogy a magyar nyugdíjasok kevesebbet utaznak.
Mit tehetünk, hogy több lehetőségünk legyen utazni?
Minden felsorolt ötletnél lehet azért tenni, hogy közelebb jussunk álmaink utazásaihoz. Az anyagiak terén azonban ahhoz, hogy a nyugdíj előtti átlagos fizetésünk nagyobb részét kaphassuk meg idősebb éveink során, mindenképpen érdemes előre gondolkodni.
A nyugdíj előtakarékosságokról mindenképpen érdemes tájékozódni: ezek közül egyre népszerűbb a nyugdíjbiztosítás, 2014 óta ezt a megtakarítási formát már több mint 350.000-en vették igénybe. Ahhoz, hogy megtalálhassuk a számunkra leginkább megfelelő megtakarítási formát és ezen a termékcsaládon belül a legkedvezőbb ajánlatot, érdemes egy független szakértővel tárgyalni. Egy ilyen fél – egy órás megbeszélés akár több millió forintot (!) spórolhat nekünk, az adó‑visszatérítésnek és a befektetés hozamának köszönhetően.
Ebből több kiváló nemzetközi utazás is kihozható.
(Szponzorált tartalom)
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!