A LOT lengyel légitársaság október végén jelentette be, hogy májustól közvetlen járatot indít Budapest és New York között. Mi nem bírunk addig várni, ezért összeszedtük a kedvenc helyeinket a városban, hogy segítsünk azoknak, akik felfedezni készülnek Manhattant – akár már idén télen.
Természetesen mi is tisztában vagyunk vele, hogy New York az a város, amelynek esetében mindenki számára érvényes listákkal előállni lehetetlenség, hiábavaló próbálkozás, mert mondhatunk mi húsz remek helyet, mire másvalaki könnyedén előállhat a saját best ofjával, amin ugyanolyan indokolt helyek lesznek, mint a sajátunkon. A bakancslisták tehát a nyolcmilliós metropolisz esetében szinte feleslegesek, a lényeg, hogy az ember elinduljon, aztán letérjen a kitaposott ösvényekről,
és felfedezze a saját New Yorkját, a coolságnak, az energiáknak azt az egyedi kombinációját, ami csak az övé és senki másé.
New York ronda és mocskos. Az éghajlata botrányos, a politikai életével régebben gyerekeket ijesztgettek, a forgalom őrület, a rivalizálás gyilkos. De egy valamit tudni kell erről a városról: ha egyszer valakinek az otthonává vált, nem lesz még egy hely, ami a nyomába érne.
John Steinbeck
A Soho 2017-ben szerintünk izgalmasabb,
mint tíz éve (és Steinbecket biztosan meglepné, hogy napjaink New Yorkja nem mocskosabb, mint más nagyvárosok), és olyan megkapó intenzitással pörög, aminek nehéz ellenállni – de minek is akarna az ember? Apró kávézók, galériák, shopok, streetfood-helyek, taqueriák, burger bárok egymás hegyén-hátán, kaotikus, imádni való összevisszaságban. A Crosby Street Hotel hangulatát és árait tekintve is egy high class megoldás: a belső teret és a nyolcvanhat szobát és lakosztályt a sztárdizájner, Kit Kemp tervezte, de akkor is benézhetünk, ha nem ott szállunk meg.
A hotel bárja mindenki előtt nyitott, a The Crosby Bar boszorkányos ügyességgel megálmodott hely, a miliőt halk jazzből, aranybarnán csillogó italpultból, és helyi smartnessből gyúrták össze egy olyan egyveleggé, ami hat gintoniknál is hatásosabban veszi le az embert a lábáról. Ráadásul egy friss polgármesteri rendelet eltörölte az 1926-os kabarétörvényt, amely megtiltotta, hogy a New York-iak bárokban táncoljanak, így majdnem száz év elteltével Bill de Blasiónak köszönhetően megint lehet ropni a pultnál.
A Met mindig jó választás,
és nem csak a kiállítások miatt, mert az épület már önmagában lélegzetelállító, és akkor is tátott szájjal járnánk közben, ha egy műtárgy sem lenne benne (ha hirtelen sok hó esik, mint idén márciusban, akkor nem nyitnak ki). De a nagyokon – Guggenheim, MoMa, Whitney – túl is van élet, ráadásul már az eddigi egyeduralkodónak számító Chelsea is egyre kevésbé központja a galériáknak, az elmúlt években a Lower East Side és Brooklyn is feltették magukat az art-térképre.
Sokkal kevésbé ismert, ennek megfelelően jóval kevesebben látogatják a Rubin Museumot, ami az ázsiai buddhista kultúrák szentélye, és ez az utolsó szó nem is akkora túlzás, mivel az egyik emeletet egy konkrét tibeti kolostorból importált imaszoba (illetve annak berendezési tárgyai) foglalja el.
Mindenkinek kellene egy kis Lower East Side az életébe.
Irving Berlin
A Gagosian Galleryt csak egy olyan városban lehet nem a nagyok közé sorolni, mint New York, egy ilyen gyűjtemény a B listás nagyvárosokban főműsoridőt kapna. A legendás art dealer, Larry Gagosian olyan művészek munkáit gyűjtötte össze, mint Ellen Gallagher, Damien Hirst, Anselm Kiefer, Ed Ruscha, Julian Schnabel vagy Andy Warhol.
Ajánlott olvasmányok a témában: Miguel Abreu Gallery, 151, Casey Kaplan, Petzel.
Enni New Yorkban is kell,
és mivel az izgalmas és érdekes helyek száma a végtelenhez közelít, óriási hiba lenne akár egy étkezést is elpazarolni unalmas, színtelen dolgokra. New Yorkban mint a népek nagy olvasztótégelyében, számos etnikum él, így az egy négyzetméterre eső nemzeti konyhák száma talán sehol sem magasabb a világon, mint ott.
Legutóbbi kalandozásunk nagy felfedezése a mexikói-japán crossover taqueriák feltűnése, az olyanoké, mint a Takumi Tacos, amely Manhattanben három egységgel rendelkezik. A food hallok népszerűsége miatt a Chelsea Marketen lévőt ajánlanánk, ha épp megközelíthetetlen lenne a Takumi, akad még vagy húsz másik hely, amit érdemes kipróbálni.
A Takumi tacója egyszerre elképesztően intenzív ízű, friss, és kreatív. A pácolt húsokban atomerősek, friss tortillalappal, friss zöldségekkel verhetetlenek.
Tavaly jelent meg a városban a hongkongi Tim Ho Wan, amely az egyetlen Michelin-csillagos büfé volt, amíg tavaly fel nem tűnt a színen a Hawker Chan Szingapúrban. A helyi konstans ramenforradalom egyik bástyája a Totto Ramen, amely az 52. utcában két egységgel is szolgálja az éheseket. A személyzet a felszolgálóktól a mosogatókig teljesen japán, ami már egyfajta statement, kinyilatkoztatás a multikulti közegben. A témában népszerű választás még az Ivan Ramen és az Ichiran.
A Tripadvisor 8233 találatot listáz New Yorkra, így minden létező konyhából, ételtípusból a burgertől a pastramin át a steakig fel lehetne vázolni egy tízes listát, de ez a poszt elméletileg nem a város kulináris sokszínűségéről szól – ahhoz egy könyv is kevés lenne –, úgyhogy itt letesszük a kanalat.
Bár sokan betondzsungelnek tartják,
pedig több száz kilométernyi bringaúttal rendelkezik, de ezeket ne télen próbáljuk ki, hacsak nem vagyunk rendszeres Giro d’Italia-résztvevők. Sétálni ennek ellenére lehet, sőt, kell, mert az élet New Yorkban az utcákon zajlik, ki van fordítva a lelke a városnak és a sugárutakon, utcákon ezt szívhatjuk magunkba. A használaton kívüli magasvasútból átalakított High Line az elmúlt évtized legnewyorkibb tette: szellemes, hasznos és pimasz.
A majdnem két és fél méteres vonalat parkká alakították, amely nyáron mutatja legszebb arcát, de késő ősszel/télen is nagyon adja. (Rossz időben nem nyit ki, indulás előtt érdemes ellenőrizni a honlapjukat.) Érdemes kipróbálni az 59. utca és a második sugárút kereszteződésétől induló „légi villamost”, amivel átlibeghetünk a Roosevelt szigetre, ami remek sétaterep. Megnézhetjük a Blackwell Island világítótornyot, és a parkokban feltöltekezhetünk egy kis nyugival, mielőtt ismét visszakatapultáljuk magunkat az örvénybe. Ha korcsolyáznánk, december másodikán nyit a Winter Village pályája a Bryant Parkban, és meg lehet nézni majd a Rockefeller Centernél felállított 24 méteres óriásfenyőt is.
Érdemes elolvasni, mit mondott nekünk a New Yorkban élő Tombor Nelli a kedvenc helyeiről, nem egy remek outdoor megoldás szerepel közöttük!
(A szerző fotói, Unsplash)
high line | manhattan | nagy sztori | gagosian gallery | soho
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!