Close
Niclas Trouvé svéd nagykövet, és az erő, ami titokban működteti Svédországot

Niclas Trouvé svéd nagykövet, és az erő, ami titokban működteti Svédországot

December 10-én kerül a boltokba a svéd Anna Brones Lagom című könyve, amelynek bemutatóján maga Svédország nagykövete, Niclas Trouvé méltatta a könyvet. Az esemény után leült a Roadsterrel, és mesélt arról, miért Luther Márton az igazi Lagom Man, miért az afgánok az idő urai, és miért beszél most az egész világ a svédek legfontosabb életvezetési koncepciójáról.

Niclas Trouvé remek beszélgetőpartner, szellemes, tele van eredeti hasonlatokkal, a humora pedig egyszerre önironikus és csipkelődő – ami a diplomácia semleges ph-jú világában üdítő jelenségnek számít. Nem rejti véka alá azt a véleményét, hogy a tavalyi berobbant, Dániához köthető életmódtrend legalább annyira norvég, mint dán, sőt, szerinte a lagom nélkül a hygge nem is értelmezhető. Amikor feldobom, hogy kíváncsi vagyok, mindehhez mit szólna a dán nagykövet asszony, azt javasolja, hogy jó ötlet lenne megkérdezni róla.

Hogy mennyire nehezen megfogható, tárgykultúrában kifejezhetetlen fogalomról van szó a lagom esetében, arra az ő személyes története világít rá a legjobban,

ugyanis Niclas Trouvé csak 17 évesen jött rá, mi is a lagom.

1983-ban három hónapon át tanult az Amerikai Egyesült Államokban. Hazatérve döbbent rá, hogy az amerikai méretekkel összehasonlítva a svéd életforma sokkal mértéktartóbb, szerényebb. – “Az utak, az autók, a házak mérete, az ételek mennyisége minden sokkal kisebb volt. Reggelente alig lehetett embereket látni az utcán. Hazaérve apám várt reggelivel, ami pont ugyanolyan volt, mint amit világéletében készített. Ekkor ébredtem rá, hogy mit is jelent a lagom, mit jelent az, hogy se nem sok, se nem kevés.”

A kötetről:
A svéd lagom azt jelenti, pont jó, és arról szól, hogyan élhetünk harmonikusan és elégedetten a mindennapokban. Legyen szó az otthon vagy a munka világáról, az egészségünkről vagy a környezetünkről, a könyv tanácsait követve megtanuljuk élvezni a mértékletességet. A Lagom megmutatja, hogyan élhetünk meg a maga teljességében minden pillanatot, és megtanít bennünket arra, miként hozhatjuk ki mindabból, amink van, a lehető legtöbbet.

Korábban azt írtuk, a lagom annyit tesz: se nem kevés, se nem sok, pont elég. Tartsunk mértéket, ne legyünk telhetetlenek, legyen szó a társas viselkedésről, táplálkozásról, vásárlási szokásainkról. Visszafogottság, udvarias viselkedés, a szélsőséges viselkedésformák kerülése, mértéktartás, fenntarthatóság. Lagomnak lenni azt jelenti, hogy az ember moderáltan viselkedik, öltözködik, fogyaszt, moderált nézetei vannak politikában, és egyébként is mentes mindenféle extremitástól. Egy Svédországban élő angol újságíró kissé kritikusan lutheránus önmegtartóztatásnak nevezte, amit Niclas Trouvé véleménye is alátámaszt. – “A svédek többsége nem túlságosan vallásos, de legtöbbünknek ül egy kis ember a vállán, aki folyton sugdos a fülünkbe. Ha túlságosan feltűnően viselkedünk, ha túlzásba vinnénk valamit, akkor ő az, aki azt mondja: állj, ennyi elég volt!

Ez az ember Luther Márton, és szerintem ő az igazi Lagom Man.”

A Libri kiadásában megjelent könyv is egyértelmű jele annak, hogy a lagom globális hadjáratba kezdett, hogy az arra nyitottak életmódját meghódítsa, és a mindennapok részévé váljon – Svédországon kívül is. A mértékletesség a csúcsra pörgetett fogyasztó társadalmunkban egy olyan hívószó, ami szinte lázadásnak hat, holott a svédektől mindenfajta feltűnő villongás messze áll. A lagom ennek ellenére a mértékletesség forradalma, ami teljesen szembe megy a mainstream médiát uraló reklámok üzeneteivel.

– “Szerintem ebben a mai modern világunkban, főleg itt nyugaton, minden nagyon gyorsan zajlik, hatalmas a stressz, mindig elérhetőek vagyunk. Biztos sokan érzik azt, én legalábbis mindenképpen, hogy jó lenne kicsit több egyensúly az életembe, hasznos lenne kicsit jobban szervezni az életemet, hogy azokkal a dolgokkal foglalkozzak a legtöbbet, amik igazán fontosak.

És a lagom pontosan erről szól: az egyensúlyról, a kiegyensúlyozottságról, a fenntarthatóságról, és szerintem ezt sokan találják vonzónak.”

Niclas Trouvé szerint Svédországnak nincs monopóliuma a lagom felett, így jó esélyét látja annak, hogy bármelyik társadalom beépítse a mindennapjaiba. A koncepció árnyoldalaival kapcsolatban sem titkolózik, szerinte a lagom vastagon benne van abban, hogy a svédek nem túl kezdeményezők, nehezen hoznak önállóan döntést, és nem szívesen vállalnak felesleges kockázatot. A nagykövet közel tíz évet élt Ázsiában, ebből négy évet Pakisztánban és Afganisztánban töltött. Egyiket sem neveznénk a nyugalom szigetének, így adódott a kérdés, hogy egy kis svéd közösség, mondjuk egy nagykövetség személyzete, képes-e lagom maradni akkor is, ha a körülmények messze nem olyan ideálisak, mint mondjuk egy svédországi kisvárosban.

– “Biztos meglepő, de szerintem néhány ázsiai kultúrában sokkal lagomabbak, mint Európában, mert egészen másképp állnak az idő koncepciójához. Emlékszem egyszer Afganisztánban mondtak nekem egy érdekes dolgot.

»Lehet, hogy maguknak Európában sok órájuk van, de az idő a miénk.«

Ebben lehet, hogy van is valami, mert ők sokkal több időt fordítanak beszélgetésre, mint mi.”

Korábban azt írtuk, hogy a lagom Svédország válasza a dán hyggére, de Trouvé úr sokkal jobb defincióval rukkolt elő, szerinte ugyanis a lagom tulajdonképpen nem más, mint az unalmas hygge.

Ez is érdekelhet:

Close