Április 29-én, a nemzetközi táncnapon kevés művész alakja idézhető fel méltóbban, mint Rudolf Nurejevé. A 20. század egyik legnagyobb hatású táncosa nem pusztán kivételes előadó volt, hanem korszakformáló személyiség is, aki szenvedélyével, bátorságával és rendkívüli tehetségével gyökeresen átalakította a balett világát.
A fiú, aki a vonaton született, és a világot vette célba
Rudolf Nurejev 1938. március 17-én a transzszibériai expresszen, a Bajkál-tó közelében jött világra, mintha a sors már ekkor jelezte volna, hogy
egész élete mozgásban, útkeresésben és határok átlépésében telik majd.
Gyermekkora nélkülözések között zajlott. A szegénység és a kiszolgáltatottság azonban nem törte meg, inkább különös belső erőt formált benne. Már kisfiúként ösztönösen reagált a zenére, mozdulatai természetességében ott rejlett későbbi nagyságának ígérete. Tehetségére hamar felfigyeltek, így aztán a baskír néptánctól rövid idő alatt a leningrádi Kirov Balettiskoláig vezetett az útja.
Amikor húszévesen a Kirov Színház szólistája lett, a szakma már tudta, hogy kivételes tehetség robbant be a köztudatba.
Színpadi jelenléte szuggesztív volt, technikája lenyűgöző, mozdulataiban egyszerre jelent meg fegyelem és elementáris szenvedély.
Az ugrás, amely megváltoztatta a táncművészetet
1961 nyarán Párizsban egyetlen döntéssel örökre megváltoztatta saját sorsát és a tánctörténetet is. A Le Bourget repülőtéren, amikor a szovjet hatóságok kényszerrel haza akarták küldeni, a francia rendőrökhöz lépett, és menedéket kért. Abban a hidegháborús kultúrtörténeti pillanatban Nurejev úgy döntött, hogy kiugrik az akkori rendszerből.
Szabadságra, művészi önrendelkezésre vágyott, és arra, hogy mindenkinek megmutathassa bátorságát.
Nurejev egyik napról a másikra nemzetközi sztár lett, közben a Szovjetunióban hosszú évekre kegyvesztetté vált és árulónak bélyegezték.
Nyugaton azonban hamar megtalálta helyét. A Royal Ballet társulatánál új csillagként ragyogott fel, legendás művészi kapcsolatot alakított ki Margot Fonteynnel. Ők ketten beírták magukat a balett történelmének legszebb lapjaira.
A férfitáncos szerepének újraértelmezője
Nurejev egyik legnagyobb érdeme, hogy gyökeresen megváltoztatta a férfitáncosok helyét a klasszikus balettben. A műfaj addigi hagyományában a férfi sokszor a balerina kísérője volt, ő azonban egyértelműen központi figurává emelte. Szerepei technikailag nehezebbek, összetettebbek és karakteresebbek lettek.
Koreográfusként ugyanilyen merészen gondolkodott.
A klasszikus repertoár darabjait úgy értelmezte újra, hogy közben nyitott a modern irányzatok felé is. Egyfajta híddá vált, aki összeköti a tánc hagyományait a megújulással.
Később a Párizsi Operaház Balett-társulatának vezetőjeként is korszakalkotó szerepet töltött be, fiatal művészek generációit segítette a pályára lépésben.
A művészi kiteljesedés ára és a csillag örök ragyogása
Nurejev életét legendás munkafegyelem jellemezte. Kevés alvással, szinte megszállott gyakorlással, önmagát kíméletlenül hajszolva dolgozott. Meggyőződése volt, hogy a művészet nem ajándék, hanem áldozat és következetes erőfeszítések sorozatának eredménye.
A nyolcvanas években HIV-fertőzöttként diagnosztizálták, de még súlyosbodó betegsége idején sem mondott le teljesen a munkáról. Utolsó nagy nyilvános szereplése a Bajadér párizsi bemutatója volt, ahol a közönség hosszan ünnepelte a legendás művészt, aki addigra már alig tudott megállni a színpadon. 1993 januárjában hunyt el Párizsban.
(Fotók: Getty)
portré | életrajz | táncművész | balett | balettáncos | rudolf nurejev
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Elhunyt a rocklegenda, Bonnie Tyler
A legjobb programok azoknak, akik nem a hűvös szoba kanapéján töltenék július első napjait
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!