Kilenc köbméter a túléléshez – az Orion űrhajó, mint otthon

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

Afféle Holdra utazó home office lesz a NASA Artemis misszióját támogató Orion űrhajó, amelynek lakóautónyi terében négy asztronauta dolgozik, edz és pihen majd. Az egység megtervezése építészeti szempontból is küldetés. 

1969 júliusában történelmi pillanathoz ért az emberiség: az Apollo 11 küldetés sikerével először lépett ember a Holdra. Ezután a NASA még ötször szállt le a Holdra, utoljára az Apollo 17 misszióval, 1972-ben. Azóta sem lépett ember idegen bolygó felszínére, és egy kicsit még mindig várni kell, miután az Artemis III program ezen részét 2028-ra halasztották.

De a terv nem változott: a NASA előbb az Artemis II misszió részeként felküldi az Orion űrszondát tesztelni a szoftverek és a rendszerek működését, egyúttal előkészíteni egy újabb landolást, ezúttal a Hold Déli-sarkán.

A projekt az űr-építészetben is új korszakot nyit.

Az Orion négy űrhajósból álló legénységet visz majd a tíznapos, 1 102 404 kilométeres útra. Értelemszerűen az űrben élnek és dolgoznak majd a személyzet tagjai, akiknek mindössze két modult kínál az Orion: a legénységit (ez lesz a fő lakó- és munkatér), valamint a kiszolgálót (ez biztosítja az élethez szükséges alapvető erőforrásokat, mint az ivóvizet és a levegőt). A két rész együtt 7,3 méter magas és 5,2 méter széles lesz.

Az Artemis I misszióhoz használt Orion űrhajó – forrás: European Space Agency

A legénységi modul elszigeteli a benn tartózkodókat a kinti vákuumtól, miközben biztosít minden szükséges fiziológiai funkciót. Építészeti szempontból a modul egy nagy sűrűségű tervezési gyakorlat, azaz sok funkciót tömörít egy kis alapterületre: megkönnyíti a tudományos kísérletezést, teret ad a napi közlekedésnek és edzésnek.

Így aránylik az Orion általunk ismert dolgokhoz – forrás: European Space Agency

A legénységi modul egy csonka kúp ívelt talppal , öt méter átmérőjű és 3,3 méter magas.

Ez a geometria körülbelül 9 m³ lakható térfogatot ad ki (ez nagyjából egy szabványos lakóautónak felel meg). Ez az egyetlen rész, amit a Földre való visszatérésre terveztek.

A modul átalakítható pilótafülkéből lakótérré: az induláshoz még négy ülésre van szükség, ebből kettőt eltárolnak a pályára állás után. Ebben az elrendezésben csak a parancsnok és a pilóta ülései maradnak rögzítve a parancsnoki konzol közelében, a folyamatos repülési műveletek kedvéért.

Az Orion személyzeti kapszulája – forrás: European Space Agency

Az Orion modullal szembeni három fő építészeti követelmény az életfenntartás, az üzemeltetési munka és az emberi jóllét. Ezek a funkciók „időbeli zónázással” lesznek átfedésben, azaz egy adott tér különböző időpontokban különböző célokat szolgál, így:

Alvás és pihenés

A legénység átlagosan napi 8 órát alszik majd. Amikor repülőfedélzet/munkaterületből a kabin pihenőzónává alakul, a legénység először az összes ablakot lefedi fényszűrőkkel. A mikrogravitáció lehetővé teszi a kabin teljes térfogatának (így a dokkolóalagút és a korábban eltett ülések helyének) kihasználását, ezért a hálózsákokat falra szerelt hevederekhez rögzítik. A hevederek nappal a közlekedést segítik. A tableteket és laptopokat előre feltöltik filmekkel és zenével.

Így tesztelik az Artemis II legénységének hálózsák-konfigurációit az Orion közepes pontosságú makettjén – fotó: NASA, CC BY-NC-ND 2.0 licenc alatt
Személyes higiénia és privát szféra

A higiéniát vízmentes oldatokkal és törlőkendőkkel biztosítják, mert gravitáció híján lehetetlen hagyományos vízvezetéket telepíteni. Ám építészeti szempontból a legjelentősebb higiéniai fícsör az Univerzális Hulladékkezelő Rendszer (UWMS), amelynek zárt rekesze az egyetlen állandó válaszfal a kapszulában. Elsődleges funkcióján túl egyedül itt találnak vizuálisan és akusztikailag is elszigetelt privát teret az űrhajósok.

Edzés

A fő kabin egyik falához egy lendkereket rögzítenek, ami legalább 30 percnyi testmozgást biztosít a legénység minden tagjának. Egy egyszerű, gumiszalagos eszköz aerob gyakorlatokhoz (például evezéshez), valamint erősítő gyakorlatokhoz (például guggoláshoz és húzódzkodáshoz). Az eszköz egyben lépcsőfok is: az indítás napján ezen lépnek be a modulba.

Az Orion makettje, amelyet az űrhajósok kiképzéséhez használtak – fotó: NASA, CC BY-NC-ND 2.0 licenc alatt

Ugyanakkor a kabint munkaterület is lesz, ahol a legénység kisebb kísérleteket végez, teszteli az Orion rendszereit és működését, valamint fényképeket készít a Földről és a Holdról. A kabin kommunikációs központ is lesz, a NASA Deep Space Network rendszerével beszélhetnek a Küldetésirányító Központtal, a családjukkal, dokumentálják majd a küldetést, és streamelnek majd a nyilvános eseményeken.

Étkezés, takarítás és tárolás

A padló nagy részét tárolásra használják majd. Különböző rekeszekben tárolják majd az élelmiszert, a vizet és a szemetet. Külön konyha kialakítására nincs hely, de a személyzet kap egy ételmelegítő készüléket, amiben felmelegítik az ivóvíztároló segítségével korábban rehidratált ételt.

Bejárat az Orion makettjén – fotó: NASA, CC BY-NC-ND 2.0 licenc alatt

Az Artemis küldetése közelebb kerülni a holdkutatás következő fejezetéhez, amelyben állandó kolóniákat hozunk létre a Holdon és körülötte.

A stratégia lelke a Lunar Gateway orbitális állomás, a további küldetések moduláris központja, a leendő Mars-expedíció kikötője.

Ez jelentős követelményeket támaszt a világűrbeli építészettel szemben: extrém környezeti adottságokra és szűkös erőforrásokra tervezni, figyelembe véve a hosszú távú elszigeteltség pszichológiai hatásait.

Az első nemzetközi űrállomás, amit a Hold körüli pályára terveztek, és ami a valaha megkísérelt legtávolabbi emberes küldetéseket  támogatja majd – fotó: ESA–K. Lochtenberg

Már vannak kutatások, tanulmányok az állandó holdi jelenléttel kapcsolatban: olyan építész stúdiók terveztek 3D nyomtatott szerkezeteket, mint a Foster + Partners vagy a BIG. Az egyik koncepció a NASA Olympus, ami túlmutat egyetlen kapszulamodul – mint az Orion – megtervezésén.

Talán a következő évtizedekben az építészet formalizálja majd ezeket a tervezési elveket, ahogy az emberiség terjeszkedik a Naprendszerben. Fizika, sugárzásvédelem és az életfenntartó rendszerek integrációja egy új szaknyelvet teremthet a tervezésben, az építésben és az anyagtudományban.

(Forrás: ArchDaily, nyitókép: NASA, CC BY-NC-ND 2.0 licenc alatt)

nasa | orion | űrutazás | dizájn | építészet | nagy sztori

FOLYTASD EZZEL
Rendeld meg a Roadster magazin 23. számát!

Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!

Különleges csomagajánlatok itt!
“Útra keltünk és összegyűjtöttük a legkiemelkedőbb hazai szállásokat és vendéglátóhelyeket számotokra. Ezek a helyek garantáltan felejthetetlen élményeket kínálnak, legyen szó romantikus pihenésről a Balaton partján vagy egy kulináris felfedezőútról Budapesten.”
Izing Róbert Izing Róbert, főszerkesztő

Legfrissebb ajánlataink

Irány a Roadster Select
teljes adatbázisa
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom