Close
Mácsai doktor bácsi, Csákányi Eszter balerina az Örkény színház csodálatos fotósorozatában

Mácsai doktor bácsi, Csákányi Eszter balerina az Örkény színház csodálatos fotósorozatában

Mácsai doktor bácsi, Csákányi Eszter balerina az Örkény színház csodálatos fotósorozatában

Elkezdődött a színházi évad (is), ilyenkor pedig szokás friss fotókat készíteni a színházi dolgozókról. Állhatnak egy fehér fal előtt, ülhetnek a nézőtéren – vagy lehet valami egészen mást is kitalálni. Az Örkény István Színház ez utóbbi mellett döntött: Veszprémi Judit ötlete nyomán Horváth Judit fényképezte le a társulatot olyan környezetben, ahol – talán – lennének, ha nem színészek volnának, hanem gyerekkori álmuk vált volna valóra. Nagyon erős anyag lett.

Gálffi László – világutazó, étteremkritikus, sommelier
“Úton lenni, utazni jó!”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Costes Restaurant)
Csákányi Eszter – balerina
“Miből lesz a cserebogár…” 
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: az Erkel Színház próbaterme)
Borsi-Balogh Máté – mozdonyvezető
“Sosem gondoltam arra, hogy mozdonyvezető szeretnék lenni. Amikor elkezdtem gondolkozni, milyen szakmát tudnék elképzelni magamnak, három szó jutott eszembe: utazás, magány, gondolkodás. Így lettem én mozdonyvezető.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Magyar Vasúttörténeti Park)
Ficza István – biológus-zoológus
“Az állatok és a természet szeretete mindig fontos volt a családomnak. Azt gondoltam, hogy csak ez lehet az utam.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Fővárosi Állat- és Növénykert)
Znamenák István – operatőr
“A legszebb hivatás az operatőré. Én nem az lettem.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: a Nínó bárkája c. film forgatása, rendező: Miklauzic Bence, operatőr: ifj. Seregi László)
Für Anikó – sokgyerekes erdészfeleség
“Csonka családban, egykeként nevelkedett természetrajongó vagyok.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Fővárosi Állat- és Növénykert, Holnemvolt Park)
Máthé Zsolt – Björn Borg, teniszező
“Ha nem színész lennék, teniszező lennék.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Park Teniszklub)
Kókai Tünde – hegymászó
“Láttam Uram, a hegyeidet”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Tündér-hegy)
Kerekes Éva – utaskísérő
“Óceánjárón utaskisérő lennék. Ha megunnám a vízi jártasságot, légbe-, végső esetben partraszállnék. És kísérnék.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: TRIP hajó)
Jéger Zsombor – juhász
“A juhásznak jól van dolga… / A juhásznak jól van dolga. / Egyik dombról a másikra / Terelgeti nyáját, fújja furulyáját, / Bú nélkül éli világát. / Ha megunta furulyáját, / Előveszi a dudáját. / Belefújja búját a birka bőrébe, / Szélnek ereszti belőle.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Racka-völgy, Alsópetény, Avar családi gazdaság)
Hámori Gabriella – ápolónő
“Azóta szeretnék ápolónő lenni a Hospice házban, amióta egy szerettemmel sok időt töltöttem ott. Régóta vonz a kórházi környezet, az elmúlás pedig kiskamasz korom óta azt hívja elő belőlem, hogy közel menjek a haldokló emberhez és mellette maradjak, segítsem őt. Ebből őrzök fájdalmas és nagyon szép képeket is. Csodálattal nézem a Hospice Alapitvany munkatársait, ahogy sűrűn beosztott munkaóráikban nagy lelki nyugalommal, szeretettel veszik körbe a betegeket és azok hozzátartozóit.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Hospice ház)
Bíró Kriszta – karmester
“Ki ne akart volna varázsló lenni gyerekkorában? Karmester! Hátam mögött Fischer Iván, előttem a Fesztiválzenekar – kell ennél több? Nem mond ez eleget?”
(Fotó: Horváth Judit. A Budapesti Fesztiválzenekarral és zeneigazgatójukkal, Fischer Ivánnal)
Vajda Milán – drágakőbevizsgáló
“Amióta az eszemet tudom, azóta vonzanak a nemesfémek, drágakövek. Van egy aranymosó tálam, amivel nyaranta aranyat mosok a Dunában és a Pilis kiszáradt patakmedreiben. Eddig kizárólag földet találtam. Abból viszont sokat.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Vígékszer, Magyar Aranykereskedő Zrt.)
Tenki Réka – UNICEF-munkatárs
„»A legtöbb, amit egy másik embernek adni tudsz, a figyelem« (Müller Péter) És ez a munka megtanít, hogy ne csak magadra figyelj!”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: UNICEF-irodaház, Mészáros Antóniával, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatójával)
Zsigmond Emőke – szobrász
“Azért szeretnék szobrász lenni, mert szeretem a jó szobrokat, és hogy bebizonyítsam: van jövője a magyar köztéri szobrászatnak.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Epreskert)
Novkov Máté – kukás
“Gyerekkoromban, amikor Pécsen laktunk, mindig kimentem az erkélyre, amikor jöttek a kukások. Egyik nap anyával lementünk hozzájuk és átadtam nekik egy táblás Milka csokoládét. A szemétszállító levette a kesztyűjét, átvette az édességet és felemelt a vezetőfülkébe a társa mellé, majd Ő is beült, és tettünk egy kört a panelházak között.”
(Fotó: Horváth Judit, közremüködött: Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.)
Polgár Csaba – régész
“Az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmet 1989-ben mutatták be. Hétévesen láttam, hangalámondásos VHS-en. Ott sok minden eldőlt egy időre.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Budai Vár)
Pogány Judit – állatkerti gondozó
“Kislánykori álmomat, hogy színésznő legyek, több mint 15 éven át próbáltam elfojtani magamban. Akartam lenni csillagász, mérnök, erdész, utazó, árvaházi nevelőnő és leginkább állatkerti gondozó, de úgy alakult, hogy most mégis egy 54 éve tartó színészi pálya vége felé járok!”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Fővárosi Állat- és Növénykert)
Patkós Márton – jedi lovag
„Az Erő a Jedi lovag hatalmának forrása. Egy mindent átható energiamező, mely körülvesz, és átitat mindannyiunkat. (Obi-Wan Kenobi)”
(Fotó: Horváth Judit)
Csuja Imre – teremőr
“A látogatók nyüzsgése hasonlít a színház nézőterére, csak itt nem kell félnem az ügyelő hívásától.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Szépművészeti Múzeum)
Takács Nóra Diána – állatmenhelyi gondozó
“Nagyon szeretek kutyák társaságában lenni, ezért szívesen gondoznék menhelyre került kutyusokat. Megszakadna a szívem, hogy nincs saját otthonuk, ezért igyekeznék jó gazdija lenni valamennyiüknek.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Rex Kutyaotthon)
Mácsai Pál – gyerekorvos
“Nagyon szerettem gyerekorvosunkat, Holló Tamást. Az akartam lenni, ami ő. Aztán 17 évesen lementem a Pinceszínházba, és nem tanultam tovább a fizikát és biológiát. Ő ezt már nem érte meg, de máig gondolok rá: mi lett volna, ha.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Wesselényi utcai szakrendelő)
Epres Attila – pilóta
“Mindig is pilóta szerettem volna lenni, vagy inkább valami nagy, szabad madár. De akkor a Szovjetunióban kellett volna tanulni, az oroszt meg nem szerettem… később erdész lettem és madarász. Ejtőernyőztem – és színész lettem… úgyhogy a repülés és a zuhanás az életem része lett.”
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Budaörsi repülőtér, Goldtimer Alapítvány)
Dóra Béla – focista
“Gyerekkori vágyam volt magamra húzni a Fradi mezt, és együtt rúgni a labdát a fiúkkal. Régen minden hazai meccsen kinn szurkoltam. A színház jóvoltából egy karnyújtásnyira kerültem ahhoz, hogy ez teljesüljön. Leszervezték a nagy találkozást. Készültem. Izgultam. Elaludtam… Nem mentem el. Így ment el mellettem a gyerekkori álmom.” 
(Fotó: Horváth Judit)
Nagy Zsolt – kamionsofőr
“Azért szerettem volna kamionos lenni gyerekként, mert el akartam menekülni onnan, ahol éltem. A legkönnyebb útnak ez látszott.” 
(Fotó: Horváth Judit, helyszín: Szász Truck, Csepel)

(A képeket az Örkény István István Színház engedélyével közöljük.)

Close