Close
2024-től csak a kisebbségeket bemutató filmek nyerhetnek Oscar-díjat

2024-től csak a kisebbségeket bemutató filmek nyerhetnek Oscar-díjat

Elég meredeket húzott az akadémia. Valószínűleg öt éven belül alapjaiban változik meg az, amit a filmgyártásról gondoltunk és ennek nem biztos, hogy örülünk.

Szigorított a »legjobb film« kategória elnyerésének feltételrendszerén az Oscar-díj kiosztásáért felelős amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia:

2024-től csak azok a filmek kaphatnak Oscart ebben a kategóriában, amelyeknél a stáb tagjai és a film szereplői között is szerepelnek különböző kisebbségek.

A jelöléshez a filmnek a következő négy kritériumból kell kettőt teljesítenie:

1. A filmvásznon:
  • a film szereplői között legyen legalább egy főszereplő vagy jelentős mellékszereplő, aki valamilyen faji/etnikai kisebbségből származik
  • a szereplők legalább harminc százaléka két „alulreprezentált” kisebbségből származzon (ez a nőket, a fogyatékkal élőket és az LGBTQ+ közösséget jelenti)
  • vagy a film témája, központi története egy ilyen kisebbség valamilyen ügyével foglalkozik.
2. A gyártási munkálatok során:
  • a film készítői között legalább két vezető szerepben alulreprezentált csoportokból érkező emberek dolgoztak (legalább egyikük nemi, faji vagy etnikai kisebbséget képvisel)
  • legalább hat másik stábtag tartozik nemi, faji/etnikai kisebbséghez
  • a stáb harminc százaléka valamelyik alulreprezentált kisebbségi csoport tagja.

De a gyakornokok, tanoncok (3) és a filmek marketinges/kommunikációs stábjának (4) kiválasztásánál is ilyen sokszínűségi kritériumoknak kell érvényesülnie.

Alulreprezentált kisebbségként tekint az akadémia a nőkre, a színes bőrű emberekre, az LMBTQ+ közösségre és a fogyatékossággal élő emberekre. A diverzitás-kritériumok még nem vonatkoznak a 93., 94., és 95. Oscar-évad jelöléseire, bár a kategóriában jelölt filmek készítőinek a 94-95. évadban már kell úgynevezett „sokszínűségi jelentést” leadniuk a produkcióról.

A legjobb film kategória nyertesét a filmakadémia összes tagjának szavazatai alapján választják ki. Az idei Oscaron a dél-koreai Élősködők kapta ezt a díjat, az első külföldi filmként a kategória történetében. Az akadémia vezetése azt reméli az új szabályoktól, ami az Academy Aperture (Akadémiai Nyitás) 2025 nevet kapta, hogy hosszú távon arra ösztönzi a filmipar szereplőit, hogy alkotásaikkal jobban leképezzék a globális társadalom sokféleségét, és a mostaninál sokkal szélesebb közönségeket legyenek képesek megszólítani velük.

Azonban elég sok kérdés merül fel az új szabályozás kapcsán – például az, hogy valóban tanácsos egy kalap alá venni alulreprezentáltság címszó alatt a nőket és a fogyatékkal élőket? Mennyire torz és káros összemosás ez mindkét csoportról? – talán a legfontosabb ezek körül is az alkotói szabadság autonómiája, mivel

egy kritériumrendszernek való megfelelés már önmagában a művészi önkifejezést csorbítja. Nem is kicsit.

Az elmúlt időszak film- és sorozatgyártásában gyakorlatilag vakolókanállal súlykolják a diverzitást, ami teljesen el tudja venni a fókuszt az alkotások valódi mondanivalójáról, valamint autentikusságáról is,

mivel annyira erőltetett a kisebbségi-faji-etnikai casting, hogy már nehéz másra figyelni és nem csak a túlszaturált PC-t látni.

Tényleg nincs már más művészi mondanivalónk a világon ezen kívül? Természetesen fontos megmutatni a világ sokszínűségét – is. De annyi minden más van még, ami szép, izgalmas, lenyűgöző, megható, humoros, elgondolkodtató, sokat adó lehet a filmművészetben – ha azonban ezek az alkotások nem felelnek meg a szinte már vasvillával fenyegetőző diverzitás-elvárásoknak, akkor ne is álmodjanak az akadémia megbecsüléséről, és ezzel együtt a széles ismertségről sem.

Ha egy alkotás színvonalasságának mércéje tényleg a casting sokszínűségén alapszik, az egész egyszerűen nem lehet a hagyományos kritikai elemzés tárgya, ugyanis

ezek közül egyik sem művészeti szempont, hanem társadalmi.

A filmművészetnek pedig nem elsődleges és kizárólagos feladata a társadalmi célú alkotás – hála az égnek, különben annyi csodálatos mozitól lettünk volna megfosztva – ezért

egy szakmai szempontokat figyelembe vevő kuratórium kritériumrendszerének semmilyen szinten sem lenne szabad, hogy központi szabályozó eleme legyen a kisebbségi reprezentációs casting.

Magyarul: nem attól jó vagy rossz egy film, hogy hány halláskárosult latin-amerikai transznemű nő játszik benne (persze játszhat benne és lehet csodálatos a végeredmény), hanem attól sok ezer más filmtudományos tényezőtől (forgatókönyv, rendezés, alakítások, egyediség, mondanivaló, vizuális nyelv, zene stb.), amitől egy filmet élvezünk és amelyek egysége miatt be is kerül egy-egy alkotás a kulturális kánonba. Csak egy példa: a most körvonalazódó kritériumrendszer szerint nem is jelölhetnék Oscar-díjra többek között a Gyűrűk ura-trilógiát vagy a Titanic-ot.

Ha pedig a filmes kritériumoknál előbbre valónak tekinti a kisebbségi diverzitást egy filmakadémia, mikor a legjobb alkotásokat választja ki, akkor annak, ahogy a filmgyártást idáig ismertük, ezennel leáldozott. Nem biztos, hogy felhőtlenül örülünk.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: Guardian, 444, Academy.com)

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom