A lakhatási válság globális jelenség, éppen ezért sok helyen sokféle módon küzdenek ellene. Most az AHA Budapest projekt keretében tanulmány készült az üres épületekből megfizethető lakhatást létrehozó nemzetközi példákról.
Kihasználatlan parkolóházból bérház; üres irodaházból kollégium; elhagyatott laktanyából és régi textilüzemből szociális bérlakás – ezeket a példákat emeli ki az AHA Budapest ajánlása Fernezelyi Simi, Pósfai Zsuzsi és Jelinek Csaba frissen megjelent tanulmányából.
Barcelona, Chemnitz, Párizs és Kolín összesen hat projektjét elemzik, amelyek érdemben hozzájárultak helyben a megfizethető lakásállomány bővítéséhez.
Mindamellett a tanulmány nemcsak a funkciváltások építészeti megvalósítására összpontosít, de azt is bemutatja, hogy ezek a beavatkozások milyen intézményi, pénzügyi és szervezési feltételek mellett valósíthatók meg – közölte a Periféria Központ.
A közel 40 oldalas, szabadon letölthető esettanulmányok – ahogy a Periféria Központ fogalmazott – kirajzolnak néhány alapvető tanulságot:
- Az ilyen projektek csak akkor működnek igazán jól, ha átfogó lakhatási és városfejlesztési stratégiába illeszkednek, és nem elszigetelt beavatkozások maradnak.
- Erős és következetes politikai szándék nélkül nem skálázhatók fel.
- Az önkormányzatok kulcsszereplők, de gyakran nem egyedül valósítják meg a projekteket: civil, nonprofit és szövetkezeti szereplők bevonása elengedhetetlen.
- A siker feltétele a kiszámítható intézményi és együttműködési keretrendszer, amelybe különböző szereplők be tudnak kapcsolódni.
- A finanszírozás jellemzően több forrás kombinációjából áll össze (állami, önkormányzati, etikus banki eszközök).
Ínyencek, szakemberek és döntéshozók akár az építészeti részleteknek is utánanézhetnek a tanulmányban szereplő hivatkozások alapján; például a fenti képen látható egykori párizsi parkolóházról kiderül, hogy Jaurès Petit néven született újjá, és most 75 lakás az első lakást vásárlók számára + 74 szociális bérlakás működik benne, a lábánál pedig zöld területet és kerékpáros parkolót alakítottak ki az Archi5 építésziroda tervei nyomán.
Az adatlapon több költségtétel is szerepel, a legfontosabb, hogy az átalakítás 30,5 millió euróba került, ami lakásonként mintegy 205 ezer eurót (kb. 73 millió forintot) jelent.
Spanyolország egyébként is régóta küzd a szűkös lakáskínálattal, amelyet ott nem kis részben a tömegturizmus okoz. Éppen ezért tavaly ősszel a kormány komoly lépésre szánta el magát: 53 ezer, engedély nélküli turistalakást töröltek az országos nyilvántartásból, hogy később bérlakássá alakítsák azokat.
(Fotók: Unsplash, a nyitóképen Chemnitz, a cikkben Barcelona)
barceolna | Európa | lakás | párizs | Chemnitz | funkcióváltás
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Új magyar dizájnkezdeményezés bukkant fel a térképen
Hurrikánbiztos acélfátyol borítja Miami új landmark épületét
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!