Május közepe van, Budapesten visszakacsintott a tél. Mégsem azért várjuk izgatottan, hogy Szardínia észak-keleti részének egyik kisvárosába, Olbiába érjünk, mert tizenöt fokkal melegebb az idő, hanem mert épp az új Porsche 911 Speedster hivatalos tesztjére igyekszünk.
"Miért éppen Szardínia?" – tettük fel magunknak a kérdést az út előtt.
A választ néhány kilométer autózás után megkapjuk. A környezet mesébe illő, a kanyarok embert- és autót próbálóak, az utak minősége pazar.
Persze, az sem lehetett elhanyagolható szempont, hogy a Földközi-tenger második legnagyobb szigetének közel kétezer kilométer hosszú tengerparti útszakasza van, flórája és faunája jóval változatosabb egy tipikus mediterrán szigetnél, az éghajlat és a domborzat a sziget szinte minden szegletében más, a hajtűkanyarokkal és szerpentinekkel tűzdelt hegyi szakaszok pedig tökéletes terep, hogy megismerjük egy bivalyerős élményautó határait.
A menetrend feszes, de profin szervezett – bár nem ez az első alkalom, hogy megtapasztaljuk a Porsche hedonista programját, a mostani mégis különleges. A tavaly még csak koncepcióként bemutatott Speedster ugyanis a cég hetvenéves története során először épült a 911 GT-sorozatának alapjára. A végeredmény így lényegében egy nyitott tetejű versenyautó, ami úgy innovatív, hogy közben tökéletesen sallangmentes.
Ha már rátértünk az utazás főszereplőjére, az új Speedsterre, részletezzük kicsit: mit is jelent ez pontosan?
Leginkább azt, hogy az autó mesterien kombinálja a GT3 futóművét és ötszáztíz lóerős, négyliteres boxermotorját a Porsche sportkocsik alfájával, a legendás, 1948-ban megjelent 356-os roadsterrel. A végeredmény nemcsak a letisztult dizájnban mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a modern anyagok és az előremutató technológia ugyanúgy része az autónak, mint megszokhattuk, mégis egészen addig rejtve marad, amíg el nem kezdjük hajtani a Speedstert.
Ez az autó nem arról szól, hogy váltogatjuk a vezetési módokat vagy rábízzuk magunkat az automata váltóra, sőt, azt se várjuk, hogy maximumra tekerjük a klímát vagy egy gombnyomással behúzzuk a tetőt, ha csöpögni kezd az eső. Mégsem érezzük egy pillanatig sem az automatika hiányát: a hatfokozatú, manuális váltó nem túl kemény, a tető mozgatása gyerekjáték, vezetési módból pedig egyet kapunk, de a legjobbat.
Első este a környék egyik legjobb éttermében, az Al Pescatoréban folytatódik a program: maguk a mérnökök mesélnek arról az izgalmas utazásról, amit az új Speedster fejlesztése jelentett, és külön-külön is találkozunk egy-egy olyan alkatrésszel, amelyre a teszt során talán nem is figyelnénk, mégis nagy jelentőséggel bír.
Ilyen a kipufogórendszer, amit teljesen át kellett alakítani, hogy megfeleljen az új szabályozásoknak, másrészt, hogy további tíz kilót nyerjenek vele. De szinte műtárgyként állt az asztalok között a motorháztető is, amely a karbonszálas kompozitnak köszönhetően egy kézzel is könnyedén emelhető.
A tervezők egyébként olyan komolyan vették a súlycsökkentést, hogy a Speedsterben a klíma sem alapfelszereltség – viszont felár nélkül kérhető, ha valakinek ez élet-halál kérdés. De, igazság szerint, mi lehetne jobb klíma a nyitott tetőnél?
A Pescatoréban a kiszolgálás ötcsillagos, a borospoharak soha-ki-nem-ürülők, a steak pedig vajpuha – akárcsak az új Speedster bőrülése, amibe másnap reggel huppanunk először. Kétszer százötven kilométer a teszttáv, az útvonal előre kijelölt, csak egy gyors ebédre állunk meg a sziget északi csücskében, Porto Pozzo kikötőjének legjobb vendéglőjében, a Sintoniában.
Talán nem meglepő, de ez nem az a százötven kilométer, amikor percenként a GPS-re téved az ember szeme, és számolja a perceket az érkezésig. Ahogy kikanyarodunk a szálloda parkolójából, és felbőg a hathengeres szívómotor, megremeg a láb, és folyton csak várja a következő adrenalinlöketet.
Már az első, óvatos kanyarokban érezni, hogy az új Speedster városi környezetben olyan, mint Nobel-díjas tudós a főiskolai előadáson – jó, ha a tudásának néhány százalékát mutatja.
Ezzel persze nemcsak a tiszteletet vívja ki rögtön, de szinte hívogat is, hogy próbára tegyük. 4000-es fordulat fölött aztán érkezik az erő, a hang, a dinamika, az "auto blip" funkcióval pedig még egy extra szólam csatlakozik rá a tökéletesre komponált szimfóniára.
A karbon-kerámia fékrendszer pazarul teszi a dolgát, és szükség is van rá az élesebb kanyarokban, a lazább íveken viszont bőven elég az elektronika és a 20 collos kerekek tapadása.
Nyitott tetővel a 310 km/h végsebességre esélyünk sincs, de a hosszabb egyenesekben parádés a kigyorsítás, négy-öt másodperc alatt erőlködés nélkül érjük el a 100 km/h sebességet.
Miközben egyre nagyobb összhangba kerülünk az autóval, a hegyekből lenézve pedig néha szörfösökön, néha pedig egy-egy szuperjachton akad meg a szemünk, azon jár az agyunk, vajon miben rejlik az ereje ennek a 75 millió forintos kabriónak.
Az út végére aztán nem maradnak kérdések. A Speedster abból az alap ideológiából indul ki, hogy az élet élvezetéhez el kell fogadni, hogy az életnek semmi értelme. Egész egyszerűen olyan, mint egy szabadságkapszula, amit receptre kellene felírni, és stressz vagy depresszió ellen alkalmazni.
A délutáni százötven kilométert végül egy különleges verzióval tesszük meg: a Heritage-package az 1948-as Speedster előtt tiszteleg, és körülbelül 30 ezer eurós felárért ezzel a megjelenéssel is kérhetjük a limitált, 1948 darabos mennyiségben gyártott Porschét.
Ahogy nekünk Szardínia, úgy a közel kétezer Porsche-tulajdonosnak ez a 2019-es Speedster lesz sokáig emlékezetes, mert abban az egyben biztosak lehetünk, hogy ezek az autók fél évszázad múlva is autók lesznek, és gyakran fogjuk őket emlegetni.
Ez is érdekelhet:
Filmben lenne a helye.
(Fotók: Porsche, Gyana Dániel)
élményautó | porsche 911 | roadster | autóteszt | versenyautó | porsche
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!