Close
Így született a luxusórák királya, a Rolex

Így született a luxusórák királya, a Rolex

Azzal bizonyára nem árulunk el titkot, hogy rajongunk az órákért. Néha az ember érdekel minket mögöttük – így jutottunk el Mezei Istvánhoz, és vele együtt az Evolvens Budapesthez, aminek egy kis szeletéről itt a Roadsteren, a nagyobbról pedig testvéroldalunkon, a Playeren olvashatsz. De akad olyan is – főleg a híres óramárkáknál –, amikor a legenda izgalmas, és elkezdünk kutatni, mi rejlik a súlyos árcédula mögött. Mint például most, a Rolex esetében.

Lehet ugyanis, hogy a luxusórák között a Rolex kicsit mainstream, lehet, hogy kicsit unalmasan klasszikus, de az talán senkinek sem kérdés, hogy a minőségi órák között igazi úttörő volt. Talán ezért érezzük úgy, ha az ember egy Rolexet húz a csuklójára, valójában egy történetet, és egy igazi státuszszimbólumot visel.

Hogy mi a világ talán leghíresebb óráinak sztorija? Elmeséljük!

A történet kezdete közel százhúsz évre nyúlik vissza: 1900-ban egy tizenkilenc éves német fiú, Hans Wilsdorf úgy döntött, hogy Svájcba költözik, és rövidesen az óraipar bölcsőjeként is emlegetett La Chaux-de-Fonds egyik órakereskedő cégnél találta magát.

Három évre rá mégis úgy döntött, Londonba megy, ahol nem sokkal később sógorával, Alfred James Davisszel elindították saját órakereskedő cégüket, „Wilsdorf & Davis” néven. A vállalkozás gyorsan növekedett: kezdetben Hermann Aegler svájci óraműveket importáltak Angliába, amelyeket magas minőségű, főleg Dennison tokba raktak. Ezeket ezután ékszerészeknek adták el, akik saját nevükkel fémjelezve adták őket tovább, de sok órán megtalálható volt a”W&D” gravírozás is.

Csak jó egy évtizeddel később, 1915. november 15-én jegyezték be azt a nevet, ami megváltoztatta az óratörténelmet, és mára egyet jelent a minőséggel és a luxussal. A Rolexet.

A Kew Observatory ekkor már – 45 napos vizsgálatot követően – ’Class A’ precíziós tanúsítvánnyal jutalmazta az órát, ami korábban csak tengerészeti kronométereknél volt jellemző.

1919-ben a cég a luxuscikkekre kivetett adók miatt Genfbe költözött, majd a háború után vissza, Angliába, mert az arany- és ezüstmegmunkálás költségei jóval alacsonyabbak voltak. De ami ennél sokkal fontosabb, hogy legyen a helyszín Svájc vagy Anglia, Wilsdorf szeme előtt mindvégig a minőség, és a minél pontosabb időmérők megalkotása lebegett.

De nemcsak az óraműre, hanem a saját gyártású tokokra is odafigyelt. 1926 szeptemberében jött is az áttörés: Oyster néven szabadalmaztatta a vízálló óratokot – ezért viselik a vízálló Rolex modellek ezt a nevet is a mai napig. Még ugyanabban az évben szabadalmaztatta a tömített felhúzókoronát is, ami előrevetítette a vízálló órák fejlődését.

A vízálló modellnek végül a legnagyobb áttörést egy izgalmas teszt hozta: egy fiatal londoni nő, Mercedes Glietz Rolex órával a csuklóján úszta át a La Manche csatornát. Az óra végül nem csak a vizet bírta tökéletesen, de a pontosságát is megőrizte. A következő évben aztán egy még komolyabb próbatételnek vetették alá az Oystert. Több mint nyolc órára jeges vízbe tették, a végeredmény pedig alig egy másodperc késés volt, lenyűgözve ezzel a közönséget. A Rolex berobbant.

1945-ig több mint 50 ezer órát gyártottak, és még az évben jött a következő nagy dobás. Megjelent az azóta is gyártott Rolex Datejust, az első dátumtárcsás karóra a világon.

A gyártó mai napig leghíresebb darabja, a Submariner nyolc évre rá, 1953-ban érkezett, időtálló stílussal, és garantált vízállósággal száz méter mélységig. A Rolex azóta is elnyűhetetlen búváróra, a Deepsea ma már 3900 méterig vízálló.

Ahogy az ikonikus modellek – a GMT Master, mely elsőként mutatott két időzónát egyszerre, a Daytona, a Rolex élő legenda kronográfja – követték egymást, úgy lett a Rolex is egyre híresebb.

Azóta hollywoodi filmek, grand slam tornák, vitorlásversenyek és a világ felső tízezrének legjobb barátai a Rolexek – nem véletlen, hogy a Forbes a 64. legerősebb globális márkának választotta tavaly az óragyártót.

A tökéletes óramű

Ha valaki próbált már nevet adni a vállalkozásának, tudja, mit jelent a lehetetlen küldetés. Wildorféknak nem tudjuk, hány ősz hajszálat jelentett akkoriban, de az biztos, hogy évek teltek el, mire a Wilsdorf & Davisből Rolex lett.

Sokan úgy gondolják, hogy a Rolex nevet egy francia kifejezés, a “Houloguorie Exquise” ihlette, ami nyers fordításban “tökéletes óraművet” jelent. Mások szerint azért választották ezt a nevet, mert a Rolex kiejtve az óra járásának a hangjára emlékeztet.

Az viszont Wilsdorfék szerint is kulcsfontosságú volt, hogy “könnyű kiejteni több nyelven” és “nehéz elírni”. A név rövid, és tisztán olvasható volt az órák tárcsájára nyomva, az évek során pedig egybeforrt a felturbózott Garamond betűtípussal is, amelyet leggyakrabban használnak a márkanév írásához.

Annak ellenére, hogy már 1908-ban volt egy ütős nevük, Wilsdorf és Davis szeretett volna egy emlékezetes logót. 1925-ben a két üzletember az ötágú korona mellett tette le a voksot. Sok elmélet létezik a Rolex-korona eredetéről és titkos jelentéséről. Egyesek szerint az öt pont szimbolizálja az öt ujjat az emberi kézen; mások azt mondják, a korona öt faágat jelképez, az ágvégeken gyöngyökkel. A Rolex soha, egyiket sem erősítette meg.

Az viszont biztos, hogy a korona példásan csomagolja be a Rolex alapértékeit, mint a kivételesség vagy a gazdagság, ráadásul az öt pont a márkanév öt betűjével tökéletesen passzol.

Ha a legegyszerűbb magyarázatot akarjuk, akkor pedig bátran mondhatjuk a Rolex órát a sikerek, és a kemény munka megkoronázásának – legyen szó akár a gyártójáról, akár a viselőjéről.

Close