Ha árvíz van valahol a világban, hamarosan felbukkan onnan egy küldöttség a holland partokon.
Gátak és különböző védelmi rendszerek nélkül Hollandia nagy része víz alatt állna, Rotterdam helyzete pedig különösen érdekes: ez talán a tenger és a viharok szeszélyeinek legjobban kitett nagyváros, ahol hosszú évszázadok óta harcolnak a szárazföldi területekért.
Több tragédia is érte a várost a történelme során, de ezekre mindig jól reagált, így mára Rotterdam a világ egyik legbiztonságosabb kikötővárosa lett. A híres viharvízvédelmi gát, a Maeslantkering mellett egy sor védelmi rendszer óvja a lakókat, de úszó irodákkal és sok más innovációval is előrukkoltak a mérnökök.
De a gátaknak a védelmen túl van egy sokkal kevésbé ismert funkciójuk is: ezek alapozták meg Hollandia „vízdiplomáciáját”.
A holland mérnökök az évszázadok során egyedülálló tudást és tapasztalatot halmoztak fel a tenger és az árvizek elleni védekezésben, ezt pedig ma már kapcsolatépítésre is használják, sőt üzletet is jelent, azaz súlyos megrendeléseket holland mérnöki cégeknek.
Nemrég a dubaji COP28 klímacsúcson Ahmed Aboutaleb, Rotterdam polgármestere más városok képviselőivel találkozott.
„A városunk 85 százaléka legalább hét méterrel a tengerszint alatt van – magyarázta a polgármester. – Alkalmazkodnunk és fejlesztenünk kell a túléléshez, ezért nagyra értékeljük a nemzetközi tudáscserét.”
Miután a világ számos városában fenyeget a klímaváltozással járó emelkedő tengerszint, a rotterdamiak tudása alaposan felértékelődött. Rotterdam tagja a C40 hálózatnak, ahol közel száz város vezetői osztják meg a tapasztalataikat ezekben a kérdésekben. Tavaly novemberben 16 város (Rotterdam mellett többek között New York és Buenos Aires) elindított egy programot, ami 2027-re már sokkal erősebb védelmet hozhat a lakosainak, például előrejelző rendszerekkel és vészhelyzeti intézkedési tervvel.
Rotterdam vezető szerepet tölt be a C40-en belül a kikötővárosok körében, de a törekvéseit a holland Infrastrukturális és Vízgazdálkodási Minisztérium is támogatja. Hollandiában már 2011-ben készült egy tanulmány a „vízdiplomáciáról”, ami alapján 2015-től van egy különleges küldötte az országnak. Jelenleg ő Meike van Ginneken, aki a nemzetközi vízügyekben kormányokkal, különböző intézményekkel és magáncégekkel is kapcsolatokat épít, tárgyal.
A „vízdiplomácia” tehát állami stratégia lett, amiben Rotterdamnak kulcsszerep jut: itt, egy úszó irodában székel a Globális Alkalmazkodási Központ (Global Center on Adaptation). Ugyanakkor a mérnöki tudás nemcsak a víz elleni védekezésre terjed ki, de a vízmenedzsmenttel a vízkészletekkel kapcsolatos konfliktusokat is enyhítheti.
„Valahányszor bekövetkezik egy vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa a világban, hamarosan felkeres bennünket egy delegáció az adott országból” – mondja Rotterdam polgármestere.
Aboutaleb szerint Rotterdam „a klímaadaptáció élő laboratóriuma, egyfajta kirakat a világ számára”. Ez a tudás védi is, népszerűsíti is a várost, de szó szerint profitálnak belőle a holland mérnöki cégek is. Néhány éve több holland nagyvállalat segédkezett, amikor Rotterdam mintájára a vietnámi Ho Chi Minh City is létrehozta a saját vízvédelmi rendszerét. 2018-ban mintegy 40 holland vállalat képviselői utaztak el a „világ legjobb vízi közlekedési infrastruktúráját” bemutató vietnámi-malajziai küldetésre, de másokkal is vannak hosszú távú együttműködéseik.
Sőt az üzlet, a diplomácia és a PR mellett van még egy fontos szál: Rotterdamban van Európa egyik legnagyobb ipari területe, öt olajfinomítóval, LNG-terminállal, vegyi üzemekkel, szén átrakodással. Ezért aztán a kikötő egymaga felel a teljes holland CO2-kibocsátás 16-20 százalékáért.
De ezen a helyzeten változtatni akarnak: a kikötő már jó ideje nem akar versenyezni a világ legnagyobb kikötőivel a puszta méretben, helyette a speciális tudásra koncentrál. Lényegében
Rotterdam kikötőjét mint „Európa hidrogén központját” igyekeznek pozicionálni.
Ott rendezik például az egyik legfontosabb hidrogénipari expót (World Hydrogen Summit), ahová tavaly a Player is elhidrogénautózott, de más rendezvényeket és tanfolyamokat is szerveznek.
Ez pedig már jócskán túlmutat a „vízdiplomácia” kérdésén, amennyiben Rotterdam célja az energetikai átállás elősegítése, az energiabiztonság javítása, és a körforgásos gazdaságra való átállás a hidrogén és a zöld energia segítségével.
Mindemellett a holland tengerpart turisztikai szempontból sem érdektelen – olyannyira, hogy Európa egyik legjobb tengerpartjának tartják, noha csak kevesen ismerik.
(Forrás: Euronews, fotók: Unsplash)
hollandia | gátrendszer | rotterdam | nagy sztori
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
