Ha árvíz van valahol a világban, hamarosan felbukkan onnan egy küldöttség a holland partokon.
Gátak és különböző védelmi rendszerek nélkül Hollandia nagy része víz alatt állna, Rotterdam helyzete pedig különösen érdekes: ez talán a tenger és a viharok szeszélyeinek legjobban kitett nagyváros, ahol hosszú évszázadok óta harcolnak a szárazföldi területekért.
Több tragédia is érte a várost a történelme során, de ezekre mindig jól reagált, így mára Rotterdam a világ egyik legbiztonságosabb kikötővárosa lett. A híres viharvízvédelmi gát, a Maeslantkering mellett egy sor védelmi rendszer óvja a lakókat, de úszó irodákkal és sok más innovációval is előrukkoltak a mérnökök.
De a gátaknak a védelmen túl van egy sokkal kevésbé ismert funkciójuk is: ezek alapozták meg Hollandia „vízdiplomáciáját”.
A holland mérnökök az évszázadok során egyedülálló tudást és tapasztalatot halmoztak fel a tenger és az árvizek elleni védekezésben, ezt pedig ma már kapcsolatépítésre is használják, sőt üzletet is jelent, azaz súlyos megrendeléseket holland mérnöki cégeknek.
Nemrég a dubaji COP28 klímacsúcson Ahmed Aboutaleb, Rotterdam polgármestere más városok képviselőivel találkozott.
„A városunk 85 százaléka legalább hét méterrel a tengerszint alatt van – magyarázta a polgármester. – Alkalmazkodnunk és fejlesztenünk kell a túléléshez, ezért nagyra értékeljük a nemzetközi tudáscserét.”
Miután a világ számos városában fenyeget a klímaváltozással járó emelkedő tengerszint, a rotterdamiak tudása alaposan felértékelődött. Rotterdam tagja a C40 hálózatnak, ahol közel száz város vezetői osztják meg a tapasztalataikat ezekben a kérdésekben. Tavaly novemberben 16 város (Rotterdam mellett többek között New York és Buenos Aires) elindított egy programot, ami 2027-re már sokkal erősebb védelmet hozhat a lakosainak, például előrejelző rendszerekkel és vészhelyzeti intézkedési tervvel.
Rotterdam vezető szerepet tölt be a C40-en belül a kikötővárosok körében, de a törekvéseit a holland Infrastrukturális és Vízgazdálkodási Minisztérium is támogatja. Hollandiában már 2011-ben készült egy tanulmány a „vízdiplomáciáról”, ami alapján 2015-től van egy különleges küldötte az országnak. Jelenleg ő Meike van Ginneken, aki a nemzetközi vízügyekben kormányokkal, különböző intézményekkel és magáncégekkel is kapcsolatokat épít, tárgyal.
A „vízdiplomácia” tehát állami stratégia lett, amiben Rotterdamnak kulcsszerep jut: itt, egy úszó irodában székel a Globális Alkalmazkodási Központ (Global Center on Adaptation). Ugyanakkor a mérnöki tudás nemcsak a víz elleni védekezésre terjed ki, de a vízmenedzsmenttel a vízkészletekkel kapcsolatos konfliktusokat is enyhítheti.
„Valahányszor bekövetkezik egy vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa a világban, hamarosan felkeres bennünket egy delegáció az adott országból” – mondja Rotterdam polgármestere.
Aboutaleb szerint Rotterdam „a klímaadaptáció élő laboratóriuma, egyfajta kirakat a világ számára”. Ez a tudás védi is, népszerűsíti is a várost, de szó szerint profitálnak belőle a holland mérnöki cégek is. Néhány éve több holland nagyvállalat segédkezett, amikor Rotterdam mintájára a vietnámi Ho Chi Minh City is létrehozta a saját vízvédelmi rendszerét. 2018-ban mintegy 40 holland vállalat képviselői utaztak el a „világ legjobb vízi közlekedési infrastruktúráját” bemutató vietnámi-malajziai küldetésre, de másokkal is vannak hosszú távú együttműködéseik.
Sőt az üzlet, a diplomácia és a PR mellett van még egy fontos szál: Rotterdamban van Európa egyik legnagyobb ipari területe, öt olajfinomítóval, LNG-terminállal, vegyi üzemekkel, szén átrakodással. Ezért aztán a kikötő egymaga felel a teljes holland CO2-kibocsátás 16-20 százalékáért.
De ezen a helyzeten változtatni akarnak: a kikötő már jó ideje nem akar versenyezni a világ legnagyobb kikötőivel a puszta méretben, helyette a speciális tudásra koncentrál. Lényegében
Rotterdam kikötőjét mint „Európa hidrogén központját” igyekeznek pozicionálni.
Ott rendezik például az egyik legfontosabb hidrogénipari expót (World Hydrogen Summit), ahová tavaly a Player is elhidrogénautózott, de más rendezvényeket és tanfolyamokat is szerveznek.
Ez pedig már jócskán túlmutat a „vízdiplomácia” kérdésén, amennyiben Rotterdam célja az energetikai átállás elősegítése, az energiabiztonság javítása, és a körforgásos gazdaságra való átállás a hidrogén és a zöld energia segítségével.
Mindemellett a holland tengerpart turisztikai szempontból sem érdektelen – olyannyira, hogy Európa egyik legjobb tengerpartjának tartják, noha csak kevesen ismerik.
(Forrás: Euronews, fotók: Unsplash)
rotterdam | nagy sztori | hollandia | gátrendszer
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
