A sajt számos csodálatos étel alapja, de önmagában, gyümölcsökkel is fogyasztható, sőt, bizonyos fajáti a desszerteket is magasabb szintre emelik.
Vitathatatlan, hogy a sajtok finomak, de van egy igazán jellegzetes tulajdonságuk, mégpedig az illatuk. Általában a kellemetlen szagú ételeket ösztönösen elkerüljük, a sajtok azonban kivételnek számítanak.
De miért lehet egyáltalán rossz szaga a sajtoknak?
A szakértők szerint a sajtok illatát számos dolog befolyásolhatja, a leginkább azonban a baktériumok felelősek a szag kialakulásáért. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a rossz illatú tejtermék romlott lenne, csupán azt, hogy a sajt előállítása során használt baktériumok furcsa szagot hoznak létre azáltal, hogy
a tejcukrot energiává alakítják és közben gázokat termelnek.
Hogy milyen gázokat termelnek, az a baktériumok fajtájától is függ, ez az oka annak, hogy bizonyos sajtok illatosabbak, mint mások. Egyes baktériumok pedig kifejezetten rossz szagú gázt termelnek. A Limburger sajt előállításához például egy úgynevezett Brevibacterium linens baktériumkultúra szükséges, ami sokak szerint lábszagú élelmiszert eredményez.
A sajtgyártás másik fontos lépése az érlelés, mely önmagában nem ad szagot a sajtnak, de a hosszabb ideig tartó érlelés kétségtelenül felerősítheti a tejtermék már meglévő illatát. Szintén befolyásolja a szagát az, hogy milyen folyadékkal mossák át időnként a sajt héját, hogy nedvesen tartsák. A mosófolyadék pedig akár sör, sós víz, pálinka vagy portói is lehet.
Ezzel együtt is „boldogok a sajtkészítők”, na és a fogyasztók; az utóbbiak számára összeszedtük a nyolc legjobb európai sajt-desztinációt, múzeumokkal, piacokkal, sajtműhelyekkel.
(Forrás: The Daily Meal, fotók: Getty)
illat | baktérium | étkezés | szag | sajt
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!