Ugyan a könyve még meg sem jelent, a mérvadó The Guardian már a jövő esztendő kötelező olvasmányai között emlegeti regényét. Ha mindez nem lenne elég, ezt az eredményt a magyar származású Szilvia Molnar elsőkönyves szerzőként érte el. A Roadster megkereste a Texasban élő írónőt, és kifaggatta The Nursery című regényéről.
Ugyan közel két évtizedet töltött a könyvszakmában, eddig főként mások sikeréért dolgozott, Szilvia Molnar ugyanis regények kiadási jogainak értékesítésével foglalkozik.
A Budapesten született szerző Svédországban nőtt fel, majd egyetemi évei után az Amerikai Egyesült Államokba került, ahol végül le is telepedett.
Jelenleg egy New York-i irodalmi ügynökség egyik vezetője, aki olyan női szerzők munkáit képviseli, mint Iman Mersal, Aaiún Nin vagy a Kathy Acker-hagyaték.
Noha az első regényével sokat várt, hiszen csak 2023-ban jelenik meg, az írás korábban sem volt idegen tőle. A Guernica, a Lit Hub, a The Buenos Aires Review és a Neue Rundschau magazinokban is publikálta esszéit, verseit és tárcáit.
A Pantheon Books kiadásában megjelenő The Nursery (A gyerekszoba) című könyve önéletrajzi ihletésű, és saját szülés utáni élményei inspirálták. A regény főhőse egy fordító, aki gyermeke születése után néhány nappal kezdi elveszíteni identitását, közben meglepő barátság alakul közte és egy idős szomszéd között. A történet olyan témákat érint, mint a szülés utáni elhidegülés, a düh, az elszigeteltség megtapasztalása, vagyis egy olyan női történetet ismerhetünk meg, amely nem mentes a sötét tónusoktól.
– Az életrajza szerint Budapesten született, de Svédországban nőtt fel, jelenleg pedig New Yorkban él. Ezzel a háttérrel hogyan identifikálja magát? Magyar lenne? Vagy svéd? Esetleg amerikai?
– Próbálom magam nem meghatározni, hacsak nem kötelező. Ha egyik helyről elutazom egy másikra, akkor rendben vagyok a megfelelő rubrikák kipipálásával. Szerencsére inkább azt kérdezik, hová valósi vagyok, nem pedig azt, hogy ki is vagyok. Könnyebb tényekkel válaszolni a kérdésekre, mint azt megosztani, mit is érzek magammal kapcsolatban egy bizonyos napon.
Szóval a tények: Budapesten születtem, de Svédországban nőttem fel. Gyerekkorom egészét és a fiatal felnőttéveim elejét Svédországban töltöttem. Londonban tanultam, és már több mint tíz éve az Amerikai Egyesült Államokban élek.
Édesanyám lengyel, ami egy újabb érdekes réteget ad az egészhez, de sajnos semmit nem beszélek lengyelül. Valamennyire még megy a magyar, mivel ezen a nyelven beszéltünk otthon, és az egyetemen is tanultam magyart. Egy évig jártam egyetemre is Budapesten, és a munkám révén is ismerek néhány kedves embert a magyar fővárosból. Azt tervezem, hogy ha a könyv megjelenik magyarul, akkor Magyarországra látogatok.
– Tudom, hogy akár egy esszé témája is lehetne, de meg kell kérdeznem: mit jelent önnek Magyarország?
– Elsőre azt hittem, azt kérdezi, mit jelent nekem a magyar nyelv. És az ugrott be, hogy ezt könnyebb lenne megválaszolnom, mert nekem a magyar nyelv a költőiség és a szépség egyik definíciója, amelyet nagyra értékelek és nagyon tisztelek.
A kérdése elgondolkodtatott arról, hogy az első gyermekem megszületése után volt egy dal, amit egyfolytában fütyörésznem kellett. Ez a Magyar népmesék dallama volt. Manapság is gyakran fütyörészem, ha mosogatok vagy a ruhákat hajtogatom, vagy ha két gondolat között vagyok. Boldoggá tesz, hogy van egy kis kulturális apróság, ami gyökeret vert bennem.
– Irodalmi ügynökként dolgozott tizenöt évig, így alaposan ismeri a könyvkiadás világát. 2015-ben kis példányszámban megjelent egy aprócska könyve, a Soft Split, 2023 tavaszán pedig megjelenik az első regénye. A The Nursery-t az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Franciaországban, Angliában és Németországban fogják megjelentetni. A The Guardian kultúrarovata a könyvét a jövő év legjobban várt alkotásai közé sorolta. Hogy érez ezzel kapcsolatban? Mi forog kockán az ön számára ezzel a könyvvel?
– A könyv Amerikában és Angliában jövő év tavaszán jelenik meg, de a többi országban szerintem csak 2023 végén vagy 2024 elején fogják kiadni. Rendszerint tizennyolc-huszonnégy hónapba telik, amíg a külföldi kiadások megjelennek, szóval a nemzetközi kiadások később valósulnak meg.
Egyszerre vagyok ideges és izgatott, mivel úgy érzem, hogy teljesen kitárulkoztam.
Ugyanakkor azt is tudom, mennyire bonyolult dolog, hogy kiadjanak egy regényt, szóval nagyon hálás vagyok azért a sok jó dologért, ami eddig történt.
– Az elmúlt években a woke-kultúra hihetetlenül nagy hangsúlyt fektet a faji, társadalmi és gender-ügyekre. Női íróként befolyásolja ez a mozgalom, és ha igen, hogyan? Hogyan látja, ezek a mozgalmak milyen formában képesek befolyásolni az irodalmi szcénában dolgozó nőket és a női irodalmat?
– Ötletem sincs.
– A The Nursery főszereplője a szülés utáni napokban igyekszik megtalálni önmagát. Mikor kezdett el dolgozni ezen a történeten, és mikor döntött úgy, hogy megpróbál regényt írni belőle? 2019-ben megjelent egy cikke a Lit Hub magazinban, aminek az volt a címe, hogy Miként segít át engem az anyaság első napjain Deborah Levy? Ez a cikk volt a The Nursery-projekt kezdete?
– Ez egy nagyon kedves észrevétel. Az említett esszé valóban majdnem olyan, mintha a megvalósult regény vázlata lenne, de igazából már akkor elkezdtem jegyzeteket írni, amikor teherbe estem az első gyermekemmel. Soha nem éltem át hasonló dolgot, mint a terhesség, így olyan pontosan dokumentálni akartam az élményt és az érzéseimet, amennyire csak lehetséges. Később úgy döntöttem, hogy folytatom ezt a dolgot, és végül egy fordítóról szóló történet lett belőle, aki szülés után elveszíti az identitását, és valahogy próbálja visszaszerezni azt.
– Ha elő kellene rukkolnia egy hárommondatos, frappáns szlogennel a könyvhöz, mi lenne az?
– Moss, Motherhood, Madness. Ez angolul jobban hangzik, mint a magyar verzió: moha, anyaság, őrület, ugye? Szóval akkor legyen valami más, és ezt most eleve magyarul írom le: Mikor lesz anyából anya? Mikor veszi hatalmába az őrület? Mikor a szerelem a válasz?
– A magyar kiadásról van-e esetleg valamilyen híre? Egyltalán fontos önnek, hogy a The Nursery magyar nyelven is megjelenjen, vagy nem annyira?
– Nagyon fontos számomra, hogy a regény magyar nyelven is megjelenjen. És micsoda izgalom lenne magyarul elolvasnom ezt a történetet!
(Fotó: Ben Mistak. A cikk a Roadster magazin nyolcadik számában jelent meg.)
író | könyv | nagy sztori | interjú | szilvia molnar
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!