Az európai Új-Zéland hatórányi autózásra van csak tőlünk

A Júliai-Alpok központja, a szlovén Bovec és a Soca-folyó völgye, nem túlzás, annyira elvarázsol, mintha Új-Zélandra érkeztünk volna. A zöld nem csak ötven, de legalább több száz árnyalata és a türkiz színű folyó láttán a paradicsomban érezzük magunkat. Mindez köszönhető a sajátos klímának: a hegyek és a tenger közelsége miatt sokat esik az eső egész évben, de sokat süt a nap is.

Szlovénia kis ország, de egészen különleges adottságokkal bír. Négy nagy európai földrajzi régió találkozik itt: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Meditteránum. A szlovénok az elsők voltak, akik kiváltak Jugoszláviából, és független államot alapítottak még a háborús konfliktus alatt 1991-ben, és első volt jugoszláv tagállamként bevezették az eurót.

Kis ország, alig kétmillióan lakják, de számos dialektust beszélnek. A boveci például nagyon eltér a többitől. Imádják a természetben végezhető sportokat, szinte mindenki kajakozik, kerékpározik vagy túrázik. A boveciek nagyon vigyáznak arra, amit örökségül kaptak, hihetetlenül óvják a természeti kincseiket, ennek meg is van az eredménye.

Én több mint egy évtizede járom a Júliai-Alpok ösvényeit, de nem nagyon láttam szemetelő szlovént, és szemetet sem a hegyekben.

A Soca vizét bármikor megihatod, mint ahogy bármely patak vagy forrás tisztítás nélkül iható a hegyekben. A Triglavot, vagyis Szlovénia legmagasabb csúcsát és Júliai-Alpok hegyeit, amelyek közel háromezer méter magasságba nyúlnak, a Triglav Nemzeti Park védi. A szabályok szigorúak, vadkempingezni nem lehet sehol, és komolyan is büntetik azt, akit tetten érnek.

Nem véletlenül büszkék a boveciek a természeti kincseikre, az elmúlt tíz évben ugyanis ugrásszerűen nőtt az ide látogató turisták száma. Korábban a kajakosok és a rafting szerelmesei jöttek, de mára rengeteg nyugat-európai ébredt rá arra, mennyire vonzó ez a hely, ahol még megvan a közép-európai volt kommunista országokból itt maradt vadság és a hegyvidéki emberek romantikájának ötvözete.

Ez az, ami számomra is különlegessé teszi ezt a helyet, vagyis az, hogy ellentétben a nyugati Alpok már-már luxusba hajló hegyi kultúrájával, itt még a maga egyszerűségében lehet élvezni egy Triglav-mászást, és biztosan nem fogunk találkozni hisztiző turistákkal, ami azért egyáltalán nem ritka a nyugati Alpok országaiban.

Az igaz ugyan, hogy nem kapunk kétoldalas borlapot, mint a Matterhornon Hörnli menedékházban, de a szlovén jota, azaz káposztás húsleves, és a Lasko vagy Union sör épp olyan jól fog esni a csúcsról visszatérve. Nem is beszélve a lekváros palacsintáról, ami az étlap kötelező része a hegyekben.

Akik nem vágynak háromezres hegyekre, azok is fantasztikus túrák közül válogathatnak itt.

A Soca partján vezető Alpok-Adria túraútvonala olyan pazar látványt nyújt, hogy ember legyen a talpán, aki nem telefotózott memóriakártyával tér innen haza.

A folyó színe egész évben lélegzetelállítóan zöldeskék, és ez a túra éppen a folyóparton kanyarog. Megszámlálhatatlanul sok függőhídon lehet átszelni a folyót szurdokok és kanyonok felett, ahol megcsodálhatjuk, mire képes a víz évmilliók alatt.

A Soca nem meleg, de a nyári hónapokban simán lehet benne fürödni, például a Lepena-szurdok gyönyörű hely, és a bátrabbak itt, a kanyon tetejéről ugrálhatnak a vízbe, mert az elég mély ehhez a mutatványhoz. Akik hegyi kerékpároznának, jobb helyet keresve sem találhatnak: a könnyű utaktól a félelmetes downhillig minden megvan. Például tekerjünk fel a Stol nevű hegyre Zaga felől, és a másik oldalon egy erdei ösvényen le lehet gurulni, de ez persze némi gyakorlatot is kíván.

Akik maradnának az országúti bringázásnál, azoknak kötelező feltekerni a Mangartra, ami Bovectől elég merész kaland, de el lehet autózni a Mangartra vezető hegyi út tövéig, és onnan kerékpározni fel a 2200 méteres nyeregbe.

Évek alatt a hagyományos kempingek mellett elszaporodtak a glampingek is, ahol a városi kényelemhez szokott turista azt az érzetet kapja, hogy a vadonban alszik, de egy hotelszoba kényelmét élvezve. Érdemes kipróbálni a Vodenca kempinget, vagy az Adrenalinceket.

Európa leghosszabb zipline-ját biztosan nem érdemes kihagyni: a Kanin-hegyre egy terepjáróval visznek fel, és csak néhány száz métert kell gyalogolni, onnantól pedig indul a csúszás négy, 600-800 méteres drótpályán.

Tényleg fantasztikus élmény, és fizikailag nem megerőltető.

Az elmúlt években számos új modern hely nyílt itt. A Hostel Soca Rocks igazán menő, ahol szállást és kalandprogramokat (rafting, kanyoning, sziklamászás és zipline) egyszerre foglalhatunk. A Thirsty Rivert a boveci Ana és az amerikai Chad alapította. Ez nem csak egy hostel, hanem az első helyi sörfőzde, ahol legalább tízféle különleges sörből válogathatunk, és kortyolgatás közben csodás képeket nézhetünk a Soca-völgyről.

Kihagyhatatlan a Kamp Lazar palacsintája, de csak azután, hogy ellátogattunk a Kozljak vízeséshez, ami egy titkos vízesés, vagyis egy barlangban található. Ide Kobaridból, azaz Caporettóból érkezünk, ami ismerősen csenghet a történelemórákról. Az 1917-es caporettói áttörés, azaz az isonzói csata helyszínén járunk. Az Isonzo a Soca olasz neve. Ebben a csatában az olasz hadsereget gyakorlatilag megsemmisítette az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje.

Az osztrák-magyar hadsereg egy valóságos falut emelt annak idején a kétezer méteres hegyormokra. Ide túráztunk fel, ahol a világháborús bunkerek között eszméletlen látványban lehet részünk. Ezen a túrán valóban a történelem legmeghatározóbb háborújának helyszínén járhatunk. Tucatnyi bunkeren másztunk át, és korabeli konzervdobozok és még számos beazonosíthatatlan rozsdás fémtárgy között fogyasztottuk el a szendvicsünket.

A táj káprázatosan szép, és nehéz elképzelni, hogy ez ne érintette volna meg a katonákat, bár nekik valószínűleg jobb dolguk is akadt, mint a tájat csodálni.

Kobaridba leérve mindenképp érdemes célba venni az Európa legjobb múzeumává választott világháborús múzeumot, ahol magyarul is lehet tárlatvezetést hallgatni. Ez tényleg csak egy rövid ajánló e csodás helyhez, ahol, amint ebből is kitűnik, az adrenalinra vágyók, a nyugodt természeti szépségek rajongói és a történelmi hagyományokra éhező turisták is megtalálják, amit keresnek. És garantáljuk, nem fognak csalódni.

(Fotó: a szerző, Unsplash.com)

Triglav | múzeum | mangart | zipline | bunker

FOLYTASD EZZEL

Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod

10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod

Rendeld meg a Roadster magazin 14. számát!

Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom