Close
Az európai Új-Zéland hatórányi autózásra van csak tőlünk

Az európai Új-Zéland hatórányi autózásra van csak tőlünk

A Júliai-Alpok központja, a szlovén Bovec és a Soca-folyó völgye, nem túlzás, annyira elvarázsol, mintha Új-Zélandra érkeztünk volna. A zöld nem csak ötven, de legalább több száz árnyalata és a türkiz színű folyó láttán a paradicsomban érezzük magunkat. Mindez köszönhető a sajátos klímának: a hegyek és a tenger közelsége miatt sokat esik az eső egész évben, de sokat süt a nap is.

Szlovénia kis ország, de egészen különleges adottságokkal bír. Négy nagy európai földrajzi régió találkozik itt: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Meditteránum. A szlovénok az elsők voltak, akik kiváltak Jugoszláviából, és független államot alapítottak még a háborús konfliktus alatt 1991-ben, és első volt jugoszláv tagállamként bevezették az eurót.

Kis ország, alig kétmillióan lakják, de számos dialektust beszélnek. A boveci például nagyon eltér a többitől. Imádják a természetben végezhető sportokat, szinte mindenki kajakozik, kerékpározik vagy túrázik. A boveciek nagyon vigyáznak arra, amit örökségül kaptak, hihetetlenül óvják a természeti kincseiket, ennek meg is van az eredménye.

Én több mint egy évtizede járom a Júliai-Alpok ösvényeit, de nem nagyon láttam szemetelő szlovént, és szemetet sem a hegyekben.

A Soca vizét bármikor megihatod, mint ahogy bármely patak vagy forrás tisztítás nélkül iható a hegyekben. A Triglavot, vagyis Szlovénia legmagasabb csúcsát és Júliai-Alpok hegyeit, amelyek közel háromezer méter magasságba nyúlnak, a Triglav Nemzeti Park védi. A szabályok szigorúak, vadkempingezni nem lehet sehol, és komolyan is büntetik azt, akit tetten érnek.

Nem véletlenül büszkék a boveciek a természeti kincseikre, az elmúlt tíz évben ugyanis ugrásszerűen nőtt az ide látogató turisták száma. Korábban a kajakosok és a rafting szerelmesei jöttek, de mára rengeteg nyugat-európai ébredt rá arra, mennyire vonzó ez a hely, ahol még megvan a közép-európai volt kommunista országokból itt maradt vadság és a hegyvidéki emberek romantikájának ötvözete.

Ez az, ami számomra is különlegessé teszi ezt a helyet, vagyis az, hogy ellentétben a nyugati Alpok már-már luxusba hajló hegyi kultúrájával, itt még a maga egyszerűségében lehet élvezni egy Triglav-mászást, és biztosan nem fogunk találkozni hisztiző turistákkal, ami azért egyáltalán nem ritka a nyugati Alpok országaiban.

Az igaz ugyan, hogy nem kapunk kétoldalas borlapot, mint a Matterhornon Hörnli menedékházban, de a szlovén jota, azaz káposztás húsleves, és a Lasko vagy Union sör épp olyan jól fog esni a csúcsról visszatérve. Nem is beszélve a lekváros palacsintáról, ami az étlap kötelező része a hegyekben.

Akik nem vágynak háromezres hegyekre, azok is fantasztikus túrák közül válogathatnak itt.

A Soca partján vezető Alpok-Adria túraútvonala olyan pazar látványt nyújt, hogy ember legyen a talpán, aki nem telefotózott memóriakártyával tér innen haza.

A folyó színe egész évben lélegzetelállítóan zöldeskék, és ez a túra éppen a folyóparton kanyarog. Megszámlálhatatlanul sok függőhídon lehet átszelni a folyót szurdokok és kanyonok felett, ahol megcsodálhatjuk, mire képes a víz évmilliók alatt.

A Soca nem meleg, de a nyári hónapokban simán lehet benne fürödni, például a Lepena-szurdok gyönyörű hely, és a bátrabbak itt, a kanyon tetejéről ugrálhatnak a vízbe, mert az elég mély ehhez a mutatványhoz. Akik hegyi kerékpároznának, jobb helyet keresve sem találhatnak: a könnyű utaktól a félelmetes downhillig minden megvan. Például tekerjünk fel a Stol nevű hegyre Zaga felől, és a másik oldalon egy erdei ösvényen le lehet gurulni, de ez persze némi gyakorlatot is kíván.

Akik maradnának az országúti bringázásnál, azoknak kötelező feltekerni a Mangartra, ami Bovectől elég merész kaland, de el lehet autózni a Mangartra vezető hegyi út tövéig, és onnan kerékpározni fel a 2200 méteres nyeregbe.

Évek alatt a hagyományos kempingek mellett elszaporodtak a glampingek is, ahol a városi kényelemhez szokott turista azt az érzetet kapja, hogy a vadonban alszik, de egy hotelszoba kényelmét élvezve. Érdemes kipróbálni a Vodenca kempinget, vagy az Adrenalinceket.

Európa leghosszabb zipline-ját biztosan nem érdemes kihagyni: a Kanin-hegyre egy terepjáróval visznek fel, és csak néhány száz métert kell gyalogolni, onnantól pedig indul a csúszás négy, 600-800 méteres drótpályán.

Tényleg fantasztikus élmény, és fizikailag nem megerőltető.

Az elmúlt években számos új modern hely nyílt itt. A Hostel Soca Rocks igazán menő, ahol szállást és kalandprogramokat (rafting, kanyoning, sziklamászás és zipline) egyszerre foglalhatunk. A Thirsty Rivert a boveci Ana és az amerikai Chad alapította. Ez nem csak egy hostel, hanem az első helyi sörfőzde, ahol legalább tízféle különleges sörből válogathatunk, és kortyolgatás közben csodás képeket nézhetünk a Soca-völgyről.

Kihagyhatatlan a Kamp Lazar palacsintája, de csak azután, hogy ellátogattunk a Kozljak vízeséshez, ami egy titkos vízesés, vagyis egy barlangban található. Ide Kobaridból, azaz Caporettóból érkezünk, ami ismerősen csenghet a történelemórákról. Az 1917-es caporettói áttörés, azaz az isonzói csata helyszínén járunk. Az Isonzo a Soca olasz neve. Ebben a csatában az olasz hadsereget gyakorlatilag megsemmisítette az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje.

Az osztrák-magyar hadsereg egy valóságos falut emelt annak idején a kétezer méteres hegyormokra. Ide túráztunk fel, ahol a világháborús bunkerek között eszméletlen látványban lehet részünk. Ezen a túrán valóban a történelem legmeghatározóbb háborújának helyszínén járhatunk. Tucatnyi bunkeren másztunk át, és korabeli konzervdobozok és még számos beazonosíthatatlan rozsdás fémtárgy között fogyasztottuk el a szendvicsünket.

A táj káprázatosan szép, és nehéz elképzelni, hogy ez ne érintette volna meg a katonákat, bár nekik valószínűleg jobb dolguk is akadt, mint a tájat csodálni.

Kobaridba leérve mindenképp érdemes célba venni az Európa legjobb múzeumává választott világháborús múzeumot, ahol magyarul is lehet tárlatvezetést hallgatni. Ez tényleg csak egy rövid ajánló e csodás helyhez, ahol, amint ebből is kitűnik, az adrenalinra vágyók, a nyugodt természeti szépségek rajongói és a történelmi hagyományokra éhező turisták is megtalálják, amit keresnek. És garantáljuk, nem fognak csalódni.

(Fotó: a szerző, Unsplash.com)

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom