Néhány hét múlva indul a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, ami alatt újabb etapjához érkezik a Tiszta forrás című sorozat. Április 8-án ezúttal az egyik szomszédos országunk mutatja meg magát Bartók Béla balkáni és magyar gyűjtései nyomán, méghozzá nem akármilyen line uppal.
A Tiszta forrás az elmúlt években több olyan izgalmas, különböző művészeti ágakat ötvöző előadást álmodott színpadra, amelyek például Bartók törökországi népzenei gyűjtőkörútjának legjobbjaira épültek, illetve a parasztzene és a barokk zene közötti kapcsolódásokat, valamint a bartóki zene jazzre gyakorolt hatását állították a középpontba. A Bartók által lejegyzett dallamok ma is jelentős hatással vannak a hagyományos népművészetre és a komolyzenére, ugyanakkor folyamatos inspirációforrással táplálják a jazz és a világzene alkotóit.
Bartók különösen nagy figyelmet fordított a magyarok, valamint a velük évszázadok óta együtt élő népcsoportok parasztzenéjének kutatására, úgyhogy a sorozat legújabb előadása ezúttal a szerb népzene világát mutatja meg a közönségnek.
A szerbek előszeretettel hivatkoznak magukra zenei nemzetként, eme meggyőződésük pedig mélyen gyökerezik abban az évszázadokon át formálódó zenei örökségben, amely Kelet és Nyugat hatásainak találkozásából született. Egy régi szerb mondás szerint „aki énekel, nem gondol rosszra” – ennél találóbban aligha lehetne megfogalmazni a zenéhez fűződő viszonyukat.
A hagyományos szerb népzene gyökerei sok száz évre nyúlnak vissza, míg a klasszikus zenének rövid múltja van csupán.
A szerb népzene hangulatvilágát erősen befolyásolta a török hatás, bár az utóbbi két évszázadban nyugati impulzusok is érték.
A dallamok szájról szájra terjedtek, gyakran kísérte őket a fuvola, a trombita, a dob vagy a duda hangja. A népi hangszerek közül különösen jellegzetesnek számít a guszle, ami egy egyhúros hangszer, valamint a hangját tekintve a fuvolára emlékeztető frula, illetve a Vajdaságban meghatározó szereplő a tambura is. Érdekesség, hogy a harmonika és a hegedű csak később vált a zenei élet részévé, a trombita viszont idővel különös népszerűségre tett szert. Szerbia nemzeti néptánca a kolo, amelynek számos változata létezik a különböző régiókban, a legismertebbek közé az Užičko kolo és a Moravac tartozik. Napjainkban a szerbek zenei palettája rendkívül sokszínűnek mondható: a hagyományos népdalok és a starogradske dallamok mellett a pop, rock, turbófolk, rap, hip-hop, elektro és a house zene egyaránt a kultúra része.
A bizonyos április 8-ai esemény házigazdája a Müpa Bartók Béla Hangversenyterme lesz, ahol nem csupán zene dominál majd, hanem színpompás táncokat és egy kurrens zenekart is láthatunk. Az összművészeti produkcióban fellép Básits Branka, Herczku Ágnes, Radis Afrodité (ének), Szlama László (koboz), Okos Gergely (dob), a Söndörgő, a Győri Balett, valamint a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara.
A világzenei szcénában felkapott névnek számító Söndörgő tradicionális délszláv zenét játszik, elsődleges hangszerük a szerb mellett a magyar népzenében egyaránt népszerű tambura, de hangzásuk legalább ilyen fontos elemét képezik különböző fúvósok és a harmonika is. A tradicionális zenék ősisége, a klasszikus zene kifinomultsága, a rockzene energiái és Bartók gondolkodásának tisztasága jellemzi az együttest, amely a nemzetközi világzenei színtér egyik legizgalmasabb, leginnovatívabb, legsikeresebb zenekara manapság.
A Győri Balettről alighanem mindenki tudja, hogy a magyar táncélet egyik meghatározó formációja. Repertoárja felöleli a táncművészet szinte valamennyi ágát a klasszikus balettől a kortárs táncig, a táncszínháztól a gyermekprodukciókig. Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes az évezredes folklórkincset magas művészi szinten mutatja meg. Korszerű színpadi eszközökkel hozza közelebb a tradícióhoz kötődő valamennyi műfajt, azaz a történeti zenét és táncot, az autentikus népzenét és néptáncot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat, no meg a Bartók Béla ars poeticáján nyugvó kortárs táncszínházat, szóval, az összművészeti est elég autentikusnak ígérkezik. Jegyeket ide kattintva lehet vásárolni.
(Fotók: Csibi Szilvia, Müpa)
Magyar Állami Népi Együttes | győri balett | dalok | nagy sztori | müpa | bartók béla
Amikor a Városliget a nappalidig ér – Élet a Dürer Park zöld ligetében
A tavaszi stílus kulcsa: jól megválasztott ékszerek
Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
Egykori színház lett a világ legszebb könyvesboltja
Soha nem volt ennyi dollármilliomos a világon – És még gazdagabbak lettek
6 budapesti program, amivel igazán jól indul a június
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!