Van bennük valami reménykeltő, sokszor képesek vagyunk jelzésnek venni, ha szivárványt látunk. Neve latinul arcus pluvius, ami esős boltívet jelent. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a szivárványokról, hiszen ez az augusztus nemcsak a csillaghullást hozza el, de az időjárásnak köszönhetően sokszor észlelhetjük majd az optikai jelenséget. Felejtsük el, hogy kincsre lel, aki eljut a szivárvány végéhez, mert van sokkal érdekesebb tény is velük kapcsolatosan.
Az ókorban úgy gondolták, amikor szivárványt látnak, az Írisz műve. Ő Zeusz hírnöke, a szivárvány istennője, aki a halottak lelkét végső nyughelyükre, az Élüszioni kertekbe kalauzolja. A hiedelmek szerint a színes égi tünemény hidat jelentett az élők és a holtak földje között.
Egészen a 17. századig fogalmunk sem volt arról, hogy mi is ez az egész szivárvány jelenség. Mitől alakul ki, miért ezek a színek alkotják és hogy van erre tudományos magyarázat. A megfejtést végül Descartes hozta el, vagyis a koordináta-rendszeren és filozófiai munkáin kívül ezt is neki köszönhetjük.
Descartes felismerése előtt akörül is viták folytak, hogy valójában hány színből áll egy szivárvány. Ugyanekkor jegyezték le, hogy piros, sárga, zöld, kék és lila színűek a "csíkjai". Az indigót és a narancsot Isaac Newton adta hozzá a képlethez. Az igazság az, hogy kár lenne színekre bontani, hiszen egyáltalán nincsen erős határvonal a színek között, egymásba folynak és megannyi árnyalatot produkálnak még.
Dupla szivárványok akkor jöhetnek létre, ha a fény duplán törik meg egyetlen vízcseppen belül is és ezáltal kettősen tükröződik. Meg lehet figyelni, hogy a második szivárvány csíkjainak színei mindig halványabbak és éppen a tükörképei a szokásosnak, vagyis az ibolyaszín kerül kívülre.
A két tünemény közötti területet Alexander-féle sötét sávnak nevezik.
Nem az ég az egyedüli, ahol kialakulhatnak, hiszen elég, ha jó szögben találkozik fény és víz. Így lehet, hogy mini szivárványok keletkeznek egy slagos locsoláskor, vízeséseknél, tengeri fuvallatoknál.
A valaha lejegyzett, leghosszabb ideig tartó szivárvány Angliában észlelték, 1994-ben. Reggel kilenc órától egészen délután háromig tartott a jelenség.
Minden ember, minden szivárványt máshogy lát, hiszen az összes lehetséges szögből másképpen észlelhető a színpompás sáv.
Ez az ív tulajdonképpen egy teljes kör, amit mi a Földről egy boltívnek látunk, két elcsíphetetlen végponttal. Valójában egy egész kört formáz, amit a levegőből lehet észlelni.
A Hawaii-szigeteken jegyzik le a legtöbb szivárványt, viszont délidőben ott is nehéz látni őket, a nap állása miatt.
Ez is érdekelhet:
Az emberiség 80%-a fényszennyezett környezetben éli mindennapjait. Ha szabad szemmel csodálnánk meg a Tejutat, nem sok helyen, de van még rá esélyünk.
(Fotók: Unsplash)
természet | szivárvány | jelenség | rainbow | funfacts
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Gyászol a filmvilág: 78 éves korában meghalt Sam Neill
Egészen különleges kiállítás vonzza most mágnesként a műkedvelőket Barcelonába
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!