Van bennük valami reménykeltő, sokszor képesek vagyunk jelzésnek venni, ha szivárványt látunk. Neve latinul arcus pluvius, ami esős boltívet jelent. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a szivárványokról, hiszen ez az augusztus nemcsak a csillaghullást hozza el, de az időjárásnak köszönhetően sokszor észlelhetjük majd az optikai jelenséget. Felejtsük el, hogy kincsre lel, aki eljut a szivárvány végéhez, mert van sokkal érdekesebb tény is velük kapcsolatosan.
Az ókorban úgy gondolták, amikor szivárványt látnak, az Írisz műve. Ő Zeusz hírnöke, a szivárvány istennője, aki a halottak lelkét végső nyughelyükre, az Élüszioni kertekbe kalauzolja. A hiedelmek szerint a színes égi tünemény hidat jelentett az élők és a holtak földje között.
Egészen a 17. századig fogalmunk sem volt arról, hogy mi is ez az egész szivárvány jelenség. Mitől alakul ki, miért ezek a színek alkotják és hogy van erre tudományos magyarázat. A megfejtést végül Descartes hozta el, vagyis a koordináta-rendszeren és filozófiai munkáin kívül ezt is neki köszönhetjük.
Descartes felismerése előtt akörül is viták folytak, hogy valójában hány színből áll egy szivárvány. Ugyanekkor jegyezték le, hogy piros, sárga, zöld, kék és lila színűek a "csíkjai". Az indigót és a narancsot Isaac Newton adta hozzá a képlethez. Az igazság az, hogy kár lenne színekre bontani, hiszen egyáltalán nincsen erős határvonal a színek között, egymásba folynak és megannyi árnyalatot produkálnak még.
Dupla szivárványok akkor jöhetnek létre, ha a fény duplán törik meg egyetlen vízcseppen belül is és ezáltal kettősen tükröződik. Meg lehet figyelni, hogy a második szivárvány csíkjainak színei mindig halványabbak és éppen a tükörképei a szokásosnak, vagyis az ibolyaszín kerül kívülre.
A két tünemény közötti területet Alexander-féle sötét sávnak nevezik.
Nem az ég az egyedüli, ahol kialakulhatnak, hiszen elég, ha jó szögben találkozik fény és víz. Így lehet, hogy mini szivárványok keletkeznek egy slagos locsoláskor, vízeséseknél, tengeri fuvallatoknál.
A valaha lejegyzett, leghosszabb ideig tartó szivárvány Angliában észlelték, 1994-ben. Reggel kilenc órától egészen délután háromig tartott a jelenség.
Minden ember, minden szivárványt máshogy lát, hiszen az összes lehetséges szögből másképpen észlelhető a színpompás sáv.
Ez az ív tulajdonképpen egy teljes kör, amit mi a Földről egy boltívnek látunk, két elcsíphetetlen végponttal. Valójában egy egész kört formáz, amit a levegőből lehet észlelni.
A Hawaii-szigeteken jegyzik le a legtöbb szivárványt, viszont délidőben ott is nehéz látni őket, a nap állása miatt.
Ez is érdekelhet:
Az emberiség 80%-a fényszennyezett környezetben éli mindennapjait. Ha szabad szemmel csodálnánk meg a Tejutat, nem sok helyen, de van még rá esélyünk.
(Fotók: Unsplash)
rainbow | szivárvány | természet | jelenség | funfacts
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!