Close
“Csekély a lehetőség a puszta esztetizálásban” – Tombor Zoltán-interjú

“Csekély a lehetőség a puszta esztetizálásban” – Tombor Zoltán-interjú

Tombor Zoltán fotográfus neve nemcsak Magyarországon ismert, a nemzetközi élvonalba tartozik, és egyedi látásmódjával, sosem nyugvó kreativitásával már régen túlmutat a divatfotózáson. Olyan nagy múltú magazinoknak dolgozik, mint a Vogue, a Harper’s Bazaar, az Elle és a Time, elkészíti Alicia Keys kedvenc portréját, vagy gyönyörű feleségét, Nellit fotózza. Supernation névre hallgató bookazinjuk soron következő ötödik száma kapcsán beszélgettünk. 

– Mikor fogalmazódott meg bennetek, hogy egy teljesen saját projektet szeretnétek életre hívni?

– Régóta dédelgettük az ötletet, hogy egy olyan független kiadványt hozzunk létre, mely lehetőseget ad a szabad alkotásra, és mindez nyomtatott formában öltsön testet. Az első számot egy év halasztgatás után, 2014 őszén kezdtük megtervezni, Salát Zalán Péter dizájner barátunkkal.

– Tudnál a Supernation-hez hasonló tematikájú, koncepciójú magazint mondani?

– A Supernation-hez hasonló magazint nem nagyon ismerek, hiszen szokatlan átmenetet képez a monográfia és a periodika műfaja között. Több olyan rendszeresen megjelenő kiadvány létezik, mely egyetlen művész munkáját publikálja egy adott kiadásban, de ez esetben minden szám más-más alkotóhoz köthető.

– Miért tartod fontosnak a nyomtatott magazint, ha a közönségetek zöméhez mégis online felületeken keresztül jut el az újság tartalma?

– Napjainkban a fényképeket szinte csak monitoron vagy telefonon nézzük, a papírkép teljesen kiment a divatból, pedig a fotó eredetileg egy fizikai tárgy. A print mérete, tapintása és jellege szerves részét képezi az élménynek. Egy családi album, egy keretezett fotó az asztalon vagy egy hatalmas nagyítás a múzeum falán, mind-mind más élmény és viszony a fényképpel. A könyvet vagy újságot a kezünkben vagy ölünkben tartjuk, intim kapcsolatban vagyunk vele, fontossá válnak a helyszín fényviszonyai is.

A papírnak tapintása, illata és hangja is van, sőt a lapozás ritmusa is befolyásolja a vizuális élmény egészét. Egy sokkal komplexebb és emberközelibb érzékelés ez, mint egy világító kijelző.

– Mennyi ideig dolgoztok egy kiadáson? Szorongat bármilyen határidő, vagy a saját tempótokban haladtok?

– Gyártási szempontok miatt alakult úgy, hogy az újsag minden év őszén jelenik meg. A divatban durván fél évvel járunk az aktuális szezon előtt, tehát március és július között készülnek az őszi-téli anyagok, míg október és február között a tavaszi-nyáriak. Külső helyszínen vagy természetes fényben fotózni egyszerűbb a nyári hónapokban, hiszen hosszabbak a napok, és általában jobb az idő is. Az aktuális szám hosszától és témájától függően, általában három-négy hónap alatt épül fel, mely a fotózás megtervezésétől a kész nyomdai kiadvány elkészültéig tart.

– Hogyan történik a terjesztés? Fel lehet iratkozni a számokra, és így jutnak hozzá az olvasók/gyűjtők?

– A Super elsősorban annak a szűk szakmai körnek készül, akikkel együtt dolgozom, illetve a jövőben dolgozni szeretnék, tehát a szabad alkotói szerepe mellett promóciós értéke is van. A negyedik szám kapható volt néhány ikonikus újság- és könyvesboltban Budapesten, Londonban es New Yorkban is, míg az első három, illetve a most megjelent ötödik szám nem került hivatalosan forgalomba.

– Teljesen független, szabad, szponzoroktól mentes magazin a Supernation. Milyen érzés így alkotni?

– Sok hirdetői és szponzori ajánlatot kaptunk az elmúlt években, de a Super eredeti ötlete pont a teljes függetlenség jegyében született, így kizárólag saját erőforrásból készül. Az ilyen mértékű szabadság alkotói oldalról remek lehetőség, gyártási oldalról viszont sokszor nehezítő tényező, hiszen minden nagyobb márka a hirdetők függvényében válik elérhetővé. Az újság tematikája is változott idővel, kevésbé fókuszálunk divattartalom bemutatására, sokkal inkább a történetmesélés és a saját esztétikai és képi ötleteink megalkotása a fő cél.

– Az utolsó számban például inkább egy dokumentarista sorozatot látunk, tényleg a történetmesélés a lényeg.

– Huszonöt éve fényképezek divatot, és egyre inkább úgy érzem, csekély a lehetőség a puszta esztetizálásban. A divat remek platform, de számomra történet, és ez esetben líra nélkül nem lenne elég. Izgalmas vegyíteni a képriport műfaját és a fikciót, pláne egy olyan történetben, mely ennyire közel állt a szívünkhöz.

– Az eddigi számok anyagai javarészt Amerikában készūltek. Most hogyhogy Magyarország mellett döntöttetek?

– Az ötödik szám rendhagyó, hiszen Magyarországon készült, és a főszereplője a legismertebb magyar modell, Palvin Barbara. Az ötödik kiadás témája a hazaérkezés, visszatérés a gyökerekhez, melyet a gyermekkorom emlékein keresztül mutatok be, egy jól ismert kelet-európai díszletben. Nagyon hálás vagyok Barbarának és az ügynökeinek is, hogy segítettek a közös munka realizálásában. Barbi remek választás, hiszen első kézből ismeri ezt a világot, és közeli barátságunk is segített, hogy egy személyes és intim fotósorozat jöhessen létre.

– Most tartotok az ötödik kiadásnál. Mennyiben más ez, mint az eddigi négy szám?

– Először hívtunk meg magyar írót. Nyáry Luca korát meghazudtoló mélységű írásai egy magasabb szellemi síkra emelik a Supernation-t. Nemcsak azért, mert pontosítják a narratívát és jó mankót adnak a képek mellé, hanem azért is, mert Luca pont olyan korú, mint a Barbara által megformált tinédzser karakter.

Imádok fiatalokkal együtt dolgozni, nagyon inspiráló az ennyire friss és pezsgő életenergia.

– Sok magyar vonatkozása van a magazinnak, rajtatok kívül is. Tudatos ez, hogy hangsúlyosan magyar közreműködőkkel dolgoztok?

– A 2015-ös első Supert Axente Vanessának szenteltük, aki tökéletes választásnak bizonyult egy New Yorkban készülő modern és letisztult fekete-fehér divatsorozathoz. Vanessa esetében a karakter volt az elsődleges szempont, az, hogy mindketten magyarok vagyunk, csak a véletlen műve. Aztán 2016-ban több modellel dolgoztunk együtt, összesen négy különálló sorozatban. Ennek a kiadásnak a három divattémájú szériája Londonban készült, míg az utolsó, csak kezeket bemutató anyag Budapesten.

A harmadik kiadásban nem volt magyar modell, Ling Liut New Yorkban, Lara Mullent Londonban fotografáltam. A tavalyi számban Rajzák Kinga volt a főszereplő, aki nemcsak modell, hanem mint író is közreműködött az újság létrehozásában. Az egyhetes, riportszerű road trip New York Upstate-től Coney Islandig tartott. A történet egyfajta merengés, vagy inkább meditáció az amerikai kultúrán, egy európai ember lencséjén keresztül. Kinga egy valódi rocksztár, páratlan divatkulturális tapasztalatokkal.

– Tekintve, hogy teljesen független magazin a Supernation, kevesebb a szabály? Engedtek a spontaneitásnak is, vagy kőbe vésitek a saját szabályaitokat?

– Minden produkció pontos tervezés és időbeosztás alapján készül, ebben Nellié a főszerep. Az utolsó számmal volt az eddigi legtöbb munkánk, hiszen a stáb nagyobb része külföldről jött, és a helyszínek felkutatása, illetve a fotózás megvalósítása is nagy energiát emésztett fel. A spontaneitásnak inkább a konkrét fotózás közben van nagy szerepe, melynek persze a pontos előkészítés a feltétele.

– Melyik volt eddig a legkülönlegesebb supernationös fotózás? A helyszín, modell, koncepció, időjárás, vagy bármi miatt?

– A legkülönlegesebb superes fotózási élményünk Kingához fűződik. Az első fotózási napon hajnalban kiderült, hogy otthon hagytam a filmeket a hűtőben.

– Axente Vanessa, Rajzák Kinga, Palvin Barbara… a legkeresettebb magyar modellek. Kivel szeretnétek még együtt dolgozni a közeljövőben?

– Még nem kezdtük el a következő szám tervezését, de könnyen lehet, hogy 2020-ban nem modellt választunk főszereplőnek.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Supernation, Tombor Zoltán szíves hozzájárulásával)

supernation | new york | fotográfia | axente vanessa | photography

FOLYTASD EZZEL

Bob Dylan jól átverte a rajongóit legújabb könyvében, de ők mégis rájöttek a csalásra

Nem csak az utazásra és az éttermekre éheztünk ki a covid alatt: történelmi rekorddal zárt a világ legnagyobb művészeti fesztiválja

Rendeld meg a Roadster magazin 10. számát!
Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Instagram