Lehet, hogy abba kellene hagynunk a történelmi helyszínek látogatását?

A Roadsteren is megírtuk, hogy idén nyáron több vandál is kárt okozott a Colosseumban, a túlturizmus miatt létszámstopot vezettek be az Akropolisznál, letörtek egy darabot Firenze híres szobráról és kidöntötték a munkások a kínai nagy fal egy részét, ezzel visszafordíthatatlan károkat okozva. Ezek után könnyen felvetődik a kérdés: veszélyeztetjük a legbecsesebb történelmi helyeinket már a puszta jelenlétünkkel is? 

A felelőtlen emberek, a turistatömegek és a klímaváltozás hatalmas károkat okoznak a történelmi kincseinkben. Danielle Willkens történész,  egyetemi docens a turizmus örökségvédelmi helyszínekre gyakorolt hatását tanulmányozza. Kutatása során egyaránt kiemelt figyelmet szentel az idő múlása okozta károknak és a vandalizmusnak is. Egy ösztöndíjnak köszönhetően bejárta a világnak azon pontjait, amelyeket elárasztottak a turisták.

Eljutott a Feröer-szigetektől Kubán át Petráig.

„Az emberek jönnek és egy homokkőfaragvány oldalát dörzsölik” – mondja Willkens. „Lehet, hogy ártalmatlannak érzik a tettüket, de figyelembe kell venni, hogy emberek milliói teszik ugyanezt.” Willkens megjegyzi, hogy az évszázadok során ez a rengeteg emberi értintés katasztrofális hatásokkal járhat a történelmi helyszíneken és a műtárgyakon egyaránt.

De szerinte az sem ritka, hogy a helyreállítási munkálatok okoznak több kárt, mint hasznot. Az 1980-as években például egy eljárással több tonnányi történelmi falazatban okoztak károkat. Amit konzerválásnak és műemlékmegőrzésnek tartottak, valójában hatalmas hiba volt. Ennek ellenére

a szakértő nem gondolja úgy, hogy le kellene állítani a turizmust ezeken a helyszíneken.

„Ezek a helyszínek az élőké vagy a halottaké?” – teszi fel a kérdést. Meglátása szerint, van valami varázslatos abban, ha úgy ismerjük meg egy hely gazdag történelmét, ha közben például érezzük Hadrianus villájának kertjében a fenyőfák illatát.

„Nem megoldás, ha mindent múzeummá varázsolunk, és mindent üveg mögé rakunk” – fűzi hozzá.

Thaïsa Way tájtörténész szerint sem lenne helyes a történelmi helyszíneket teljesen elzárni az emberi interakcióktól, azonban mérlegelni kell azt, hogy a látogatók milyen hatást gyakorolnak a kijelölt területekre. Úgy látja, a kulcs a helyszínek felelős őrzésének finanszírozásában van, megfelelő szervezéssel és anyagi erőforrások áldozásával ugyanis sokat lehet tenni. Emellett szintén hatékonynak tartja a turisták létszámstopját.

Meglátása szerint, ha mindenki mindenhová elmegy a világon, a jövő nemzedékeitől vesszük el a látogatás lehetőségét.

"Ha most túlzásba esünk, elveszíthetjük ezeket a helyeket" - teszi hozzá.

Szerinte a helyszínek "pihentetése" a festményekhez hasonlóan, szintén segíthet. Emellett azt javasolja, biztosítsanak a történelmi helyek elsőbbséget a diákcsoportoknak és szemléltessék, hogyan kell viselkedni.

"Meg kell tanulnunk, hogyan legyünk jól viselkedő turisták" – mutat rá.

Willkens szerint a helytelenül viselkedő turisták többsége a húszas és harmincas éveikben jár, a vandalizmust pedig a közösségi média ösztönzi. A fiatal generáció tagjai ugyanis sok mindent megosztanak ezeken a platformokon, és részükről egyfajta figyelemfelkeltő akció a károkozás. Közben ugyanis ez jár a fejükben:

„Figyelj, csinálok valamit, amiről tudom, hogy nem lenne szabad!” –

A szakértő úgy véli, egyre több helyen tiltják majd meg a fotózkodást, mivel nem akarják majd, hogy a történelmi úti célok TikTok-kihívások helyszíneivé váljanak.

A Machu Picchu és az egyiptomi piramisok állapota az éghajlattal összefüggő erózió miatt romlik. Meglátása szerint ezen helyeken érdemes kitágítani az utazás perspektíváját és virtuális túrákra csábítani az embereket. Bár véleménye szerint a digitális dokumentáció nem nyújtja ugyanazt az élményt, mint a személyes látogatás, részleges megoldást jelenthet. Élményt tud nyújtani ugyanis azok számára, akik fizikai állapotuk miatt nem tudnak megközelíteni egy-egy helyszínt, vagy egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy külföldre utazzanak, és meglátogassák a világ csodáit.

"Ha egy ötödik osztályos diák fel tud venni egy VR-szemüveget, és végig sétálhat egy helyszínen, ahol a Qing-dinasztiáról, a Római Birodalomról vagy a majákról beszélünk, miért ne tennék meg? "–  mondja. Úgy látja, egy helyszín virtuális valóságon keresztüli felfedezése nagyon jó lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalabb generációk érdeklődését felkeltsék a történelmi helyszínek iránt.

(Forrás: Architectural Digest, fotók: Getty)

nagy sztori | tömegturizmus | utazás | túlturizmus | örökségvédelem