A Szudéta-vidék Ora-hegységét a múlt században szinte kizárólag német ajkúak lakták, így amikor 1945 után kitelepítették őket, az emberek teljesen eltűntek a tájról – akik szerették ezt az vidéket, elmentek. Ötszáz elnéptelenedett falu és másfél ezer elhagyott tanya maradt utánuk a lejtőkön. Az egyik megőrzött épületet most értő módon újították fel.
Különleges projektet fejezett be nemrég a cseh No Architects: egy kitelepítés után elnéptelenedett vidék egyik házát, amit 1945 után egészen a közelmúltig használtak ugyan, de egyre csak esetlegesen, hol menedékhelynek, hol síklubnak, mígnem minden újraélesztési kísérlet dacára végleg elhagyatottá vált.
Az építészek most nyári táboroknak és családi hegyi szálláshelyeknek alakították át, mindezt a korabeli szabványoknak megfelelően. Ami talán szokatlan, hogy
végleg elhagyták a „melankolikus nosztalgia és a felszínes hegyi romantika” vonalát.
Abból indultak ki, hogy korábban lüktetett ott az élet, ezért akartak szakítani az örökké elhagyatott, pusztuló régió mítoszával. A „szegény vidéken való túlélés” hősies narratívája helyett életet sugárzó vidéket akartak mutatni, ami nem szégyelli az igényeit és a kortárs jellegét, mi több, optimizmust kínál még a viszonylag zord hegyi körülmények között is.
A komplexum új életéhez a fehér színt választották – radikálisan, az utak kavicsát is beleértve. A régi épületre egy tartós fehér „acélsapkát” helyeztek, az ablakok „elpusztíthatatlan” vas keretébe törhetetlen üveget építettek be.
Mindezt helyi, Ora-hegyi kőből, a múlt romjain épült talapzatra helyezték.
A környezetet helyenként murvás ösvényekkel szórták meg, a tóparton pedig egy kis strandot alakítottak ki.
Egy régi és egy új épület alkot egyetlen tömeget, 320 m² beépített területen, míg a ház bruttó alapterülete 650 m². Fedett, zárható terasz köti össze a régi házat az újjal, egyetlen időjárásálló tetőzettel.
A hosszú távú siker érdekében azonban egy olyan helyet is létre kellett hozni, amely nem naiv, és megérti a hegyek természeti erőit, amelyekkel szembesül, ahogyan azok a generációk is megértették őket, akik évszázadokkal előttünk adták tovább tapasztalataikat.
Csak így lehet itt letelepedni. Az Ora-hegységben a határ mindkét oldalán rövid a nyár: az utolsó fagyok még júniusban is előfordulhatnak itt, az elsők pedig már szeptemberben megjelennek. A tengerszint feletti 900 méteres magasságban az éves átlaghőmérséklet 4 °C körül mozog, a hó akár évi 100 napon is esik, a hegygerinceken pedig akár 200+ napon.
Heves esőzések idején a víz gyakran veszélyesen elfolyik a nedves lejtőkön a kialakult folyómedren kívül, és állandóan vízzel elárasztott tőzeglápokban köt ki. Durván az év harmadát hosszú téli ködök jellemzik.
Ilyen körülmények között, a városi infrastruktúra biztonsága nélkül, a házakat fenntartható módon kell építeni: nemcsak időjárásállónak kell lenniük, hanem hosszú távú, olcsó üzemeltetésre is alkalmasnak kell lenniük.
Ezért a ház előtti széles rét alá talajkollektort telepítettek, a rövid nyári napsütésből származó energiát az épületek fűtésére és egy újonnan fúrt kútból származó, gyökértisztítón átvezetett víz felmelegítésére használják fel. A házban minden – a kameráktól a lámpákon és zárakon át az ablakredőnyökig – távolról vezérelhető.
A lakóterek – a lakások és a gondnok házának belső terei – egyszerűek és hangulatosak, ugyanakkor tartósak a nagy látogatói igénybevétel végett.
(Forrás és drónfotók: No Architects, fotók: Studio Flusser)
építészet | galéria | dizájn | műemlék | csehország | nagy sztori
A szemüveg, amiben önmagad lehetsz
Sportfotózás mobillal? Ezzel a Leica-kamerás Xiaomi-telefonnal bámulatos képeket lehet lőni
Valami furcsa ebben a családi házban. Rájössz, mi az?
Izgalmas brunch és bar koncepcióval lépett szintet a Studio Arkitekter
Autóroncsokból szól a zene a Nantes-i Operaház előtt
Új magyar dizájnkezdeményezés bukkant fel a térképen
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!