A szaúd-arábiai Turajf települését egy oázisban alapították, hatalmi központtá vált, majd elhagyatott romváros lett. Most világörökségi helyszín, amit a külföldiek is megismerhetnek.
At-Turaif vagy magyar átírásban csak Turajf települését a 15. században alapították ad Dir’ijah-oázisban, jelenleg pedig Szaúd-Arábia fővárosa, Rijád északnyugati elővárosához tartozik. 1446-ban az akkori uralkodó, Ibn Dir hívta be a Perzsa-öböl mellől a baráti Murada-törzset, amelynek tagjai több telepet is alapítottak, a településegyüttest pedig Dir’ijah-nak nevezték el.
Hamarosan a leendő Szaúd-Arábia legfontosabb politikai és történelmi központjává vált a település.
A Hanifa-vádi nyugati oldalán lévő Turajf uralkodója a Szaud-dinasztiát és a területen később létrejövő Szaudi-államot alapító Muhammad ibn Saud volt, aki 1744-ben egyezségre lépett a keleti oldalt uraló Muhammad ibn Abd al-Wahhab sejkkel. Muhammad ibn Saud később kiterjesztette a hatalmát az arab félsziget nagyobb részére, és 1806-ban Mekkát is elfoglalta.
Dir’ijah maradt a hatalmi központ 1818-ig, amikor lerombolták a törökökkel vívott háborúban. Hosszú ideig csak az egykori főváros romjai álltak a területen, az elmúlt években viszont egyre több maradványt hoztak olyan állapotba, hogy a turisták is felkereshessék azokat.
Több palota és a teljes város romjai fennmaradtak, de a terület elsivatagosodott az ezredfordulóra, amikor az erre létrejött fejlesztési hatóság nagyszabású helyreállítási projektet indított, hogy a nagyvilág is megismerhesse a romvárost. A vályogból készült épületek a Najdi építészeti és dekorációs stílus jegyeit hordozzák, míg a terület 2010 júliusa óta UNESCO világörökségi helyszín, ahol jelenleg is régészeti feltárások zajlanak, hogy fokozatosan egy szabadtéri múzeummá fejlesszék.
Turajf vályogépületei alkalmazkodnak a sivatagi klímához; a legfontosabb közülük a négy emelet magas Szalva-palota a 19. század elejéről
, amit az első Szaúdi-dinasztia egyik legjelentősebb épületének tartanak, de kulturálisan hasonlóan jelentős a város erődrendszere, illetve a fellegvára, a muszlim vallást megreformáló vahhábita mozgalom első központja.
Ezeket az épületeket már fel is újították, ahogy a Szaad Szaúd-palotát is, a hozzátartozó vendégházzal és a fürdővel együtt.
(Fotók: GettyImages)
At-Turaif | unesco világörökség | unesco | nagy sztori | szaud-arábia
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!