Vadon Jánossal ismerheted meg hazánk legizgalmasabb várait egy új műsorban

Várfoglalók címmel tűzi képernyőre a Spektrum vadonatúj saját gyártású sorozatát, amelyben Vadon János, az ismert rádiós és televíziós műsorvezető vezetésével az ország legtitokzatosabb középkori várairól hull le a lepel. Igazi kalandokat követhetünk figyelemmel az ólomöntés, a palánkvárak, a boszorkányröptetés, a lovagok és fejedelmek korából, mai felfedezőkkel és a modern technológia segítségével. Információban és humorban nem lesz hiány.

Rejtélyekről vallanak a romok

Jani maga is bevallottan „várimádó”, így a csatorna keresve sem találhatott volna jobb partnert arra, hogy bemutassa Magyarország kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb várait Somlótól kezdve, Ónodon át egészen Boldogkőig, néhol a legendás Rockenbauer-túra, a Másfélmillió lépés Magyarországon ösvényein.

Helyi szakértők, várbarátok, várkapitányok is megszólalnak a sorozatban, így a velük folytatott beszélgetések során feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de számtalan máig magyarázatra váró rejtély is előkerül:

titkos alagutakról, legendás vitézekről, vagy hogy mi köze i.sz. 121-ben vértanúhalált halt Szent Fausztinusnak II. Rákóczi Ferenchez.

Hazafik és hazaárulók, pénzverők és pénzhamisítók történetei bontakoznak ki, de a Júdás-bölcső, a nagy somoskői vonatrablás, és a legrégebbi magyar harang titkaira is fény derül a Várfoglalók stábját követve.

A sorozat összesen húsz erődítményt mutat be közelebbről rendkívül informatív, ugyanakkor humorban gazdag stílusban.

– Mi volt a legemlékezetesebb pillanat számodra a sorozat készítése során? – szól a kérdés a műsor házigazdájához.

– Számtalan ilyen pillanatot fel tudnék sorolni, de a legemlékezetesebbek azok a helyzetek voltak, amikor egy általam jól ismert helyszín újdonsággal tudott szolgálni. Ilyen volt például a somlói vár, amit egy girokopteren ülve a levegőből is megcsodálhattam, vagy a siklósi vár 40 méter mély várkútja, ahol még maga a várkapitány sem járt, de én lemászhattam! Ezek hihetetlen élmények egy várbarát számára! Utóbbi helyszín ráadásul a vár legrégebbi pontja is egyúttal, hiszen az erődítmények alapjait mindig olyan helyen rakták le, ahol volt víznyerési vagy tározási lehetőség, hiszen ezek a túlélés zálogai voltak pl. egy ostrom során. Szóval rengeteg élményben volt részem, amiket a Várfoglaló nézői is átélhetnek majd a sorozat nézése közben.

– Miért érdemes nézni a Várfoglalókat és kik alkotják a célcsoportot?

– A Várfoglalókat kis túlzással 0-100 éves korig mindenkinek ajánlom. Aki szereti a történelmet, a várakat, és a természetet, mind mind talál majd olyan pillanatot a műsorban, amit szeretni fog. Ezek a várak a történelmünk építőkövei, olyan alapok amikre a jelenünk is épül. A végváraink a török megszállás idején másfél évszázadon át a fennmaradásunk kulcsai voltak, sokat köszönhetünk nekik nem csak mi, de azt gondolom, hogy egész Európa. Érdemes őket jobban megismerni, ez a műsor ebben sokat segít, amellett, hogy ezáltal mi is tisztelettel adózhatunk az ott élő és haló emberek, hazafik emlékének.

– Melyik várba költöznél be a legszívesebben, ha a pár száz évvel ezelőtt élnél?

– Minél kisebb annál jobb, hogy ne érezzem magam elveszve benne és olcsóbb legyen befűteni (mondja nevetve). Vitány, vagy Hollókő várát választanám, mind a kettő apró, de nagyon izgalmas, hangulatos váracska. De ide sorolnám a Várpalota melletti Bátorkőt is, amiből mára már nem sok marad, de hajdanán egy masszív, fallal körülvett lakótorony adta a magját. Az évszázadok alatt folyamatosan lepusztult és a 19. században vélhetően villámcsapás is érte, így mára ennek a három emeletes, négyszögletes toronynak csak az egyik fala dacol az idővel az erdő mélyén. De még így is fantasztikusan hangulatos rom, ezért a Várfoglalókból sem maradhatott ki.

A műsorból kiderül többek között, milyen most Ozorai Pipó és felesége, Borbála vára, mely remek állapotban várja a látogatókat. A stáb ellátogat Tatára is, ahol az ország egyetlen vízi vára található, amelyet eredeti vizesárok rendszer övez, és Drégely vára is főszerepet kap, amelyért 1552-ben mindössze 146 magyar vitéz küzdött halálig a 12 ezres török túlerővel szemben. A Szondi György vezette maréknyi csapat végül három napos hősi küzdelem után elesett, de a várkapitány neve mai napig a török ellenes háborúk egyik legbátrabb vitézeként ismert. A stáb elutazott Borsod megye legfiatalabb várához, Szerencsre, de a Tatabánya melletti vadregényes Vitányvár romjaihoz is felmásztak a Vértes északi lejtőjén, ahol a romokat mára már szinte teljesen benőtte az erdő.

A tizenkét részes sorozaton a Filmdzsungel Stúdió tizenhat fős stábja dolgozott, akik kézikamerával, filmkészítésre alkalmas okostelefonokkal és légifelvételekkel tették igazán látványossá a végeredményt. A sorozatot ráadásul olyan 3D látványrajzokkal is kiegészítették, amelyek remekül példázzák, hogyan is nézhettek ki az erődítmények több száz évvel ezelőtt.

Az előkészületekkel több mint fél évet töltött el a tudományos ismeretterjesztő és természetfilm gyártásban rendkívül járatos Filmdzsungel csapata, és végül huszonhárom nap alatt rögzítették a felvételeket. Ezalatt több mint ötezer kilométert tettek gyalogosan, autóval, kenuval, kerékpárral, lovon, lovashintón vagy adott esetben szamárháton, néha kötéllel a föld alá ereszkedve vagy éppen sziklákon lógva. Egyszóval mindent megtettek azért, hogy a sorozat információban, látványban és humorban is gazdag legyen.

(Fotók: Szabó Gábor)

spektrum | vadon jános | tv műsor | várfoglalók | történelem