Close
Versenyben a világ leggyorsabb autója címért

Versenyben a világ leggyorsabb autója címért

Ha a világ leggyorsabb autójáról esik szó, akkor a Bugatti vagy a Koenigsegg juthat eszünkbe, de a meccset még korántsem játszották le: mostanában ismét fellángolt a verseny, hogy melyik gyártó áll elő a leggyorsabb szuperautóval, amit meg is lehet venni.

A sebességrekordok hajszolása nagyjából egyidős az automobillal, és bár az első nagyobb példányszámban gyártott gépjármű, a ló nélküli lovas kocsira hasonlító Benz Velo még csak 19 km/h-val tudott döcögni a másfél lóerős, egyhengeres motorjával 1894-ben, a kalandorok évről évre egyre nagyobb sebességet értek el.

Camille Jenatzy az „Örök elégedetlen” névre keresztelt elektromos autójával, miután először lépte át a 100 km/h sebességet Párizs közelében

1899-ben a belga Camille Jenatzy a lövedékformájú elektromos autójával lépte át a bűvös száz kilométeres óránkénti sebességet, 1906-ra egy gőzhajtású járművel a kétszáz is megvolt, és a bátor pilóták a harmincas évekre már a négyszázas határt ostromolták. A sugárhajtás új lendületet adott a kísérleteknek, végül 1997-ben a hangsebességet is sikerült átlépni Andy Green vadászpilótának, aki a csapatával jelenleg az 1600 km/h elérésén dolgozik.

1997-ben a Thrust SSC állította be az első szuperszonikus szárazföldi sebességrekordot a nevadai sivatagban

A szárazföldi sebességrekorder gépek azonban már egyáltalán nem nevezhetők autónak, kerekük csak azért van, hogy legyen mivel gördülni a száguldás helyszíneként szolgáló kiszáradt sóstómederben, de igazából alacsonyan szálló, szárny nélküli sugárhajtású repülőgépek ezek. Számunkra jóval kézzelfoghatóbbak lehetnek azok az autók, amiket valóban meg is lehet venni, és közútra lehet hajtani velük.

A sorozatban gyártott sportautók között a 3,4 literes, 160 lóerős hathengeres motorral hajtott Jaguar XK120 lépte át elsőként a 200 km/h határt

Az igazán gyors sportkocsik kora a második világháború után jött el. A sorozatgyártású autók közül a Jaguar XK120 végsebessége lépte át először a kétszázat 1949-ben, az ötvenes években pedig a sirályszárnyas Mercedes-Benz 300 SL és az Aston Martin DB4 GT számított a világ leggyorsabb sportautójának a 245 km/h sebességével. Az első szuperautónak azonban nem ezeket, hanem a csodálatos formájú Lamborghini Miurát tartják, aminek 1969-ben jött ki a 375 lóerős változata, és ez 288 km/h sebességével jó időre bebiztosította magának az elsőséget.

A világ első szupersportautójának mondják a középmotoros Lamborghini Miurát, amit 3,9 literes V12-essel szereltek

A nyolcvanas években olyan típusok váltották egymást az élen, mint a Lamborghini Countach, a Porsche 959 és a Ruf CTR, már háromszáz feletti tempóval, míg 1993-ban jött a fantasztikus, 627 lóerős McLaren F1, és 386,7 km/h-val egy évtizedre legyőzhetetlennek bizonyult. A rekordját csak 2005-ben döntötte meg az első modern szuperautó, a 16 hengeres, 1001 lóerős Bugatti Veyron, amely 408,47 km/h-val először lépte át a négyszázas határt.

Sokáig tartotta a világ leggyorsabb szériagyártású sportautójának rekordját a 6,1 literes V12-es BMW-motorral szerelt McLaren F1

A Bugatti bajuszát többször is megrángatták a kisebb gyártók. 2007-ben a Shelby Supercars amerikai V8-asával repített gépe vette át a Guinness-rekordot, amit a Bugatti csak három évvel később tudott visszaszerezni a Veyron feljavított kiadásával és annak 431 km/h végsebességével. A Grand Sportból ugyan harminc példányt legyártottak, de a bárki által megvehető példányokon 415-nél korlátozta a száguldást az elektronika. Az amerikai Hennessey pedig hiába ért el 435 km/h-t a Venom GT-vel a Kennedy űrközpont kifutópályáján, ha nem tudta legyártani a rekordhoz szükséges darabszámot.

A legújabb kihívó Svédországból érkezett. Christian von Koenigsegg szuperautója, az Agera RS három éve 447,19 km/h-ra javította a rekordot, és a Guinness a mai napig ezt tartja nyilván a leggyorsabbként.

A Bugatti közben ugyan elkészült a Veyron utódjának szánt Chironnal, aminek a rekorddöntésre épített, és később kis sorozatban gyártásba kerülő változatával sikerült elérni a 490 km/h-t, de a világrekordokat hitelesítő szervezet ezt nem ismeri el.

A Guinness ugyanis előírja, hogy a mindkét irányban elért, egy órán belül mért sebesség átlaga számít, így a pálya lejtése vagy a hátszél nem befolyásolhatja az eredményt.

A nevadai sivatagban lévő kifutópályán a Koenigsegg elérte ugyan a 458 km/h-t, de a visszaút átlagával együtt az rekordja 447 km/h lett. A Volkswagen-csoporthoz tartozó Bugatti azonban ragaszkodott a saját tesztpályájához a németországi Ehra-Lessienben, mert ott vannak meg az általuk elvárt biztonsági követelmények, a huszonegy kilométer hosszú, három sáv széles pályát végig biztonsági korláttal látták el. A pálya adottságaival magyarázzák azt is, miért csak egy irányban futottak: az aszfalt kopása miatt az ellenkező irányban túlságosan felforrósodtak volna az abroncsok, ami veszélyeket rejt magában.

A Bugatti a Chiron eredményével együtt azt is bejelentette, hogy nem tör ennél nagyobb sebességre, ezzel utat adott a riválisok kísérleteinek.

Nem is kevesen törnek a világ leggyorsabb autója címére, köztük a két korábbi rekorder is ott található. A Shelby Supercars már egy évtizede dolgozik azon, hogy valóra váljon a Tuatara, aminek a rekord légellenállású formáját a korábban Ferrarinak és Maseratinak rajzoló Jason Castriota tervezte, a házon belül fejlesztett 5,9 literes biturbó V8-as motorja pedig etanollal tankolva 1750 lóerőre képes.

Hasonló elvek szerint épül a Hennessey szuperautója, amely a Shelby mellett szintén a 480 km/h sebesség elérését tűzte ki célul. A texasi tuningcég saját fejlesztésű 7,6 literes biturbó V8-as motort épít a Venom F5-be, ami 1600 lóerős teljesítményével tíz másodpercen belül képes lenne elérni a 300 km/h-t, és a négyszáz is meglenne neki, mire újra tízet számolunk.

Idén a Koenigsegg is bemutatta az új csodafegyverét, amely az Agera utódjának szánt, egy éve leleplezett Jesko alapjára épül. A Bugattihoz hasonlóan módosították a karosszériát, a jobb aerodinamika érdekében a hátsó részét megnyújtották, és a hatalmas szárny helyett olyan függőleges terelőlapokat szereltek fel, mint az F–15-ös vadászgépekre. Az ötliteres biturbó V8-as motorja etanollal tankolva adja le az 1600 lóerőt, amivel jelentősen gyorsabb lehet, mint az elődje. Az éles tesztek még hátra vannak, de a szimulációk szerint

akár az 530 km/h-t is elérheti a Jesko Absolut, ami ugyanakkor a gyártója szerint egy mindennap használható, kényelmes sportautó lesz.

Hol a határ a sebesség hajszolásában? Mind inkább úgy tűnik, hogy elértük. A Bugatti már lemondott az ötszázas határ meghódításáról, és amíg a Hennessey és a Shelby Supercars álma még megvalósításra vár, addig Christian von Koenigsegg is kijelentette, hogy soha, a jövőben sem fognak gyorsabb autót építeni, mint a Jesko Absolut.

Ez is érdekelhet:

Tíz érdekes újdonság, amit nem láttunk az elmaradt genfi autószalonon

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom