Villanyautó, önvezetés és okosjárművek – Így fogunk autózni 2028-ban

Mi lesz tíz év múlva? Legkésőbb tíz év múlva kiderül, addig viszont elképzeltük, hogyan fér majd meg egymás mellett a robotizált és humán erőforrás által vezetett kocsi, mi lesz a tömegközlekedéssel és a taxikkal, és milyen autó lesz a használtpiaci sláger.

Ha körülnézünk az autóiparban, vagy akár csak az utcán, ki kell jelentenünk, hogy a nagyjából százéves kihagyás után visszatérő villanyautózás több múló divatnál, és lassan töltőoszlopból is többet találunk a városban, mint fából (bár ez csak félig örömhír). Még piacon vannak a százvalahány kilométer hatótávolságú, nyugodt haladásra való elektromos kocsik, de már megjelentek az olyanok is, amelyeknél a gázadással párhuzamosan a pulzusunk is felszalad (helló, BMW i3/i3s).

Iszunk és vezetünk utazunk?

De nem csak a benzint vagy gázolajt váltó elektromos áram, és a tankot helyettesítő akkucsomag az egyetlen érdekesség az autótörténelem éppen íródó fejezetében. Drágább új autókban tapasztalhatjuk, hogy a sáv- és követésitávolság-tartás már elég magabiztosan megy nekik, teljesen hihető, hogy alig néhány év múlva már nyugodtan – és legálisan – kortyolhatjuk majd a sört a vezetőülésben, már ha lesz még akkor ilyen elnevezésű alkatrész az autóban.

Mi lesz, ha összeeresztjük az okos autókat a buta az olykor hibázó emberek által vezetett kocsikkal? Tényleg csökken majd a balesetek száma? Kitiltják majd a ma még új, de benzin- vagy dízelmotoros, emberirányítású autókat valaha a forgalomból? Kell egyáltalán saját autó, vagy bármikor, perceken belül értünk jön majd a robotizált?

Sorolhatjuk még a kérdéseket, de pontos válaszok egyelőre nincsenek. Ha pedig jósolunk, akkor jósoljunk rendesen: az internet nem felejt, és ha mi se felejtjük el, hogy 2018-ban volt egy ilyen cikk a Roadsteren, nézzük majd meg öt-tíz év múlva, mi valósult meg az itt leírtakból, vagy min mosolygunk majd akkor úgy, mint ma az atomreaktorral szerelt autó egykori tervein.

2028, Budapest.

Már bejáratódtak a 3-as metróvonal felújított szerelvényei, a városvezetés pedig bejelentette, hogy hamarosan elkészítik a 2-es vonal akadálymentesítési terveit. A Lánchíd felújítása csúszik ugyan, de már csak évekre vagyunk az átadásától, a turisták pedig értékelik, hogy az ellenőrökkel elvégeztettek egy kötelező, kétórás angolnyelv-tanfolyamot.

Népszerű a köznyelv által csak tovább kombinált bérletnek hívott Kombinált bérlet plusz 2, amellyel nem csak a tömegközlekedési járműveken lehet utazni, hanem – egyszerre maximum fél óráig – a közbringákat is lehet használni, havi háromszáz perc erejéig pedig a közösségi autókat is.

A dugódíjról még nem sikerült megállapodni, az óránként 1200-2500 forintos parkolási díjnak így is van visszatartó-ereje. A hibridek zöld rendszámát évekkel korábban visszavonták, a magántulajdonú villanyautók még viselhetik, de már azok is csak nyolcvanszázalékos parkolásidíj-kedvezményt kapnak. A 2000 előtt gyártott benzines és 2015 előtti dízelautók már csak csúcsidőn kívül közlekedhetnek – ha nem túl magas a légszennyezettség –, a kétütemű robogókat kitiltották.

Már nem ingyenesek a városi villanytöltők, a költségekkel automatikusan megterhelik az üzembentartó folyószámláját, de legalább a kizárólag elektromos autókból álló taxikat letiltották róluk, azok csak a telephelyükön töltődhetnek – ez nem is okoz nekik gondot, mióta az olcsó villanykocsik is simán elmennek ötszáz kilométert egy töltéssel. A taxisok meg eleve nem moroghatnak nagyon, csak útlezárásokkal érték el, hogy egyelőre megmaradjon a munkájuk.

Vannak már ugyanis önvezető autók. Egy vállalkozás teljesen robotizált flottát indított volna, forradalmasítva a személyszállítást, de gyorsan hoztak egy jogszabályt, úgyhogy az automata kocsik egyelőre a városi áruszállításban és a helyközi közlekedésben terjednek igazán, meg persze a trendérzékeny polgárok között.

Nyugalom, vannak még rendes autók is.

Szó van arról, hogy minden autóba kötelezően előírják az önvezető funkciót, de középkategóriától felfelé ez már természetes, extraként pedig a kisebb kocsikba is érdemes megvenni, mert ezek akkor is használhatók lesznek, ha betiltják a legnagyobb baleseti kockázatot: az embert, aki vezet.

Pedig most a legjobb villanyautót vezetni. Az újak egy töltéssel elmennek akár ezerötszáz kilométert is – igen, ha akarjuk, vezetnünk sem kell –, de sokan tisztában vannak vele, hogy – forgalomban legalábbis – már nem vezethetnek sokáig, ezért csak a szombat éjjel kapcsolják be a robotmódot.

És most a legjobb villanyautót, vagy erősen villanyos hibridet is venni. Egy új villanykiskocsi árából megvehető a fiatalkori álom, az autó, amely úgy nyújt szupersportkocsis élményt, hogy még szmogriadóban is autózhatunk vele, és nem zavar, hogy bő ezer forint a benzin literje.

A korukat megelőző autók előnye, hogy később sem tűnnek ósdinak, legfeljebb azt a kort már nem előzik meg. Lehet, hogy már tízéves egy 2018-as évjáratú i8-as – sőt, egészen biztosan tízéves –, a formája viszont kortalanul futurisztikus, még ha ez képzavarnak is hangzik, a ConnectedDrive-hoz hasonló hálózati navigációs rendszer még ma sincs minden kocsiban, meg persze közel négyszáz lóerő és összkerékhajtás sincs. Az élmény pedig olyan, amit réges-rég, a kétezres évek elején csak száz kilométerenként több mint húsz liter üzemanyag elégetésével, és annyi káros anyag kibocsátásával lehetett elérni, amennyit 2028-ban már leírni sem mer senki a történészeken kívül.

Egyre több befektető lát viszont fantáziát lezárt területeken kialakítandó úthálózatokban és élményparkokban, ahol a kétezres évek elejének elképesztő teljesítményű ikonikus sportautóit lehet vezetni. A nyugodt, tavaszi fasorban gurulástól a szerpentinen csapatásig mindent kipróbálhatnak a vezetők, akik ott nem gépek, hanem emberek. Csak saját felelősségre persze – ahogyan az néhány évvel azelőttig az természetes is volt.

(Fotók: BMW)

közlekedés | bmw i3 | elektromos autó | bmw i8