Atomautó, guruló piramis és a többiek: öt meghökkentő koncepcióautó

A tanulmányautóknál legfeljebb annyi szabályt kell betartaniuk a tervezőknek, hogy ne legyen túl szokványos. Sok koncepciót kiemelhetnénk, ami megmutatta az adott márka jövőképét, fejlettségét vagy fantáziáját, de most ötösre szorítottuk a listát.

Ford Nucleon

Az ötvenes években, amikor az atomenergia népszerűségének csúcsán volt – Amerikában, nem Japánban –, szinte kötelező volt valakinek egy atommeghajtású autót tervezni. A Ford magára vállalta a feladatot: a Nucleonba egy, az atom-tengeralattjáróékhoz hasonló, annál persze sokkal kisebb reaktort szántak, amely egy zárt rendszerben, vizet forralva hajtotta volna meg a gőzturbinákat, és így közvetlenül az autót.

Már akkoriban is tudták, hogy a sugárzás hamar képes lenne elpusztítani a vevőket, ezért kétféleképp is szavatolták volna a biztonságot: egy különleges, sugárzáscsökkentő réteggel, illetve

az utastér előrébb helyezésével.

Sajnos Szerencsére maketten kívül egyetlen igazi, működőképes példány sem készült a Nucleonból, így az emberiségnek még várnia kell a nyolcezer kilométer hatótávolságú autóra, viszont nem gurulnak potenciális atomkatasztrófák az utakon.

Lancia Stratos Zero

A formája még épp olyan döbbenetes, mint 1970-ben volt, az egyik legkülönlegesebb tulajdonsága viszont csak azokon a képeken látszik, ahol van viszonyítási alap: a magassága 84 centiméter, vagyis alig néhány centivel magasabb, mint három, egymásra rakott sörösrekesz.

A Bertone színeiben Marcello Gandini tervezte, és méltán lett az autótörténelem egyik legismertebb tanulmányautója. Az ülések helyett inkább íveknek nevezhető elemekre a sík szélvédőt felhajtva lehetett beülni, és onnan vezérelni a Fulvia 1,6 literes V4-es benzinmotorját. A torinói autószalon után unalmasabb szürkére fújták, később visszaállították az eredeti bronzszínt.

Cadillac Sixteen

Addig ámuldozunk csak az 5,7 méteres hosszúságon, több mint kétmeteres szélességen és a 24 colos kerekeken, amíg nem derül ki, miért is Sixteen a típusnév: mert a tanulmányautó egy V16-os motort kapott. A Cadillacnek már a harmincas években is volt hasonló motorja, bár az nem tudott ezer lóerőt, ahogyan a 2003-as Sixteen 13,6 literes motorja.

Természetesen nem lett belőle szériamodell, de a kupészerű, ám négyajtós karosszéria ma már nem ritkaság, ahogyan a LED-fényszórók és a hengerlekapcsolás sem futurisztikus álom csupán.

Citroën Karin Concept

A Citroën volt az a gyártó, amely a maga idejében, az ötvenes évek közepén űrhajónak tűnő DS-t nemcsak elkészített, bemutatott, de gyártani is kezdte, tehát tőle nem meglepő, inkább elvárható, hogy extravagáns módon közelítse meg a tanulmányautók témakörét. Az 1980-as párizsi szalonon leleplezett, a Trevor Flore által tervezett Tarinra nem lehet panaszunk: hagyományos tető helyett egy piramissal fedték le, amelynek a közepe alatt ült a vezető, a két utasa tőle balra és jobbra, kicsit hátrébb foglalhatott helyet.

A négyhengeres motorral hajtott piramisautó részleteiben felfedezhetők a márka jellegzetességei: a félig burkolt hátsó kerekek, az SM-hez hasonló fényszórók, a valójában kétküllős, de stílusában egyküllős kormány és a kapcsolók, no meg a hidropneumatikus felfüggesztés és az elsőkerék-meghajtás. Senkit nem lepett meg, hogy sosem lépett túl a koncepciautó-fázison.

Mercedes-Benz C 111

A Wankel-motor fénykorában, a hatvanas években sok gyártó megvette a licencet, például a Mercedes-Benz is. Ők azonban nem egy polgári autót terveztek köré – ahogyan például az NSU a márkát bedöntő Ro 80-ast –, hanem egy ék elejű, buszfarú, sirályszárnyas szupersportkocsit. Az ajtónyitási mód nem véletlen: jelzi, hogy a 111-est a legendás 300 SL utódjának szánták.

Az ablakok és a fényszórók a karosszériába simulnak, a beltérben viszont sok részlet az akkor gyártásba küldött W 114/W 115 sorozatból, vagyis az állólámpásokból lehet ismerős, tehát nem állt messze attól, hogy sorozatgyártásba küldjék. De nem küldték, mert nem sikerült elfogadhatóvá tenni az akár 260 km/h végsebességhez segítő Wankel-motor fogyasztását és károsanyag-kibocsátását mérsékelni. Később kísérleteztek más motorral is, de végül lefújták a projektet, a Mercedes pedig nem lett szupersportkocsi-gyártó.

atommeghajtás | mercedes-benz c111 | ford nucleon | mercedes-benz | cadillac sixteen

FOLYTASD EZZEL

Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod

10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod

Rendeld meg a Roadster magazin 14. számát!

Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
Instagram
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom