Az ún. dark tourism, azaz sötét turizmus kedvelői számára kevés izgalmasabb hely létezik a Željava légibázisnál. A Bosznia-Hercegovina és Horvátország határvidékén fekvő elhagyatott katonai komplexum nem egy klasszikus látványosság. Nincs hivatalos bejárata, nincs jegypénztára, és nyitvatartási rend sem igazán tartozik hozzá. Éppen ez adja a különös vonzerejét, mert a látogató úgy érezheti, mintha egy elfelejtett korszak maradványai közé jutna be.
A Plješevica-hegy belsejébe vájt bázis egykor a volt Jugoszlávia legnagyobb föld alatti katonai repülőterének számított. Történelmi kódnevén Objekt 505, illetve Klek néven szerepelt. Nemcsak mérete, hanem költsége miatt is legendás létesítménynek tartották: az Atlas Obscura szerint az építési költsége nagyjából 6 milliárd dollárt tett ki (kb. 2100 milliárd forint), ami mai értéken már 10 milliárd dollár körüli összegnek felel meg (azaz kb. 3500 milliárd forintnak).
A komplexum 1948 és 1968 között, teljes titoktartás mellett épült fel. Josip Broz Tito a hidegháború legfeszültebb időszakában rendelte el a beruházást, attól tartva, hogy a Nyugat, vagy a Szovjetunió részéről nukleáris támadás vagy invázió érheti Jugoszláviát.
A hegy gyomrába süllyesztett bázis ezért nem egyszerű repülőtérnek készült, hanem egy olyan erődített rendszernek, ami ilyen végletes forgatókönyv esetén is működőképes maradhat.
A föld alatti rész mintegy 3,5 kilométernyi összekapcsolt alagútból állt. A félköríves rendszer hatalmas folyosóit úgy méretezték, hogy a vadászgépek kényelmesen mozoghassanak bennük; az alagutak nagyjából 16 méter szélesek, helyenként 12 méter magasak voltak. A bejáratokat száztonnás vasbeton robbanóajtók védték, az egész struktúrát pedig úgy tervezték, hogy elviseljen akár egy 20 kilotonnás nukleáris robbanást, vagyis egy Nagaszakira ledobott atombombáéhoz hasonló erejű csapást is.
A Željava valójában önfenntartó föld alatti városként működött. Saját vízellátása, áramfejlesztői, légszűrő rendszerei és laktanyái voltak, így akár ezer katona és pilóta is túlélhetett volna ott harminc napot teljes elszigeteltségben.
A Journal beszámolója szerint a bunkerben két teljes századnyi MiG–21-es vadászgép, vagyis körülbelül hatvan repülő is elfért.
A hegy gyomrából a gépek közvetlenül a külső kifutópályákra gurulhattak. A bázishoz öt kifutópálya tartozott, amelyek a sík tájon futottak végig, lehetővé téve, hogy riasztás esetén a gépek szinte azonnal felszálljanak.
A konstrukció tökéletesen tükrözte a hidegháborús logikát: gyors reagálás, maximális védelem, teljes titoktartás.
A bázis végét azonban nem külső támadás, hanem saját hadserege jelentette. 1992 májusában, Jugoszlávia széthullásának és a jugoszláv háborúk eszkalációjának idején a jugoszláv néphadsereg és a szerb hadsereg visszavonuló erői nem akarták, hogy a stratégiailag fontos létesítmény horvát vagy boszniai kézre kerüljön. Ezért az alagutakat megtöltötték 56 tonna robbanóanyaggal, majd felrobbantották az egész komplexumot. A detonáció akkora volt, hogy a közeli Bihács városában is érezni lehetett.
A robbanás súlyos károkat okozott. Fontos szerkezeti elemek omlottak össze, a hatalmas robbanóajtók megsemmisültek, a járatrendszert pedig mérgező vegyi füst töltötte meg, amely napokig égett.
A valaha szinte elpusztíthatatlannak tervezett bázisból így lett romos, komor és részben veszélyes ipari-katonai emlékhely.
Ma a Željava légibázis nyitott területnek számít, és ingyenesen látogatható. A helyszín Bihács közelében, illetve a Plitvicei-tavak térségétől sincs messze, így sok utazó különleges kitérőként is felveszi az útitervébe. A kifutópályákon autóval is végig lehet menni, és idegenvezetés is elérhető, de az egyéni felfedezés csak kellő körültekintéssel ajánlott. Utóbbinak elég prózai oka van: a bázis közvetlenül a horvát-boszniai határ mentén fekszik, és a környéket még mindig az 1990-es évek háborúiból visszamaradt aknamezők övezik. Emiatt létfontosságú szabályként van érvényben, hogy a látogatók ne hagyják el a beton kifutópályákat és más felületeket.
Egy rossz lépés ott szó szerint végzetes lehet.
A föld alatti járatok sem veszélytelenek. Odabent teljes a sötétség, több helyen sérült a szerkezet, a talajon mérgező por, laza fémdarabok és mély nyílások nehezítik a mozgást. „A Željava légibázis javarészt biztonságos. Egyes területeken azonban még mindig lehetnek fel nem robbant lőszerek, ezért kulcsfontosságú a kijelölt területeken belül maradni. Amíg nem hagyjuk el a burkolt felületeket, addig semmi bajunk nem lehet. Vigyázzunk a lyukakra és a fémhulladékokra az alagutakban. Hozzunk magunkkal erős zseblámpát!” – szól a figyelmeztetés.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a terület egy aktív EU-s külső határt érint. A horvát és a boszniai határőrség rendszeresen járőrözik a kifutópályák környékén, ezért a látogatóknak érdemes útlevelet vinniük magukkal. Az erdőn vagy burkolatlan ösvényeken átvezető, spontán átkelés a boszniai oldalra nemcsak kockázatos, hanem illegális határátlépésnek is minősülhet.
(Forrás: Express, fotók: Getty Images)
komplexum | Horvátország | történelem | bunker | bosznia-hercegovina | repülőgépek
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Ezekért a szabályszegésekért súlyos bírság járhat Európában
Két közeli hely is felkerült Európa legjobb útközbeni megállóinak listájára
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!