Téged segít vagy hátráltat a zenehallgatás munka közben?

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

Van, aki meg sem tud lenni nélküle, más pedig meg sem tud lenni vele – a munka közbeni zenehallgatás elmélyítheti a koncentrációt és produktívabbá tehet, de csak akkor, ha jól csinálod.

Sok munkánál a háttérben szóló zene javítja a dolgozó hangulatát és segíti ellazulni, ennek köszönhetően értelemszerűen jobb munkát végez – állapította meg egy új kutatás, amit amúgy is tudtunk. Viszont a tanulmány kitért olyan részletekre is, amiket érdemes végiggondolni:

Legjobban az alacsony hangerőn hallgatott, dalszöveg nélküli zenék – például a klasszikusok vagy a jazz – segítik a koncentrációt.

És persze nagyban függ a zene-munka viszony a munkaviszonytól is, mármint nem mindegy, milyen tevékenységet végzel. A főbb megállapítások:

• A zene javíthatja a koncentrációt és a memóriát: Azáltal, hogy mindkét agyféltekét megmozgatja és elősegíti a relaxációt, segít csökkenteni a stresszt és a szorongást.
• Tanuláshoz általában az instrumentális zene a legjobb: klasszikus, lo-fi, ambient, jazz vagy természethangok, mivel a dalszövegek könnyen elterelik a figyelmet.
• Válassz zenét a feladathoz: Csendes hangok kellenek az olvasáshoz vagy a matematikához, ritmikus zene a memorizáláshoz, és könnyed dallamok a kreatív munkához.
• Kísérletezz és alkalmazkodj: Az ideális „tanulózene” a tanulási stílusától és a feladat összetettségétől függ. Néha a csend a legjobb.
• Kontrolláld a (hang)környezetedet: Halkan hallgass zenét, ne legyen benne reklám, sőt csinálj direkt a koncentrációt segítő playlistet, eleve megelőzve a zavaró tényezőket.

Egy másik tanulmány – ezúttal a Brit Pszichológiai Társaságé – szerint a bolti eladók boldogabbnak és energikusabbnak érezték magukat a háttérzenétől, ugyanakkor bizonyos zenék, mint a karácsonyi dalok túl korai meghallgatása, lehangoltabbá és fáradtabbá tette őket.

Inkább semmit?

A „zenei eltérés” (music misfit, vagyis amikor a zene nem passzol a munkavállaló zenei igényeihez) pszichológiai hatását 166 főállású dolgozón vizsgálva megállapították, hogy ha a zenei igényeikkel ütköző háttérzenét kaptak,

a pozitív érzések mintegy 40%-kal csökkentek, míg a mentális fáradtság hasonló mértékben növekedett.

A zenei eltérés hatása különösen nagy volt azoknál az alkalmazottaknál, akik nehezebben tudták kizárni a háttérzajokat: náluk a pozitív érzések több mint felével estek, a mentális fáradtság pedig mintegy kétharmaddal nőtt.

Ügyfélélmény vagy elégedett dolgozó?

Egy további vizsgálat 68, háttérzenét alkalmazó munkahely (éttermek, kávézók, szupermarketek) dolgozóit figyelte három héten át, napi többszöri felméréssel. A zenei eltérés itt is csökkentette a pozitív érzéseket és növelte a mentális fáradtságot, különösen azoknál, akik kevésbé tudták kiszűrni a háttérzenét. Ráadásul

azokon a napokon, amikor a zene nem illett a dolgozó igényeihez, és nehezen is lehetett kizárni ezt, kevésbé voltak segítőkészek.

A háttérzenét általában az ügyfélélmény javítására használják, de a kutatás rámutat arra, hogy az alkalmazottakra gyakorolt hatását sokszor figyelmen kívül hagyják. A negatív hatás kulcsa nem maga a háttérzene, hanem a zenei eltérés, aminek a káros hatását csökkenthetik a menedzserek, ha lehetővé teszik az alkalmazottak számára, hogy válasszanak zenét, használjanak fejhallgatót vagy csendes teret biztosítanak nekik.

Fejhallgató ide vagy oda, ezeket a zenéket soha ne hallgasd a repülőn, mert még stresszesebb leszel tőlük.

(Forrás: BPS.org, NU.edu, fotó: Unsplash)

életmód | életstílus | munka | zene | dolgozó | zenehallgatás