A Raiffeisen 1995-ben, Magyarországon elsőként indította be privátbanki szolgáltatását. Negyedszázaddal később közel félszáz munkatárssal továbbra is azt csinálják, amihez a legjobban értenek, és közben nem feledkeznek el arról, hogy vannak izgalmas dolgok a tőzsdén, kötvényeken és certifikátokon túl is. Ilyen például a tenisz, a golf vagy a ralikrossz. Bálint Attilával, a Raiffeisen Bank privátbanki üzletágának vezetőjével beszélgettünk a privátbanki szolgáltatás előnyeiről, a vitorlázás iránti szenvedélyéről és a vagyonkezelésben lezajló generációváltásról.
– Hogyan lehet röviden összefoglalni: melyek a privátbanki szolgáltatás legnagyobb előnyei?
– A privátbank lényege, hogy egy már felépített vagyon ne csak dermedten üljön egy számlán, hanem folyamatosan hozamot hozzon. Mi ennek érdekében az ügyfél rendelkezésére bocsátjuk azokat a tőkepiaci ismereteket, amelyeknek évtizedek óta a birtokában vagyunk. Ehhez érteni kell a befektetési instrumentumok működését, miközben van egy erős pénzügyi, matematikai, és tapasztalati hátterünk is. Bankáraink többsége legalább húsz van a szakmában, azaz láttak már mindent, ami a megfontoltságnak az alapját képezi. A legfontosabb, hogy az ügyfelek bízzanak a bankárban, neki pedig legyen ideje arra, hogy az ügyfeleit időben felhívja és biztosítsa a kellő információkat.
– Hogyan indul a közös kapcsolat az ügyfelekkel?
– A belépési limit nálunk százmillió forintnál kezdődik. A kapcsolat elején legalább négy-öt alkalommal találkozunk, hogy alaposan megismerjük a potenciális ügyfelünket, az igényeit, az egyéniségét. A bankár részéről fontos az empátia. Bele kell gondolni, milyen az ügyfelünk élete. Nem traktálom olyan ajánlattal, ami nem illik hozzá, nem hívom olyan eseményre, ami nem érdekli, röviden: megbecsülöm az idejét, és csak olyan dolgokat hozok fel, amelyek potenciálisan érdekelhetik őt. Vagyunk annyian, hogy minden ügyféligényre tudunk találni egy megfelelő bankárt.
– A jó bankár olyan, mint egy jó barát? Mennyire szoros kapcsolatot építenek ki az ügyfeleikkel?
– Az a jó, ha két lépésre vagyunk az ügyféltől és ugyanennyire a banktól is. Mi kvázi tanácsadók vagyunk, akik az ügyfelek érdekeit nézik, de nem felejtjük el, hogy a bank a munkáltatónk.
Természetesen tudunk rugalmasak lenni: ha az ügyfél utazik, ott tudunk lenni a reptér várójában, ha golfozik, mellé szegődünk, ha vitorlázik, találkozunk a kikötőben. Mindkettő sportot értjük, szeretjük.
Nem titok, hogy az én szórakozásom a vitorlázás, évtizedekkel ezelőtt beleszerettem, nehezen tudok tőle szabadulni, de ezt is a szakmámnak köszönhetem. A legutóbbi Kékszalagon összetettben százötödikek lettünk, az osztályunkban pedig – nyolcméteres One Design –, harmadikok. Ma már a nagyfiammal versenyzem, volt, hogy ketten alkottunk egy csapatot, meg is nyertük az osztályunkat, hatalmas élmény volt.
De ha valakinek a ralikrossz a szerelme, egy jó bankár hétfőn megnézi, hogy az ügyfele nyert-e valamit a hétvégi versenyen, és felhívja, hogy beszélgessen vele erről. A tenisz iránt rajongó ügyfeleinkkel is nagyjából tíz százalék szól a pénzügyekről, a többi az aktuális teniszmeccsekről. Ezeket a tényezőket igyekszünk feltérképezni és megjegyezni, fejben tartani. Figyelünk a részletekre.
– Mi történik akkor, amikor az ügyfeleik egy bizonyos kort elérve a következő generációra bíznák a vállalat vagy vagyon kezelését? Hogyan tud ilyen esetben segíteni egy privátbank?
– Magyarországon azért kritikus ez a kérdés, mert nálunk a rendszerváltás idején sokan egyszerre álltak a startvonalhoz, és sokan valószínűleg egyszerre fognak úgy dönteni, hogy eljött az ideje egy kényelmesebb időskornak. A privátbanki szektor nem a megszerzett pozícióit félti, hanem úgy gondoljuk, össztársadalmi jelentőséggel bír, hogy mi lesz ezeknek a vagyonoknak és vállalkozásoknak a sorsa. Fontos kérdés, hogy a következő generációnak mik lehetnek a valós szándékai, nekik pedig el kell kezdeniük gondolkozni, hogy mit szeretnének.
Napjainkban a családi viszonyok is bonyolultabbak, több a mozaikcsalád, de mi tudunk segíteni abban, hogy a vagyon védett maradjon. Segíteni tudunk abban az esetben is, ha nincs megfelelő potenciális cégvezető az örökösök között. Ilyenkor felkutatunk olyan nemzetközi céget, amely mondjuk pontosan olyan vállalkozást keres, mint az ügyfelünké. Nemrég hoztuk tető alá a sokadik ilyen ügyletet. Mi megpróbáljuk az ügyfelek figyelmét felhívni arra, hogy a vagyon átadása a generációk között kockázatokkal járhat, és támogatjuk őket abban, hogy igyekezzenek olyan sarokpontokat lefektetni, amelyek megvédhetik őket a jövőben.
Vannak más, nehezebb aspektusok is. Nyilvánvalóan senki nem szeret a saját halálára gondolni, de azt szoktuk mondani, ha valaki rendezettnek szeretné tudni a jövőt, akkor ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell. Az lesz rendezett, amit mi magunk elrendezünk. Én megpróbálok ennek a folyamatnak az élén járni. Elmúltam ötvenéves, és csináltam egy végrendeletet, mert végrendelkezni csak akkor nehéz, ha abban azt érezzük, hogy az elmúlásunkra nyomunk egy pecsétet. Szerintem a felelős gondolkodás része, hogy tudomásul vesszük, hogy nem tudjuk, mi van számunkra megírva a nagy könyvben. És ha az ember törekszik arra, hogy rendezett életet éljen, akkor szeretné garantálni ezt a rendezettséget arra az időszakra is, aminek már nem lehet a részese.
– Ha elkezdik a közös munkát, mennyi időt tölt átlagosan önökkel egy ügyfél?
– Mi indítottuk az első privátbanki szolgáltatást Magyarországon, nemrég ünnepeltük a huszonötödik születésnapunkat. Az évforduló alkalmából megnéztük, hogy ki az, aki az induláskor, 1995-ben csatlakozott hozzánk, és még ma is velünk van. Hihetetlen, de több százan vannak. A huszonötödik évforduló alkalmából igyekeztem mindenkivel személyesen is találkozni. Végigutaztam az ország nagyvárosait, vacsoraestek keretében elevenítettük fel a régi emlékeket. Több hétig tartott, mire mindenkivel találkoztam, és híztam is vagy három kilót.
Nekünk az a célunk, hogy diverzifikált portfólióval, kellő figyelemmel, jó időben meghozott lépésekkel hozzunk egy stabil, évi két-három százalékos hozamot az infláción felül. Ezt az eredményt különböző utakon érhetjük el. Ha ezt a célt egy vállalati vagy államkötvény, vagy egy jó részvénycsomag, esetleg egy jól összerakott certifikát valamilyen kombinációin keresztül érhetjük el, akkor ezekhez örömmel nyúlunk. Amikor nagy tőzsdei zuhanások vannak, sokan igyekeznének szabadulni a részvényektől, de mi igyekszünk meggyőzni az ügyfeleinket, hogy ebben az időszakban érdemes igazán vásárolni, és sokféle devizában gondolkodni. Ilyenkor ugyanis akciósan férhetők hozzá kiváló értékpapírok – de sajnos sokan máig nem így gondolkoznak. Mi ezeket a lehetőségeket kutatjuk és keressük, hogy ne az ügyfeleinknek kelljen ugyanezzel foglalkozniuk.
A cikk elkészítésében partnerünk volt a Raiffeisen Bank.
(Fotó: Veszely Bence)
bálint attila | nagy sztori | raiffeisen privátbank | bankár | privátbankár
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!