Talán nem túlzás azt állítani, hogy Liechtensteinre a legtöbben sötét lóként tekintünk, hiába is terül el Közép-Európa szívében. Itt van Budapesttől kilencórányi autóútra, mégis oly keveset tudunk róla, mintha csak egy másik univerzumban lenne.
A Rajna völgyében, Ausztria és Svájc közé beékelődve találjuk a parányi országot. Körülbelül harmincötezer ember éldegél a Pécs kiterjedésű vidéken, amely lenyűgöző természeti adottságokkal rendelkezik.
A törpeállam egy része síkságon terül el, a hercegség keleti részén ugyanakkor délceg hegyekbe ütközhetünk, amelyeknek legmagasabb pontjai a Grauspitz (2599 m) és a Naafkopf (2570m); és a csodás tavak, mint a Gampriner Seele vagy a Gänglesee sem hiányozhatnak a felhozatalból.
Balzers, a felejthetetlen
A miniállam ékköve a hangulatos alpesi falucska, Balzers, amelyet impozáns szőlőskertek és borászatok gazdagítanak. A település fölé magasodik a középkor óta a Gutenberg-vár, ugyanakkor Schellenberg környékén is találkozhatunk ódon romokkal, továbbá Vaduzban is vár ránk egy gyönyörű kastély, de erről majd később.
Ahol a hagyományos városkép létező fogalom
A liechtensteini települések hagyományos képet őriznek, a vidék építészeti öröksége nagyon jellegzetes, így a régió jócskán bővelkedik a történelmi és kulturális látnivalókban. A tetten érhető liechtensteini kultúrörökségén túl izgalmas programok várják a turistákat, ezek közé tartoznak a fotós kurzusok, az alpakkás hegyi túrák, de említsük meg a mászóparkot, a felvonózást, a solymászatot, az evezést vagy a horgászást.
Szeletnyi Svájc a Rajna völgyében
Liechtenstein földrajzi adottságait elnézve az az érzésünk, mintha egy mini-Svájcban járnánk. És talán nem is tévedünk olyan sokat. A két ország között nagyon fontos kulturális, pénzügyi és politikai kapcsolat húzódik már régóta. Liechtenstein a kiegyezést követő évben, 1868-ban feloszlatta a hadseregét, a hercegséget ezek után az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege védte meg, és a hercegség pénznemét is a monarchia adta.
Majd az első világháború után Svájc lett a miniország fő partnere: az osztrák–magyar koronát felváltotta a svájci frank, Svájc és Liechtenstein gazdasági és vámunióra lépett, és innentől fogva Svájc katonai védnökséget vállal a Liechtenstein Hercegség felett, továbbá Svájc képviseli nemzetközi szervezeteknél a miniállamot.
Vaduz
A főváros mellett sem mehetünk el szó nélkül. Itt találhatunk nagyon értékes művészeti gyűjteményeket, a postamúzeumot, és többek között a Curta nevű mechanikus számológépet is itt készítette el a Contina AG Mauren cég. Ha a fővárosban járunk, érdemes ellátogatnunk a Liechtenstein Center Vaduzba, ahol térképekkel, brosúrákkal vértezhetjük fel magunkat, mielőtt nekivágnánk a vidék felfedezésének.
A fontosabb látnivalók közé tartozik a város fő jelképe, Vaduz vára, amely a 12. században épült, majd a 16. és 17. században bővítették, 1712 óta pedig a liechtensteini hercegek birtokában van.
De érdemes megemlíteni a neogótikus Szent Florin-székesegyházat, amelyet 1873. október 5-én szenteltek fel, valamint a Rotes Haust, egy több mint ötszáz éves, középkori lépcsős oromzatos házat Vaduzer Mitteldorfban.
Könnyen megközelíthető, könnyen bejárható
Liechtenstein autóval körülbelül kilenc óra alatt közelíthető meg Budapestről, ha busszal mennénk, akkor kicsit hosszabb úttal érdemes számolnunk.
Az országban nincs repülőtér, a legközelebbi nagy nemzetközi reptér a 115 kilométerre fekvő Zürichben található;
így ha repülőgéppel tudnánk le az út nagy részét, érdemes a svájci várost belőnünk célpontnak, majd a továbbiakban egy kétórás vonat- vagy buszút után meg is érkeztünk Vaduzba.
És ha már vonat: az ország vasúton kiválóan megközelíthető és bejárható, és egyébként ha magánhelikopter birtokában állunk, akkor jó hír, hogy található egy kis helikopter-leszállópálya Balzers mellett.
Ha vonattal indulnánk el Budapesttől a nagyhercegségbe, először Bécsben kell átszállnunk, innen az ÖBB osztrák vasúttársaság egyik vonata visz minket tovább – külön érdekesség, hogy a miniállam vasúti közlekedését nem svájci, hanem osztrák cég látja el. Bár ha figyelembe vesszük azt, hogy az országban nagy számban megtalálhatók a demokratikus, Svájc-barát választók, valamint a hercegi értékeket megőrző, osztrákbarát szavazók; akkor talán kevésbé meglepő a svájci mellett az osztrák hatás.
Külön jó hír, hogy a hercegségben találhatunk mintegy háromszázötven kilométernyi pompás bicikliutat, valamint egy biciklikölcsönző-rendszert; de akár gyalog is bejárhatjuk az országot, hiszen észak-déli irányban mindössze huszonöt kilométert tesz ki, ez egy edzett túrázónak nem is olyan nagy falat, viszont annál ízletesebb és emlékezetesebb.
Ez is érdekelhet:
ausztria | nagy sztori | liechtenstein | túrázás | közép-európa | Svájc
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!