Close
A természet ékkövei, amelyek sok kalandor szívét ejtik rabul

A természet ékkövei, amelyek sok kalandor szívét ejtik rabul

„Gyönyörű az úttalan rengeteg, ujjong lelkem a parton egyedül; egy társaság van, hol nem szenvedek: a mély tenger, hol az ár hegedül. Embert meg nem vetek, de a természethez vagyok hű.”

Ez a George Byron-versrészlet sok nagy kalandor lelki ars poeticája lehet. Sokan a parázst és az izgalmasat, a váratlant és a nyüzsgőt keresik utazásaik során, mások pedig az érintetlenebb, csendesebb helyeket fedeznék fel és ismernék meg, ezáltal pedig kicsit önmagukat is. Ebben a cikkben az utóbbiakból szedtünk össze egy csokorra valót, a kiszemelt célpontok közül pedig néhány Magyarországról is könnyen megközelíthető.

Hallerbos

A legtöbb ember nem is gondolná, hogy a politikától és diplomáciától „szagos” világvárostól, Brüsszeltől mindössze pár kilométerre egy igazi tündérország bújik meg, amelyet hajnalban gyakran köd borít, és szinte földöntúli látványban fürdik. A Hallerbos (vagy Halle-erdő) minden tavasszal a föld egyik legszebb erdejévé változik, ugyanis

milliónyi színes harangvirág lepi el ilyenkor, így kék és lila színben pompázik.

Nem is csoda, hogy rengeteg turista és fotózni vágyó keresi fel a virágmező fedte környéket.

A flandriai Hallerbosra egyébként joggal lehetnek büszkék a belgák, ugyanis a második világháború alatt szinte teljesen kipusztították, ám a helyiek újjáültették a fákat, a növényeket pedig újratelepítették.

Dolomitok

Az Alpok egyik keleti, észak-olaszországi hegycsoportja, a Dolomitok helyén egykoron tenger állt, és a hajdani, sekély tengerben található korallzátonyok voltak a mai hegyek ősei.

A hegyvidék 2009 óta része az UNESCO világörökségének, völgyeiben gyors sodrású hegyi patakok folynak, amelyek helyenként tavakat alakítanak ki.

A különleges szirtalakulatok, fűrészfogak, gigászi pillérek, groteszk alakokat formáló sziklák, mély szakadékok változatos képe mellett

a Dolomitok egyik fő varázsa a színek játéka, köszönhetően a kőzetanyag magnéziumtartalmának,

amely az eltérő fényhatásokra különbözőképpen válaszol, így a hegység hol vöröses-barna, hol fehéresszürke, hol kékeslila színben tündököl.

Napkeltekor és napnyugtakor élénk rózsaszínbe vagy bíboros lilába burkolóznak a hegycsúcsok, ez a jelenség az alpenglühen (olaszul enrosadira), azaz a sziklacsúcsok izzása. Akárhogy is, a hegyvidék tavasszal, nyáron, ősszel és télen is csodás látványt nyújt, lényegében nem fog rajta az idő(járás) vasfoga. Bármikor érdemes lehet felkeresni.

Holt-tenger

A közel-keleti állóvíz nem onnan kapta a nevét, hogy ki lenne száradva – bár idővel minden bizonnyal ez a sors vár majd rá. A vize nagyjából nyolcszor sósabb az óceánénál, ezért magasabb rendű élőlények nem élnek benne.

Így olyan, mintha teljesen kihalt lenne.

Mivel a tenger vízszintje folyamatosan csökken, a föld üregessé válik, így elég veszélyes sétálni a környéken, mert a talaj könnyen beomlik. Ennek ellenére a tó rendkívüli népszerűségnek örvend, ami nem csoda, ha megnézzük, hogy a bolygó egyik legkülönlegesebb természeti képződménye mennyire fotogén.

A Jordán-árokban található bolygónk legmélyebb szárazföldi pontja, a víz színe közelről tiszta, átlátszó, távolról pedig sötétkék. Külön érdekesség, hogy a tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért

felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg,

a túlsó partot így csak gyengén lehet kivenni.

Torockó

Ha a történelmi Székelyföldet közelebbről is szeretnénk megcsodálni, akkor nem szükséges egészen Hargitáig utaznunk. A Fehér megyei Torockó az egykori Aranyosszék peremvidékén fekszik, ez a történelmi szék pedig egy „elfeledett” székelyföldi exklávé. De akit hidegen hagy a történelem, annak is lesz bőven motivációja felkeresni a falut, amit nem véletlenül emlegetnek Erdély egyik legszebb településeként.

Érdemes kiemelnünk Torockó gazdag népviseletét, hímzéseit és bútorfestészetét, valamint épített örökségét is, amely pár éve hungarikum lett – a falura ugyanis jellemzők a 19. század végén épült szász stílusú, hangulatos fehér házak.

Torockó igazi különlegessége mégis egy különleges „természeti jelenségben” keresendő. Az ezerfős településen az a benyomása az embernek, mintha kétszer kelne fel és nyugodna le a nap, ez pedig a Székelykő miatt van, ugyanis

a faluból nézve a Nap „visszabújik” a sziklák mögé, ahonnan később újra előbukkan

– a különleges jelenségről Jókai Mór is írt az Egy az Isten című regényében.

Ez is érdekelhet:

utazás | torockó | dolomitok | holt-tenger | nagy sztori

FOLYTASD EZZEL

Rangos turisztikai elismeréseket kapott Magyarország Kínából

Életveszélyesen meleg van, harmadfokú hőségriadót rendeltek el az egész országban mától

Rendeld meg a Roadster magazin 8. számát!
Friss, 200 oldalas lapszámunkat ezúttal egy színes és izgalmas melléklettel egészítettük ki, amelyben 33 kihagyhatatlan hazai élményt ajánlunk a nyárra. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Close
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom