A szív alakú csokoládésdoboz a szerelem jele, a romantika szimbóluma, így aztán elválaszthatatlan része a Valentin-napnak. Mivel a csokoládét már az aztékok is afrodiziákumnak tekintették, könnyen feltételezhetjük, hogy ezeréves kapcsolat fűzi a szerelemhez. Ez azonban nem igaz.
Casanova és II. Károly volt a csokoládé első influenszere
A Valentin-nap gyökerei ősiek, de korántsem egyértelműek. Egyes feltételezések szerint a pogány római Lupercalia termékenységi fesztiválról ered, amely 496-ban egy keresztény ünneppé szelídült, amikor I. Gelasius pápa megemlékezett egy vértanúhalált halt szentről, Valentinról.
Ha a szerelmesek ünnepének eredetét a csokoládé oldaláról kutatjuk, hamar rájöhetünk arra, hogy már a spanyol hódítók is felismerték a kakaóbab egyedülállóságát. A csokoládé elképesztő népszerűségnek örvendett a spanyol királyi palotában,
innen pedig csakhamar átterjed Olaszországba és Franciaországba is, hogy aztán meghódítsa egész Európát.
Giacomo Casanova, a híres és hírhedt velencei születésű nőcsábász is előszeretettel vetette be hódításai során a csokoládét, mint a szerelem elixírjét. II. Károly legendás szexuális étvágyát is csokifüggőségének tudták be a 17. században.
Az első szív alakú bonbonos doboz szerelmi emlékeket őrzött
A mai értelemben vett Valentin-nap hagyományai a 19. századra nyúlnak vissza. Abban az időben a szerelmesek ugyanis mind Nagy-Britanniában, mind az Egyesült Államokban csipkével, szalaggal díszített, Ámor nyilait ábrázoló kártyákat cseréltek egymással. Viktória királynő idejében azonban a csokoládé egyre megfizethetőbbé vált a középosztály számára, ezért a kártyák mellé egyre többen kedveskedtek szerelmüknek a finomsággal.
Ezen felbuzdulva Richard Cadbury 1861-ben piacra dobta a Fancy Boxes nevű csokoládéját. A gazdagon díszített dobozokban marcipánnal, ganache-sal és gyümölcsös krémekkel töltött bonbonok voltak. Később a dobozt szív formájúra cserélték, a megajándékozott hölgyek pedig – miután elfogyasztották az édességet – szerelmes leveleket, hajszálakat és egyéb apró emlékeket tároltak benne.
Innentől fogva nem volt megállás: napjainkban csak az Egyesült Államokban mintegy negyvenmillió, szív alakú dobozban elhelyezett bonbont vásároltak a szerelmesek életük párjának Valentin-nap előtt, igazolva azt, amit Charles M. Schulz legendás képregényrajzoló mondott: “Csak a szerelemre van szükséged. De egy kis csoki néha nem árt.”
Csokis történetek
A francia konyha gyakorlatilag a luxus szinonimája, melynek szerves része a csokoládé is. Franciaországból ered ugyanis a csokoládéban gazdag mousse, a ganache, és az ebből készülő trüffel is, amelynek megszületését legendák övezik. Az ét-, a tej- és a fehér csokoládé, valamint a ritkán használt, de annál finomabb szőke csokoládé mellett körülbelül két éve megjelent egy trónbitorló új szereplő, ráadásul egy váratlan árnyalatban. Az ízélmény voltaképpen annyira nem is extra, mint ígérik, a szín viszont gyönyörű pasztellrózsaszín. Elmeséljük, hogy született meg a ruby.
(Fotók: Getty Images)
valentin nap | csoki | casanova | gasztronómia | nagy sztoriEzért vacsoráznak mindig ennyire későn Spanyolországban
Párizs főpolgármestere nagy port kavaró bejelentést tett: szerinte minden orosz részt vehetne az olimpián
Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!