A koka és az arany bűvöletébe vezet a világ legveszélyesebb útja

A 64 kilométer hosszú Yungas-utat, amely 3500 méteres szintkülönbséggel vezet a bolíviai La Paz hegyi városából a szubtrópusi Yungas-völgybe és az Amazonas-menti síkságokra, gyakran emlegetik a világ legveszélyesebb útjaként.

Egyes részei mindössze három méter szélesek, éles és beláthatatlan kanyarok tarkítják, miközben kis vízesések csobognak le a környező sziklafalakon. Biztonsági korlátot csak elvétve látni, fehér keresztekből, virágcsokrokból és sárguló fényképekből álló útmenti oltárokat annál gyakrabban.

Az utat a tragikus chacói háború után a ’30-as években paraguayi hadifoglyokkal építették, és a '90-es évekre olyan sok halálos áldozatot követeltek ott a balesetek, hogy az Amerika-közi Fejlesztési Bank a világ legveszélyesebb útjának nevezte.

Bár azóta a legveszélyesebb szakasz mellé elkerülőutat építettek, hátborzongató hírneve továbbra is vonzza a rajta végighaladni vágyó utazókat.

Az út egyúttal kapu egy olyan régióba, amelyről kevés szó esik, pedig szerepe a történelemben nagyon is meghatározó.

A Yungas vidék termékeny, rendkívül változatos élővilágú átmeneti övezet az Andok és az Amazonas között, amelyhez szorosan kapcsolódik két, hatalmas háborúkat kiváltó alapanyag, a kokacserje és az arany.

Virágzik a kokatermelés

A gazdag talaj és a bőséges csapadék miatt az Andok keleti lejtői mentén húzódó Yungas a mezőgazdaság központjává vált. Egykor lámakaravánok járták ott a kereskedelmi útvonalakat, és ma is virágzik a kávé-, banán-, manióka-, guajava- és papayatermesztés, a citrusfélékről és kokacserjéről nem is beszélve.

A koka évezredek óta számos dél-amerikai kultúra központi eleme, és Bolívia a kontinens egyik legnagyobb termelője.

Több száz négyzetkilométeres területen termesztik, amelynek kétharmada a Yungas-hegységben található.

A levelek enyhe stimulánsként hatnak, és segítenek ellensúlyozni a magassági betegséget, valamint elűzik az éhséget, a szomjúságot és a fáradtságot. A levelekből kivont kokain ott is illegális, de a belőlük készült teát sokan fogyasztják.

A 20. század elejéig viszont legális volt a kokain Európában és Észak-Amerikában is, és volt is rá kereslet. Azon hamar betiltották világszerte nemcsak a vegyületet, hanem magát a kokacserjét is, a kereslet azonban nem szűnt, így az 1980-as évekre az USA drogellenes háborút hirdetett, amely feldúlta Bolívia szomszédos Chapare régióját is és széles körű emberi jogi visszaélésekhez vezetett. A bolíviai szabályozás végül bizonyos határok között megengedte a kokatermesztést, noha kokain nem készülhet belőle.

Aranyláz

Az úgynevezett aranyút 350 kilométer hosszan húzódik a régió vízi útjain, például a Coroico-folyón keresztül a szomszédos Amazonasig, és évszázadok óta vonzza az aranyásókat. Bár a folyók, patakok és patakmedrek gazdag aranylelőhelyek, soha nem elégítették ki a hódítók és bányászok étvágyát.

Számtalan legenda él elrejtett kincsekről, melyek közül több is a jezsuitákhoz kötődik, akik nagy vagyonra tettek szert 18. századi kiutasításuk előtt. Hogy mi történt a vagyonnal, hamarosan találgatások tárgyává vált.

A különbc brit felfedező, Percy Harrison Fawcett például, aki a 20. század elején éveken át utazgatott Dél-Amerikában, Felfedezés című könyvében le is ír egy történetet egy bizonyos "nagy kincsről", amelyet a jezsuiták ástak el a Yungas déli részén kanyargó Sacambaya folyó közelében, egy alagútban, amikor értesültek a közelgő kiűzésükről. A kincset azóta sem találták meg.

A Yungas és a bolíviai Amazonas vidékein azonban nem szűnik az aranyláz, amelyet a 2008-as válságot csak tovább táplált az emelkedő aranyárakkal. A bányászat nagy része azonban illegális, és a szervezett bűnözéshez, a vízszennyezéshez és az erdőirtáshoz kapcsolódik, amelynek megállításán jelenleg is dolgoznak a civil szervezetek.

Bolíviában nemcsak esőerdőt, hanem látványos sómezőt is találunk, a világ legveszélyesebb útjai között pedig ezeket is számon tartják.

(Forrás: BBC, képek: Getty Images) 

Yungas | út | koka | Bolívia | cserje