Leo Hendrik Baekeland flamand vegyész szabadalmaztatta 1907-ben a bakelitet, amely kereskedelmi forgalomba végül csak 1939-ben került. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy ennek a bakelitnek nincs sok köze ahhoz a hanglemezhez, amelyet szüleink, nagyszüleink fiatalkorukban előszeretettel pörgettek, a bakelitre ugyanis sohasem lehetett zenét rögzíteni.
Magyarországon a CD-k megjelenését követően kezdték el a régi hanglemezeket „bakelit” névvel illetni, az elnevezés pedig szépen elterjedt a műszaki és zenei szlengben is.
A téves szóhasználat oka az volt, hogy a régi hanglemezek anyaga is kemény volt, fizimiskája pedig sötét, akár csak a bakelitnek, amely lényegében egy hőre keményedő szigetelőanyag.
Ha bakelit helyett viszont a vinyl kifejezést használjuk, azzal már jóval közelebb járunk a valóságunk, hiszen a ma is jól ismert hanglemezek egyik fontos alapanyagáról beszélünk.
A 19. század végén feltalált gramofonlemezeket az 1940-es években váltotta le a mikrobarázdás lemez, amelynek a fejlesztésében Goldmark Péter Károly mérnök csapata vett részt.
A mikrobarázdás lemez megjelenése hatalmas lépés volt a zeneipar és zenehallgatók számára is, hiszen a sellakból készült 78-as fordulatszámú gramofonlemezeken nagyjából hárompercnyi anyag fért el, a továbbiakban viszont a keskenyebb barázdák és a lassabb fordulatszám miatt húsz percet is tudtak egy oldalon rögzíteni – az új technológiájú hanglemezeken akár egy teljes klasszikus zenei darab is elfért. Az első mikrobarázdás lemezt végül 1948. június 21-én adták ki, amelyre a német romantikus zeneszerző, Felix Mendelssohn-Bartholdy E-moll hegedűversenye került.
A mikrobarázdás lemez a 20. század második közepén az aranykorát élte, ez volt magasan a legfontosabb eszköz a zene kereskedelmi célú sokszorosítására. Majd a csúcstechnológia előretörésével a vinyl szépen a háttérbe szorult, az információs robbanás szele pedig elsöpörte magával a hanglemez unokáját, a CD-t is. Az utóbbi években viszont úgy fest, a két egykori gigász csatája megfordulni látszik, ugyanis a nyolcvanas évek óta először előzte meg a hanglemez-eladás a CD-eladást az Egyesült Államokban, és ez a tendencia más országokban is érzékelhető.
Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (Recording Industry Association of America, RIAA) adatai szerint 2020 első félévében a lemezkiadás 62 százalékának bevétele a vinyleladásokból származott, összesen mintegy 232 millió dollár (70 milliárd forint).
Érzékelhető nosztalgia övezi a hanglemezeket, a vájtfülűek és a zenei ínyencek pedig akár ölre is mennének, ha az analóg zeneélményt támadni kezdik a digitális éra korában. Azt viszont még így is túlzás állítani, hogy a vinyl a második fiatalságát élné,
hiszen az összes rögzített zenei felvétel utáni bevételben így is mindössze négyszázalékos része van, és továbbra is a streaming dominálja magasan a piacot.
2020 első félévében ugyanis a bevételek 85 százaléka, 4,8 milliárd dollár (1451 milliárd forint) online zenehallgatásból származott, ez pedig az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest további növekedést jelent.
Külön érdekesség, hogy a digitális letöltések a teljes bevételnek mindössze hat százalékát teszik ki, pedig a vinylhez, a magnókazettához, majd a CD-hez képest is óriási áttörés volt a digitális tárolóeszközökre letölthető zene – legyen szó a tömörített mp3-ról, vagy a veszteségmentes, úgynevezett lossless formátumokról. Úgy fest, a streaming zenehallgatás egyre inkább elszívja a levegőt a digitálisan letölthető zenék elől, így pedig nagyon is elképzelhető, hogy pár éven belül több vinyl fog a lemezjátszókban pörögni, mint amennyien letöltött zenét hallgatnak majd.
Ez is érdekelhet:
A Jaws Alsta Nautoscaph Superautomatic limitált kiadásban érkezik, egészen pontosan 1975 darabban – ezzel is tisztelegve a három Oscar-díjas kultfilm elkészülésének éve előtt.
Felix Mendelssohn-Bartholdy | CD | vinyl | lemezjátszó | bakelit | nagy sztori
A tavaszi stílus kulcsa: jól megválasztott ékszerek
A limitált champagne-ritkaság, ami felkavarhatja a piacot és a gyűjtők egyik kedvence lehet
Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
Amikor a Városliget a nappalidig ér – Élet a Dürer Park zöld ligetében
Prágában minden utcasarok egy titkot rejt
Török vagy görög? Meglepően sokan elbuknak ezen a kvízen
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!