A gazdagabb társadalmakban valóban jobban hasonlítanak egymásra a férfiak és a nők? Ez a kérdés izgalmas és fontos a pszichológiai nemi különbségek megértése szempontjából, különösen a fejlett társadalmak esetében. Első pillantásra logikusnak tűnhet azt feltételezni, hogy a gazdasági jólét és a nemek közötti egyenlőség növekedésével a férfiak és nők közötti eltérések is csökkennek. Azonban a kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a helyzet ennél jóval összetettebb.
Már évtizedekkel ezelőtt számos tanulmány rávilágított arra, hogy a férfiak gyakran magasabb önbecsüléssel rendelkeznek és magabiztosabbak, továbbá hajlamosabbak a kockázatkereső viselkedésre. Ezzel szemben például a nők lényegesen érzékenyebbek, magasabb érzelmi intelligenciával. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a társadalmi elvárások hatással vannak ezekre a nemi kontrasztokra.
Napjaink kutatásai azonban rávilágítottak egy meglepő jelenségre, amelyet a „nemek közötti egyenlőségi paradoxonként” ismerünk. Az ellentmondás lényege, hogy a fejlettebb, gazdagabb társadalmakban, ahol a nemek közötti egyenlőség magasabb szinten van, a férfiak és a nők közötti pszichológiai különbségek néhány területen nem csökkennek, sőt, még növekedhetnek is.
Egy 2018-as tanulmány, amely 22 országot vizsgált, kimutatta, hogy azokban az országokban, ahol a nemek közötti egyenlőséget jelző mutatók (például a Gender Gap Index) magasabbak, ott a személyiségjegyek közötti nemi differenciák is nagyobbak.
Ez a paradoxon különösen figyelemre méltó, amikor a nyitottságot, lelkiismeretességet, extraverziót, elfogadhatóságot és neuroticizmust vizsgáljuk. Bár az eredmények nem egyértelműek minden pszichológiai területen, azonban összességében elmondható, hogy a fejlettebb társadalmakban a férfiak és nők személyisége néhány esetben inkább távolodik egymástól, ahelyett, hogy közeledne.
A kutatók többféle elmélettel próbálták megmagyarázni ezt a jelenséget.
Az egyik lehetséges magyarázat az „erőforrás-hipotézis”. Eszerint a férfiak és nők pszichológiailag alapvetően különböznek egymástól, és ezek a különbségek jobban érvényesülhetnek gazdagabb társadalmakban, ahol az embereknek nagyobb szabadságuk van a saját preferenciáik szerint élni.
Szegényebb társadalmakban az emberek életét gyakran az alapvető szükségletek kielégítése uralja, ami elnyomhatja ezeket az eltéréseket. Tehát, ahogyan az emberek gazdaságilag jobb helyzetbe kerülnek, ezek a nemi különbségek jobban megnyilvánulhatnak.
Egy másik elmélet, a társadalmi szerepelmélet, azt sugallja, hogy a nemi különbözőségek a férfiak és nők eltérő szerepeiből erednek, amelyeket a történelem során alakítottak ki. A gazdasági fejlődés és a nők nagyobb arányú munkaerőpiaci részvétele erősítheti bizonyos pszichológiai különbségek fennmaradását vagy akár növekedését, különösen, ha a nők nagyobb számban választanak olyan hivatásokat, amelyek sztereotipikusan „nőies” értékeket hangsúlyoznak: például az ápolásban vagy az oktatásban.
Érdekes megfigyelések születtek a kognitív képességek területén is. A kutatások azt mutatják, hogy a gazdagabb társadalmakban a nők jobban teljesítenek bizonyos területeken, mint a férfiak, például a verbális képességek vagy éppen az epizodikus memória terén. Ugyanakkor a férfiak előnyei más területeken csökkenni látszanak: ezek közé tartozik a matematika.
A kutatások szerint tehát a férfiak és a nők közötti pszichológiai különbségek nem tűnnek el egyszerűen a gazdasági fejlődés és a nemek közötti egyenlőség növekedésével. Sőt, egyes eltérések továbbra is fennmaradnak vagy még növekedhetnek is. Ez arra utal, hogy a nemek közötti pszichológiai kontrasztok nem pusztán a társadalmi szerepekre vezethetők vissza, hanem komplex biológiai és környezeti tényezők is közrejátszanak. Az egyszerű narratívák nem elegendőek ennek a bonyolult kérdésnek a megértéséhez. A kutatások jelenlegi állása alapján nem várhatjuk el, hogy a gazdasági fejlődés automatikusan eltörölje a férfiak és nők közötti pszichológiai differenciákat, de azt sem, hogy ezek az eltérések teljesen állandóak maradjanak. Az adatok és a megfigyelések arra ösztönöznek, hogy a kérdéseket kritikusabb és árnyaltabb szemlélettel vizsgáljuk.
(Forrás: Psyche.co), Képek: Getty Images)
férfiak | nők | egyenlőségi paradoxon | társadalom | jóléti társadalom
Dubaj a multikulturális gasztronómia egyik fellegvára is
Miért beszél mindenki a kortizolarcról?
Inspirál, feltölt, felszabadít – a W by Roadster magazin egy olyan univerzumba kalauzol, amiben szívesen létezünk. Magával ragadó egyéniségeket és sztorikat mutat be és kínál inspirációt a világ minden tájáról. Szofisztikált, könnyed és elegáns, akárcsak az olvasói.
Az 2024/1. szám tartalmából:
Ha nyár, akkor irány a mediterráneum: különböző alkotókon, helyeken és élményeken keresztül járjuk be a Mediterrán térség legvágyottabb helyeit. Gyönyörű enteriőröket mutatunk be a Balaton-felvidéktől Puglián át egészen Marokkóig, valamint elkalauzolunk a régió leggyönyörűbb hoteljeibe is. Izgalmas, kreatív nőkkel beszélgetünk művészetről, alkotásról és az élet művészetéről. Divatanyagunkban pedig a szabad, korlátok nélküli létezésre inspirálunk.
