Ha dizájnról beszélünk, akkor biztos, hogy így vagy úgy, de a skandinávokhoz lyukadunk ki – és nem csak az IKEA miatt. A 20. századi modern dizájnt meghatározó egyszerű vonalak, organikus formák, a minimalizmus és a funkcionalitás előtérbe helyezése mind a ma csak skandináv dizájnként emlegetett irányzat ismérvei, melynek alapjait részben a modern dizájn nagyapjaként is emlegetett Arne Jacobsen tette le.
Az 1902-ben Koppenhágában született Jacobsen a Dán Királyi Művészeti Akadémián tanult építészetet, és már pályája legelején, huszonhárom éves korában arany medált kapott egy korai székéért, melyet aztán 1925-ben ki is állítottak a párizsi világkiállításon (Exposition Internationale des Arts Décoratifs). Jacobsen dizájnszemléletét a funkcionalitás jellemezte, munkásságát pedig olyan neves dizájnerek inspirálták mint Le Corbusier, Gunnar Asplund, Charles Eames és Ludwig Mies van der Rohe. Egyike volt az első olyan tervezőknek, akik meghonosították a modernista szemléletet Dániában, bevezetve a hétköznapokba az indusztriális bútorokat, melyekben a szoborszerű forma funkcionalitással és a skandináv alapanyagokkal párosult.
A második világháború előtt Jacobsen számos magán- és középületet tervezett Dániában, majd 1943-ban Svédországba költözött, ahol textileken és tapétákon dolgozott.
A háború után hazatért, és az ezt követő évtizedekben munkássága nyomán a dán építészet legmeghatározóbb alakjává vált, aki az épületek mellett a bútortervezés terén is maradandót alkotott.
Sokoldalú tehetségét az egyik legismertebb munkája, az 1960-ban átadott koppenhágai Royal Hotel is bizonyítja, ahol minden egyes négyzetméter Jacobsent dicséri: az épület mellett ugyanis a bútorok, a világítás, a textilek, a hamutartók és az evőeszközök is az ő tervezői munkájának eredményei. Ráadásul annak idején ez volt Skandinávia legmagasabb épülete, és az első dizájnhotel a világon.
A Royal Hotelhez hasonlóan az 1960-as években az oxfordi St. Catherine’s College hozott számára újabb elismerést: a főiskola épületei és kertje tervezésekor a 20. századi modern szemlélet elemeit vegyítette a tradicionális oxfordi főiskola jellemvonásaival. A ma is álló épület Oxford büszkesége, melyet az 1960-as években az Anglián is végigsöprő modern építészeti hullám kiemelkedő példájaként tartanak számon.
Jacobsen számos maradandó épületet, bútort és egyéb otthoni kiegészítőt alkotott, neve mégis leginkább talán a korában forradalminak számító székei és fotelei miatt vált híressé világszerte. Mindez talán nem is annyira meglepő annak tudatában, hogy Jacobsen stúdiójában is egyik kortársa és példaképe, az amerikai építész és bútortervező, Charles Eames furnérlemez székén ülve álmodta meg ikonikus bútorait. És bár Jacobsen szerint
„Az emberek vesznek egy széket, de nem igazán érdekli őket, ki tervezte”,
székeivel ő maga döntötte meg ezt az állítást.
Ülőbútorai közül először a Hangya robbant be a köztudatba, majd ezt követték a Tojás és a Hattyú névre keresztelt modellek.
A valóban egy hangyát idéző formavilággal rendelkező szék 1951-ben jelent meg – eredetileg egy dán gyógyszeripari vállalat ebédlőjében. Ugyan Fritz Hansen, a dizájner bútorainak gyártója annyira nem hitt benne, hogy majdnem le sem gyártották, a Hangya szék (’Ant chair’) Jacobsen egyik legsikeresebb székkollekciójának, a "7™"-es sorozatnak (series 7™) előfutáraként a dizájner munkásságának meghatározó darabjává vált. Az eredetileg három műanyag lábbal is stabilan álló, könnyű, formára öntött laminált burkolatú ülőfelülettel rendelkező modell később kiegészült egy negyedik lábbal, a műanyagot pedig felváltotta az acéllábazat és az egy darab hajlított, préselt fából készült háttámla és ülőfelület.
A Hangya szék sikerét a Royal Hotel tervezésekor születő Tojás (Egg chair) és Hattyú (Swan chair) fotelek követték, melyek a szálloda lobbijának és a szobáknak ma is elválaszthatatlan darabjai. Ezek a kényelmes, textilbevonatú fotelek hullámszerű formáikkal és funkcionalitással társított eleganciájukkal forradalmasították az ülőbútorok fogalmát, és ma is luxusotthonok és -hotelek kiegészítői.
Elismertségüket jól mutatja, hogy a Tojás fotel egyik különleges kiadása nemrég 400 ezer dán koronáért, azaz több mint 16,5 millió forintért kelt el.
Jacobsen sok tekintetben megelőzte a korát: nem csak a modern dán dizájn alapjait tette le, de innovatív szemléletével olykor meg is hökkentette közönségét – vagy épp elvarázsolta őket futurisztikus megoldásaival.
(Fotók: Getty Images)
swan | egg | koppenhága | bútor | Radison | dizájner
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!