Erősíti a kutatók közötti identitástudatot és felhívja a figyelmet a globális éghajlatváltozásra az amerikai újságíró által megalkotott zászló.
Az Antarktiszon a kutatókon kívül senki sem él, ez a terület ugyanakkor a leginkább érintett az éghajlatváltozás negatív hatásaitól. A déli sarkon nincsenek kulturális nagykövetek, diplomaták, akik képviselnék a területet és felhívják a figyelmet a klímaválság hatásaira.
A zászló azonban a tervező szerint betöltheti ezt a funkciót szimbolikus jelentéstartalma miatt.
Az Antarktisz a Föld egyik leggyorsabban melegedő helye. Az átlagos hőmérséklet az elmúlt ötven évben 3 Celsius-fokkal emelkedett a 0,9 fokos globális átlaghoz képest, emiatt a jégveszteség mértéke 2012 óta megháromszorozódott.
Nyaranta nagyságrendileg tízezer kutató és a kisegítő személyzet tagjai dolgoznak a déli sarkon, telente azonban csupán ezren maradnak, hiszen a kontinensre való be- és kiutazás a mínusz hatvan fokban gyakorlatilag lehetetlenné válik.
Evan Townsend amerikai újságíró egy sarkkutató állomáson tervezte meg az Antarktisz első zászlaját, amelyen egy fehér csúcs és egy iránytű látható. A színek kontrasztja pedig a hóviharokat és a koromsötét sarki éjszakákat jeleníti meg. A zászló közepén az iránytű nyílja az Antarktisz földgömbön elfoglalt helyére mutat.
Townsend a tervezés során arra törekedett, hogy egy olyan zászlót alkosson meg, amely nem politikai szimbólum, de tükrözi azt, hogy a kutatóbázison ötvenhárom ország képviselteti magát. A célja az volt, hogy a kutatóállomáson dolgozók között erősítse a kapcsolatot, közben pedig felhívja a figyelmet a klímaválságra.
Aki egyszer az Antarktiszon jár, nehezen fogja elfelejteni a végtelenbe nyúló havas tájakat, a ködös bérceket és a grandiózus jéghegyeket.
(Fotók: Dezeen)
antarktisz | klímaváltozás | zászló
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!