Szöveg: Hadobás Nóra
Fotók: Bodnár Zsófia
Merel van Helsdingen holland vállalkozó. Országa első, kizárólag újmédia-művészetre fókuszáló múzeumának, a Nxt Museumnak az alapítója. Bátor, lendületes, intuitív és előremutató, mindeközben van benne annyi kurázsi, hogy beismerje: sokszor nem tudja, mit csináljon egy-egy nehezebb helyzetben. Az újmédia-művészet jelenéről, ötletek megvalósításáról, a modern világ kihívásairól és a női vállalkozói lét szépségeiről, nehézségekről is beszélgettünk vele amszterdami otthonában.
Olyan érzésem van, mintha már ezer éve ismernénk egymást, pedig most találkozunk először. Két nagy csokor virággal érkezik haza a munkából – természetesen biciklivel. Szabadkozik, hogy nincs rend, közben mégis minden a helyén van, él a lakás, és kifejezetten tetszik, hogy nincs semmi élére állítva. Őszinte, manírmentes, igazi. És talán ez a legfőbb oka annak, hogy gyorsan egy hullámhosszra kerülünk. „Szeretem azokat a dolgokat, amelyek manapság nem divatosak, az időtlenség vonz” – mondja, amikor az otthonáról kérdezem. Így kerülhet egymás mellé a múzeumiszórólap-gyűjtemény, a szivárvány színeiben pompázó dizájnkönyv-szelekció, egy újmédia műtárgy, egy holland dizájnertükör és egy hatalmas festmény, amelyet egy, a playlistjén lévő Bob Moses-szám ihletett.
Emlékszel, hogy mikor és hogyan találkoztál először művészettel?
A nagynéném, Luluk festményeit és rajzait ismertem először. A nagybátyám jazz-zongorista, annak idején végigturnézták az egész világot busszal, és közben Luluk mindenféle rajzokat készített. Ezeket a bátyám később bekeretezte, és apukám házában kaptak helyet.
Nagyjából négyéves koromból fel tudom idézni a konyhánk falán lógó képet, amelyen egy afrikai család ült körbe egy asztalt. Vibráló, élénk színei voltak, háromdimenziós hatást keltett, meghatározó élmény.
Hogyan hat a modern technológia és a tudomány arra, amit a művészetről gondolsz?
Huszonhárom éves koromban Amszterdamból Londonba költöztem, és elkezdtem sokkal gyakrabban múzeumokba járni. Könnyű volt itt ismerkedni az újmédia-művészettel, hiszen itt vannak a világ legkiválóbb múzeumai, például a Tate Modern, a Saatchi Gallery, a Barbican és a White Cube – csak hogy a kedvenceimet említsem.
A modern művészet, a média, a kultúra, a zene, a technológia, a film és az új média tulajdonképpen mindig is jelen volt az életemben. A húszas éveimben múzeumokban átélt élmények össszefonódtak a kíváncsisággal, és azzal, ami szakmailag és magánemberként is érdekelt.
Ugyanakkor amióta művészekkel és technológusokkal dolgozom, nagyon aggódom a környezet miatt, amelyben dolgozunk, hiszen pont annyi veszélyt rejt, mint amennyi lehetőséget. A technológiához fűződő viszonyom alapvetően mindig pozitív volt, és nyitott vagyok ezzel kapcsolatban, de látom a veszélyeit is. Törekszem rá, hogy okosan és megfontoltan használjam. Az online élmények mellett az analóg kapcsolódásokat is éppen annyira fontosnak tartom.
Hogyan jött a Nxt Museum ötlete?
A karrierem kezdete óta techcégeknél dolgoztam: Apple, CloudMix, Badoo – mindig a digitális marketing érdekelt. A vállalkozói vénát otthonról hozom, a szüleim és a nagyszüleim is vállalkoztak, az üzletről beszéltek a vacsoraasztal körül. Benne volt a levegőben, hogy én is ezt az irányt fogom választani. Ambiciózus vagyok, a legjobbaktól akartam tanulni. Amszterdamot túl kicsinek éreztem, ezért költöztem Londonba, amiből végül hét év lett, de fél évet Párizsban is éltem.
A Nxt Museum lényegében nem szól másról, mint az érdeklődési köreim összekapcsolásáról. Szenvedélyesen rajongunk a művészet, a technológia, a zene és a tudomány jövőjéért, és az a küldetésünk, hogy feszegessük egy múzeum határait.
A Covid-járvány közepén nyitottál múzeumot. Honnan vetted a bátorságot, hogy valami újat csinálj, miközben az egész világ sokkos állapotban volt?
Nem láttam előre az akadályokat. (nevet) Fogalmam sem volt, mi vár, egyszerűen csak haladtam lépésről lépésre, ahogyan jónak éreztem. A múzeumokban korábban is volt újmédia rész, mi azzal léptünk nagyot, hogy a Nxt Museumban csak ez van, semmi más. Hollandiában főképp a nagy klasszikus mesterek művészetén van a fókusz, mint például: Vermeer, Rembrandt, Van Gogh, Bosch, Mondrian. Az emberek szeretik őket, és látni akarják a festményeiket a múzeumokban. Ezzel párhuzamosan világszerte egyre népszerűbbek a fényfestések és -vetítések, ami a technológia és a klasszikus művészet együtteséből születik. A Velencei Biennálé is folyamatosan változik, egyre több az újmédia alkotás, aminek én személy szerint nagyon örülök. És lényegében ezt a változást látom évek óta: a technológia bevonására megvolt az igény, mi pedig megteremtettük ehhez a helyszínt.
A Nxt Museum az első múzeum Hollandiában, amely kifejezetten az újmédia-művészetet helyezi a fókuszba. Elsőnek lenni mindig kihívás. Mit ad számodra ez az elsőség?
Az üzleti modellünk szándékosan nem követi a klasszikus sémákat. A múzeumok általában tíz lépéssel le vannak maradva a művészeti iskolákban tapasztalt innovációtól, és félnek a technológia használatától. Mi mindent másképp csinálunk, mint ami megszokott a múzeumi körökben. Hazai és nemzetközi újmédiaművészekkel dolgozunk együtt, akik valós időben reagálnak a mindennapi életünkre a művészetükkel és a technológia ötvözésével. Folyamatosan feszegetik a határokat, mi pedig megyünk velük ezen az úton, ami nagyon is a jelenről szól, azt magyarázza és egyben kritizálja is.
Egy minden szempontból diverz csapat felépítése volt a célunk – akár az alkotói oldalt nézzük, akár a múzeumban az annak sikeréért dolgozó csapatot. Jelenleg több mint hetven ember dolgozik velünk a Nxt Museumban. A művészeinkkel kollekciót építünk. A látogatók figyelméért való versengés erős, hiszed, vagy sem, de a legfőbb versenytársaink a halott művészek és kortárs, „magával ragadó”, grandiózus élményt ígérő kiállítóterek. Az emberek többsége még nem látja az új művészet művészeti értékét, több időre van szükség ehhez..
A Nxt Museumban a múzeumi élményt magasabb szintre emelitek. Szerinted mi a funkciója 2024-ben egy kortárs múzeumnak: mi a látogatók igénye?
A Z generáció a céljait az életével hozza összhangba. Ők együtt nőttek fel a technológiával, az életük elválaszthatatlan része, ebben szocializálódtak. Egy kép vagy festmény előtt hat másodpercet töltenek el, de képesek és nyitottak végignézni egy hatperces videót. Ezt nem én találtam ki, hanem a New York-i MoMA egyik felméréséből derült ki, amikor Refik Anadol digitális alkotásait mutatták be. Az ő figyelmük megragadásához egészen más módszereket kell bevetni. A múzeum továbbra is a tanulás, a történetmesélés és a közös értékeink megőrzéséről szól, de közbent fontossá vált az is, hogy mindennek a részesei is tudjunk lenni. Így tud elmélyülni és részünkké válni az élmény.
Az újmédia-művészek a technológia eszközeit használják arra, hogy reflektáljanak a korra, amelyben élünk, és ezzel kérdéseket tegyenek fel, elgondolkodtassanak, és kitolják a határokat. Számomra mindig az a kérdés, hogyan tudunk a látogatónknak a megértéshez és a bevonódáshoz szükséges kontextust adni, és hogy egyáltalán igénylik-e ezt.
Az embereket lenyűgözi a Nxt Instagramon és TikTokon, és Amszterdam legjobb látnivalói között említik. Hogyan érted ezt el? Tettél valamit kifejezetten a közösségi médiabeli sikeréért?
A marketingstratégiánk előbb megvolt, mint az épület, amelyben a múzeum van. A márkaépítés nekem a legegyszerűbb kapcsolódási pont. Mindent, amit tudok róla, a legjobbaktól tanultam, az Apple-nél és a Bartle Bogle Hegartynál eltöltött idő sokat segített ezen. A kommunikációs stratégiánkban kiemelt szerepe volt a közösségi médiának, tudjuk, hogy ott kell lennünk ahhoz, hogy eljussunk a közönségünkhöz.
Mit csinálsz, amikor nem dolgozol? Honnan nyersz inspirációt?
A családommal és a barátaimmal vagyok, mert ők jelentik számomra a legjobb kikapcsolódást és a legnagyobb inspirációt. Extrovertált vagyok, szeretek emberek között lenni, ez tölt fel. Utazás, zenei és művészeti fesztiválok, vásárok, koncertek, tánc, balett – minden jöhet. New York, London, Párizs és Los Angeles is fontos helyszínek az életemben, a nagyvárosi élet vonz. Ha egy kicsit csendesebb napra vágyom, akkor filmeket nézek, és könyvekkel veszem körbe magam, az utóbbi években többet olvasok.
Vállalkozóként tapasztaltál valaha nehézségeket a karriered során azért, mert nőként érsz el sikereket?
Ó, persze! Két téma szinte rendszeresen felmerül. Az egyik, hogy valójában ki áll a Nxt mögött, mert nem hiszik el, hogy én. Arra számítanak, hogy egy tehetős férfi, esetleg egy férj az, aki megteremti a működésünk hátterét. Az igazság az, hogy a Nxt Museumot én alapítottam, tervekkel és álmokkal a fejemben, meg egy laptoppal az ölemben. Így indultunk el, amikor harmincöt éves voltam, Natashaval, az üzlettársammal.
A másik, ami szintén felmerült a koromból adódóan, hogy mi lesz, ha gyerekem lesz. Ki fogja akkor továbbvinni az üzletet? Emiatt soha nem aggódtam. Ha egy férfi hoz létre egy vállalkozást, senkinek nem jut eszébe megkérdezni, hogy mi a B terve arra az esetre, ha gyereke születik. Akkor nekem miért kellene? Az elmúlt években remek csapatot építettem magam köré, együtt bármit meg tudunk oldani.
Az én generációm már nem akar női vezetőként férfinak tűnni. Nekünk már női példaképeink vannak, és inkább hozzájuk akarunk hasonlítani. Mindannyiunknak fel kell ismernünk a nőiességünkből adódó pozitívumokat, és megtalálni az érzékenységünkben rejlő erőt, ezekből kovácsolhatunk előnyöket.
A cikk eredetileg a W by Roadster második print számábam, a 2024-es Winter Issue-ban jelent meg.
Nxt Museum | vállalkozás | Merel van Helsdingen | hollandia | újmédia-művészet | Amszterdam
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Inspirál, feltölt, felszabadít – a W by Roadster magazin egy olyan univerzumba kalauzol, amiben szívesen létezünk. Magával ragadó egyéniségeket és sztorikat mutat be és kínál inspirációt a világ minden tájáról. Szofisztikált, könnyed és elegáns, akárcsak az olvasói.
Az 2024/1. szám tartalmából:
Ha nyár, akkor irány a mediterráneum: különböző alkotókon, helyeken és élményeken keresztül járjuk be a Mediterrán térség legvágyottabb helyeit. Gyönyörű enteriőröket mutatunk be a Balaton-felvidéktől Puglián át egészen Marokkóig, valamint elkalauzolunk a régió leggyönyörűbb hoteljeibe is. Izgalmas, kreatív nőkkel beszélgetünk művészetről, alkotásról és az élet művészetéről. Divatanyagunkban pedig a szabad, korlátok nélküli létezésre inspirálunk.
