Olasz filmklasszikusok és a Grand Budapest Hotel is felbukkannak a milánói bárban, aminek Wes Anderson tervezte az enteriőrjét, és amit filmrajongóknak szinte kötelező felkeresniük.
Milánóban működik a Fondazione Prada kulturális intézet egyik állandó helyszíne, ahol a jellemzően a vizuális kultúrának szentelnek kiállításokat és egyéb programokat. (Van állandó helyszínük Velencében is, ideiglenesen pedig sok városban megfordultak Sanghajtól New Yorkig.) Bennünket viszont Milánóba vezetett a jó sorsunk, ahol benéztünk a világ egyik leghíresebb építészirodája, a Rem Koolhaas-vezette OMA által tervezett telephelyre...
... azon belül pedig felkerestük a Bar Luce kávézót, amit Wes Anderson rendezett be még 2015-ben, részben a The Grand Budapest Hotel című film alapján.
A kávézóban keveredik az amerikai rendező világa egy tipikus milánói kávézó hangulatával, vintázs flipperekkel és zenegéppel, csillogó konyhai eszközökkel, az elmaradhatatlan pasztellszínekkel és egyedi bútorokkal.
Fotók: Bar Luce / Attilio Maranzano
„Tökéletesen ellentétes megközelítéssel terveztem ezt a kávézót, mint a filmjeim világát – jelentette ki Anderson. – Olyan bárt szerettem volna, ahová egy héten ötször el akarsz menni.
Nagyon fiatalon építész akartam lenni, és mivel itt úgy tehettem, mintha tényleg az volnék, a gyerekkori álmom vált valóra.”
Anderson inkább arra törekedett, hogy „ebben a bárban akarjam eltölteni a nem fikciós délutánjaimat”, vagyis jobb hely legyen filmet írni, mint forgatni benne. Ahogy mi láttuk, szépen belakták a helyiek a Bar Lucét, meglepően nagy élet volt itt a kissé félreeső városrész kihaltsága után.
Anderson becsempészte az ötvenes, hatvanas évek olasz popkultúráját is, akárcsak a 2013-as rövidfilmjébe, a Castello Cavalcantiba, de Milánó egyik jellegzetes épületét, a Galleria Vittorio Emanuelét is megidézi a dekor, és emléket állít az olasz neorealizmus két klasszikus filmjének, a Csoda Milánóban-nak (Vittorio De Sica, 1951), és a Rocco és fivéreinek (Luchino Visconti, 1960).
És mellékesen még a mellékes is dizájnos.
Azt meg mondani sem kell, hogy a sütemény meg a kávé tökéletes. Ebben továbbra sem akarnak hibázni az olaszok, úgyhogy bár a látogatás inkább Anderson-rajongóknak kötelező, a többieknek egy érdekes rövid kitérő, az összhatás végett senki sem jár rosszul a hely felkeresésével.
(Nyitókép: Unsplash)
wes anderson | olaszország | milánó | bar luce
Budapesti csúcspanoráma exkluzív pezsgőkkel a felhők közelében – Ez a White Raven
Well done
Itt van a nyár, ami már önmagában remek hír, de azzal tudjuk fokozni a hangulatot, hogy a napokban megjelenik a Roadster magazin legújabb száma is. Mit találunk benne? Ellátogatunk az Azori-szigetekre, Dubajba és megnézzük Isztambul egyik legenergikusabb kerületét, Beyoğlut. Találkozunk a világhírű brit dizájnerrel, Tom Dixonnal, kifaggatjuk az ikonikus fotós, Slim Aarons hagyatékát őrző Getty Images igazgatóját, és Bott Frigyes meghívására Európa legjobb sommelier-jeivel végigkóstoljuk a régió legérdekesebb furmintjait. Elmerülünk a független kiadású zine-ek színes és hangos világába, meglátogatjuk a Tisza Cipő főhadiszállását, megtapintjuk, mit tudnak az ukrán-Kárpátokból érkező kéziszövésű szőnyegek, egy MV Agusta nyergében pedig végigmotorozzuk Szardínia vadregényes hegyeit. Ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá! A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
